TÁLLAI ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan a törvényjavaslat címéből is kiderül, a bemutatni kívánt törvényjavaslat elsősorban európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetését célozza. Szeretném ugyanakkor mindjárt az elején kiemelni, hogy az uniós előírásoknak történő megfeleltetést a hazai pénzügyi szektor sajátosságainak figyelembevételével kívánjuk biztosítani. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a nyugdíjbiztosítási, a tőkepiaci, valamint a hitelintézeti szektort szabályozó egyes törvények módosítását kezdeményezi.
Tisztelt Országgyűlés! A demográfiai kihívások komoly terhet rónak a nyugdíjrendszerekre egész Európában, ezért az állami nyugdíjak mellett kiemelt szerepe van az öngondoskodásnak. A kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások közül a foglalkoztatói kötelezettségvállalásra épített foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények hosszú ideje meghatározó szerepet töltenek be az Unió számos tagállamában. Ezen intézmények uniós harmonizációja is már több mint egy évtizede zajlik.
A most benyújtott törvényjavaslatban a jogharmonizáció legújabb lépése kerül átültetésre. A foglalkoztató intézmények mellett a személyhez kötődő egyéni nyugdíjcélú megtakarítások szerepe is nő Európa valamennyi tagállamában, hiszen rugalmasságuk miatt egyre népszerűbb öngondoskodási formákról van szó.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a hazai egyéni megtakarítások piacának meghatározó szereplői. A javaslatok a piaci tapasztalatokat figyelembe véve a pénztártagok megtakarításainak biztonságát, a pénztári szolgáltatások rugalmasságát, a pénztári működés hatékonyságának elősegítését célozzák.
Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiac részét képező kollektív befektetések szabályozása területén is közelmúltbeli uniós irányelvi módosulások indokolják a változtatásokat. A befektetési alapok és alapkezelők egyik meghatározó csoportjára vonatkozó irányelv átültetése miatt módosítani kell a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényt, valamint az e körben szigorodó szankciós szabályok miatt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is.
A piaci és felügyeleti tapasztalatok következtében a befektetési alapok befektetéseinek általános felügyeletét biztosító letétkezelők szerepének és felelősségi szabályainak erősítésére kerül sor, ezáltal tovább erősödhet a befektetők védelme is. Áttételesen ugyan, de ugyanazt a célt szolgálja az immár a befektetésialap-kezelők teljes körére vonatkozó javadalmazási politika meghatározásának a követelménye is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyik legfontosabb célja a jelzáloghitelekre vonatkozó uniós irányelv harmonizálása. Az Európai Unió 2014 februárjában fogadta el a jelzáloghitel irányelvet annak érdekében, hogy elősegítse egy átláthatóbb és hatékonyabb hitelpiac kialakulását. A válság hatására szinte mindenhol növekedett a nem fizető adósok aránya és a kényszerértékesítések száma, tekintettel arra, hogy a tartozások nagy része a lakóingatlanokhoz kapcsolódik.
Az uniós szabályozás elsődleges célja ezért a háztartások túlzott eladósodottságának megelőzése, a piacok felelősségteljes, megbízható működésének megteremtése, a fogyasztói érdekek védelme. A jelzáloghitel irányelv magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít a hitelfelvevők részére, ennek érdekében követelményeket állít a hitelezők és a hitelközvetítők számára egyaránt. Az irányelv általános elveket és szabályokat vezet be a marketing- és reklámközleményekre, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a teljes hiteldíjmutató meghatározására, a fogyasztó hitelképességének vizsgálatára, az árukapcsolásra és az előtörlesztésre is.
Magyarországon a legfontosabb fogyasztóvédelmi rendelkezések már jelenleg is vonatkoznak a jelzáloghitelekre. A törvényjavaslat ezért leginkább a már hatályos szabályok módosítását, illetve kiegészítését tartalmazza a 2010-től hatályos, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény, valamint a hitelintézeti törvény módosításával. Egyes szabályok, például a hitelképesség vizsgálatával és a teljes hiteldíjmutató meghatározásával kapcsolatos előírások a már meglévő kormányrendeletek módosítását teszik szükségessé.
