SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit kezd bohózatba átmenni, amikor a helyi önkormányzati törvényről tárgyalunk, hiszen már nincs olyan hónap, amikor erről valamilyen úton-módon ne kelljen a parlamentben szót váltanunk, sőt most már kéthetente, mert két héttel ezelőtt éppen az önkormányzati hivatalok kapcsán került szóba a helyi önkormányzati törvény.
Mindig van valami, hol az összeférhetetlenségi szabályokat kell módosítani, hol a határidőket kell tolni, mert az eredeti törvény szerinti határidők nem voltak tarthatók, hol az Alkotmánybíróságnak kell megfelelni, mint ahogy az előbb mondtam, hiszen ki kellett volna kérni az önkormányzatok véleményét elsősorban az őket érintő ügyekben. Legutóbb ezt pont az önkormányzati hivatalok létrehozása kapcsán tapasztalhattuk. Tehát mindig van valami, ami miatt az önkormányzati törvény a parlament elé kerül és az önkormányzatokkal foglalkozni kell. Ez egyet biztosan elárul, képviselőtársaim: talán túlságosan elkapkodott volt, és olyan törvényt tetszettek megalkotni, amelyben nem volt konszenzus a polgármesterek, illetve az önkormányzatok szervei tekintetében. Folyamatosan kozmetikázni kell ezt a törvényt, ami nyilvánvalóan - ezt önök is beláthatják - nem túlságosan szerencsés.
Valóban itt van megint előttünk az önkormányzati törvény módosítása. Három részben látjuk a módosítás lényegét. Egyrészt egy törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó módosítás van. A kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed arra az esetre is, ahol a munkaügyi vagy közszolgálati jogvitának helye van, feltéve, hogy a törvénysértés a munkavállaló javára történik. Ez, azt gondolom, mindannyiunk számára támogatható.
A másik módosítás az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozik. Valóban azt látjuk, hogy a törvényjavaslat a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat megtartja, de a kivételeket bővíti. Így innentől kezdve közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatokat a polgármesterek elláthatnak. Ezzel két problémánk van. Az egyik az, hogy tulajdonképpen eddig is ellátta a polgármester ezeket a feladatokat, csak kényszerűségből látták el, azt kell mondanunk, mert ahogy ezt mindegyik képviselőtársunk megfogalmazta, a polgármesterek valóban nagy munkát végeznek, polgárőrök, településüzemeltetők, tűzoltók, pályázatírók, és emellett egyébként valóban a közfoglalkoztatás ellátását is nekik kellett megoldaniuk. Eddig is megoldották.
A problémánk nyilván abból adódik, hogy ismerve a kormány pénzosztási politikáját, a legtöbb település, különösen a kistelepülések a működésük megőrzése érdekében sajnos pluszforráshoz kell hogy folyamodjanak a kormányhoz. Nem is tudom, ki, talán Vigh képviselőtársam mondta, hogy milyen jól működnek most az önkormányzatok. Ha ez ilyen jól működne, valóban nem azt tapasztalnánk, hogy ezeknek a településeknek folyamatos plusztámogatásért kell fordulniuk… (Vigh László közbeszólása.) Nézzük meg! A 2300 település jelentős része, képviselő úr! (Vigh László: Nem, nem!) De, de! Nézze csak meg!
Tehát ha a kormány pénzosztási politikáját nézem, azt látjuk, hogy itt is azon települések polgármesterei járnak jól, akik nyilvánvalóan kötődnek a Fideszhez valamilyen úton-módon. Úgyhogy engedjék meg, nem túlságosan tartjuk szerencsésnek azt, ha a kormányzati szervektől kaphatnak megbízatást a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátására a polgármesterek, mert így aztán majd megint lesznek jó polgármesterek, meg rossz polgármesterek, és lesznek olyan polgármesterek, akik teljesítik a kormány feladatát, akkor azok kapni fognak ilyen megbízatást, akik meg nem teljesítik a kormány elvárásait, szándékát, azok meg nem fognak kapni ilyenfajta megbízatásokat. Holott, még egyszer mondom, egyébként sajnos most is el kell hogy lássák ezeket a feladatokat a polgármesterek. Tehát álságos dolog, amit tetszenek mondani, hogy ilyen megbízatásokat kaphatnak a polgármesterek, hiszen még egyszer mondom, ezt a feladatot ellátják, és nem látom azt biztosítva, hogy egyébként valóban mindegyik polgármester pártpolitikától függetlenül ilyen megbízatást kaphatna.
Itt van, hogy az összeférhetetlenség enyhítését akkor is alkalmazni kell, ha a korábbi szabályok alapján a polgármesternek már van kizárt megbízatása, azaz a mostani szabályok szerint összeférhetetlen lenne. Felmerül a kérdés: vajon kik lehetnek azok a polgármesterek, akiknek már van ilyen megbízatása. De talán ebben nem is az a kérdés, hogy kik lehetnek ilyen polgármesterek, sokkal inkább az az elv érdekes, hogy ezek szerint ez már működik. Hogyan lehetséges ez, amikor még nem is fogadtunk el erre vonatkozóan semmiféle javaslatot, módosítást? Vannak ezek szerint olyan polgármesterek, akiknek ilyenfajta megbízatása létezik, hiszen erre kér feloldozást a törvényjavaslat.
A harmadik módosítás a polgármesterek fizetésére vonatkozik. Azt gondolom, abban mindannyian egységesek vagyunk, többször az ellenzéki pártok közül szerintem mindannyian éltünk már módosítással, hogy a kistelepülési polgármesterek jövedelmét emeljük meg, hiszen komoly feladatot látnak el. Most a javaslat az, hogy az 1500 fő alatti települések polgármestereinek illetményét a képviselőtestület 30 százalékkal megemelheti. Csak most jön a bökkenő: a saját forrásának terhére. Örömmel hallottuk Vitányi képviselő úrnak azt a leendő módosító javaslatát, amely megfontolandónak tartaná azt, hogy ne a saját terhére kelljen már a kistelepüléseknek ezt a pénzt kigazdálkodniuk, hanem biztosítsa az állam ezt a forrást. Önök is tudják, most én csak Tab fideszes polgármesterét szeretném idézni, aki egyébként a TÖOSZ fórumán elmondta ezt, hogy egész egyszerűen az 1500 főnél kisebb települések nagyon nehezen tudják kigazdálkodni ezt a pénzt.
Ez olyan, mint amikor megadják nekem a lehetőséget, hogy hadd legyek én a Chelsea vagy a Juventus fociklub tulajdonosa, csak éppen pénzt nem adnak ahhoz, hogy egyébként meg tudjam venni. Kicsit álságos, hogy azok a települések, akik egyébként tényleg nehéz helyzetben vannak, majd kigazdálkodják. Önök azt mondják, hogy az önkormányzatok milyen klassz helyzetbe kerültek, hiszen elvitték az adósságukat, elvitték a feladatukat. De elvitték a forrásukat is, képviselőtársaim! Elvitték a forrásukat, ráadásul pluszfeladatokat rónak rájuk. Pluszfeladatokat, mert meg kell oldaniuk a pénzbeli szociális ellátások finanszírozását. Erre sem adtak elegendő pénzt. Tehát azért ne tessék azt mondani, hogy minden olyan szép és minden olyan jó, mert akkor valószínűleg a kisebb települések nem folyamodnának önökhöz plusztámogatásért, hanem, gondolom, megoldanák a saját bevételükből a napi működésüket.
Abban, azt gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy a polgármesterek, legyen szó nagyvárosról, kisvárosról, közepes városról, kistelepülésről, mindenhol nagyon fontos szerepet töltenek be egy település életében és magában az önkormányzati rendszerben is. Mégiscsak a polgármesterek a települések első számú vezetői, vagy nyilván a nagyobb településeken vezető politikusai, és magas közbizalmat élveznek, hiszen legitim módon őket közvetlen módon választja meg a település. Tehát azt gondolom, hogy a munkájuk elismerése az a bizalom, amelyet a település a legitim választáson számukra nyújt.
A polgármesterek túlnyomó többsége, hasonlóan a képviselőtestületek többségéhez, különösen a kistelepüléseken nem párthoz kötődik, sokkal inkább független településpolitikus. Szerintem itt lehet a baj. Amikor a korábbi szabályozást 2014-ben meg tetszettek hozni, nem tudták volna őket valamilyen módon ösztönözni arra, hogy önöket támogassák, ezért inkább azt a módszert választották, hogy csökkentették a fizetésüket. Pedig a közéleti munka és a helyi politizálás szerepének elismertségéhez fűződő társadalmi érdek indokolja a polgármesteri tisztség rangját és annak megerősítését.
Az új ötéves önkormányzati választási ciklusnál bevezetésre kerül az, hogy mennyi lehet a polgármesterek illetménye. Ezt többször is el tetszettek mondani. A helyettes államtitkár alapilletményéhez igazodik most jelenleg a polgármesterek fizetése, illetménye. Nem én mondom, a TÖOSZ is ezt mondja, hogy tulajdonképpen ez egy elfogadhatatlanul alacsony és megalázóan rossz helyzetet teremtett a polgármesterek körében, hiszen ezek a polgármesterek, mint már elmondtuk, önök is és jómagam is, tényleg a nap 24 órájában dolgoznak.
(17.30)
A TÖOSZ- nak volt is egy javaslata arra vonatkozóan, azt el is juttatta önökhöz (Boldog István: Az enyém is eljutott a TÖOSZ-hoz.), mindjárt mondom az ön javaslatát is, képviselő úr, mert önnek is itt van a javaslata, de az ön javaslata messze nem ugyanaz, ami egyébként a TÖOSZ javaslata volt.
Igen, Boldog István képviselő úr is felismerte azt, hogy egyébként probléma van a polgármesterek fizetésével, ő javaslatot terjesztett be, valóban a korábbi illetményeknek, a helyettes államtitkári illetményeknek a 10-10 százalékos emelését szorgalmazta, de ez még mindig nem érte el azt a szintet, képviselő úr - és ebben erősítsen meg, még az ön javaslata sem érte el azt a szintet -, ami 2014 előtt a polgármesterek fizetése volt. Az ön javaslata sem érte el. (Boldog István: Melyik javaslatom? Mert nyolc van.)
Az, amikor javaslatot tett a 10 százalékos emelésre, az alapilletmény 10-10 százalékos emelésére. Tehát 20-ról 30 százalékra emelte volna az 500 fő alatti településeknél a polgármesterek jövedelmét, 40-ről 50 százalékra az 500-1500 fő közötti települések polgármestereinek esetében, és nem mondom tovább. De ez még mindig nem érte el, bár egyébként az ön javaslatát azért, képviselő úr, az Igazságügyi bizottság még tárgysorozatba se vette. Azért annak örülök, hogy ön még ezt nem mondta vissza, tehát ez még létezik valahol, csak még mindig nem tudjuk, hogy hol van.
Aztán volt egy másik fideszes javaslat, ezt 2015. július 9-én nyújtották be, szintén hasonlóan öt-hat fideszes képviselő. Ez nem kifejezetten a polgármesterek fizetésére vonatkozott, hanem az összeférhetetlenségi szabályokhoz nyúlt hozzá. Ekkor egyébként Boldog István módosító javaslatát az Igazságügyi bizottság a részletes vitát lezáró módosító javaslatába foglalta, de a parlamenti tárgyalás itt is valamiért megakadt.
És akkor most jött ez a nagyszerű javaslat, ami most már nem tudom, hogy mindenféle javaslatot akar-e ötvözni a Fidesz padsoraiból, a Boldog képviselőét és a korábbi öt fideszes képviselő javaslatát is, de akkor most már én belevenném Vitányi István képviselő javaslatát is, aki egyébként már azt szorgalmazná, hogy az állam biztosítson forrást a kistelepülések polgármestereinek a fizetésére.
Szóval, azért elég nevetséges, azért azt ugye, önök is végig tudják nézni, hiszen egy éve, másfél éve történik ez az ügy a parlamentben, és ebben még mindig nincs tökéletes megoldás. Még mindig nincs tökéletes megoldás!
Éppen ezért összességében, ha ez a törvényjavaslat így marad, akkor azt kell mondanom önöknek, hogy mi nem tudjuk ezt támogatni. Kósa Lajos egyik sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ez egy vitaanyag itt a parlament előtt. Ő tudja nagyon jól, hogy kétharmados törvény, tehát nyilvánvalóan szükséges az ellenzéki pártok támogatása ehhez. Majd meglátjuk Vitányi képviselő úr módosítóját, nyilvánvalóan mi is módosító javaslattal fogunk élni, és akkor meglátjuk, hogy tudunk-e valamilyen konszenzust találni.
Azt ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kistelepülési polgármesterek tiszteletdíjának a feladatok ellátásához igazodó méltányos emelése helyett tulajdonképpen a Fidesz-választópolgárok által közvetlenül választott polgármestereket egyfajta kormányzati irányítás alá vonja, mert ezek az összeférhetetlenségi szabályok egyébként azért némiképp erre irányulnak. Azt pedig egy nyílt hálapénz bevezetésének gondoljuk, ami egyébként kormányzati megbízatásokat adna a polgármesterek számára, hogy egyébként ezáltal nagyobb fizetésük legyen, ami a közfeladatok ellátására vonatkozhat.
Összességében ennyi, képviselőtársaim, de azért azt jó lenne már látni, hogy az önkormányzati rendszer kapcsán mit is akarnak önök, mert azt látjuk, hogy egyébként mindig valamibe belenyúlnak, határidőkbe, összeférhetetlenségbe, a fizetésbe, valamibe mindig, de hogy úgy egységesen, tehát akkor tessék azt mondani, hogy számoljuk fel az önkormányzati rendszert, mindent tessenek besöpörni az állam alá. Képviselő úr tetszett mondani itt az iskolákat, én nem akarok belemenni.
Most mi történik? Számos település kéri vissza az iskoláit. És miért? Mert még így is jobban megéri működtetni, mint ahogy az állam azt teszi. És még így is legalább azt látja és biztosítottnak tartja, hogy az az iskola valóban működni fog.
Tehát azért ne tessenek már ilyen szépen lefesteni az önkormányzati rendszert, ahogy az van, mert nem én mondom, tessék megkérdezni a Települési Önkormányzatok Szövetségét, hogy bizony, van elég gond. Köszönöm.