A hiteltanácsadásra, továbbá a hitelezők és a hitelközvetítők alkalmazottainak szakmai ismereteire vonatkozó szabályok új kormányrendeletben kerülnek rögzítésre. A jelzáloghitelek sajátosságaira tekintettel a reklámnak és a szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak is külön kockázati figyelmeztetéseket kell tartalmaznia, például a jelzálogfedezet kikötésének következményeire.
A törvényjavaslat alapján a reklámban minden esetben fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutató értékét, ami biztosítja az összehasonlítás lehetőségét más hitelező termékeivel. Annak érdekében, hogy a fogyasztó átgondolja és mérlegelje a jelzáloghitel felvételét, akár jogi, pénzügyi tanácsot is kérhessen, a törvényjavaslat előírja, hogy a szerződés tervezetét legalább három nappal a szerződéskötést megelőzően át kell adni. A hitelezőnek az ajánlatát 15 napig fenn kell tartania, de a fogyasztó korábban is elfogadhatja azt.
A téma zárásaként ki szeretném emelni, hogy az ismertetett javaslatok hozzájárulnak mind a hitelezők, mind a hitelfelvevők felelős, tájékozott magatartásának erősödéséhez.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szükségszerűen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit is módosítja. A módosulások egyrészt a már említett irányelvi implementációs kötelezettséggel kapcsolatban váltak szükségessé, másrészt a felügyeleti tapasztalatok alapján több, a szabályozás alkalmazását és a pénzügyi felügyelőt segítő rendelkezés került a módosító törvény rendelkezései közé.
Erre tekintettel az MNB feladatai között szükséges felsorolni a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló uniós rendelet végrehajtásának kötelezettségét. Ezenfelül a javaslat, mint már az expozéban korábban utaltam rá, az egyes speciális befektetési alapokra és alapkezelőkre vonatkozó irányelvi megfelelést biztosítandó, ezen alapok alapkezelőire és letétkezelőire, valamint vezetői állású személyeire és munkavállalóira alkalmazható bírság összegszerű meghatározását is átülteti.
(15.50)
Az MNB-törvény módosítására irányuló javaslat egyik legfontosabb újítása, hogy a felügyeletként eljáró MNB számára ismét lehetővé teszi a közérdekű keresetindítás lehetőségét a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló, tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt. Úgy gondolom, hogy ez a fogyasztók érdekeinek védelmét jelentős mértékben előmozdító intézkedés.
A fentieken túl az MNB-törvény módosítása főként eljárásjogi kérdéseket és az eljárás során alkalmazható intézkedési jogosítványokat rendez.
Tisztelt Országgyűlés! Tovább folytatva a módosító rendelkezések ismertetését, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény módosításának két fő indokát említem meg. A módosítás indokául szolgál egyrészt az, hogy egyetemes szolgáltató váltása esetén ne kelljen az egyre népszerűbb csoportos beszedési megbízásokra új felhatalmazást adni, másrészt az, hogy a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékát a továbbiakban egy közvetlenül hatályosuló uniós rendelet szabályozza.
Az elmúlt év nyarán került elfogadásra a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény, közkeletű nevén a szanálási törvény. Mindezzel Magyarország a bankrendszer biztonságának megerősítése érdekében elsőként teljesítette a vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségét. Az időközben szerzett tapasztalatok, a másodszintű uniós jogszabályok hatálybalépése, valamint az európai bankhatóság iránymutatása ugyanakkor több részletkérdés pontosítását, finomhangolását tette, illetve teszi szükségessé.
Tisztelt Országgyűlés! Zárásként még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a benyújtott törvényjavaslat fő célja az implementációs kötelezettség révén szükségessé vált, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő, sokszor erősen a fogyasztó vagy a befektető védelmét erősítő módosítások átvezetése. Meggyőződésem, hogy mindezek egyúttal a szektor iránti bizalom erősítését is szolgálják.
Kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni, illetve megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem