VELEZ ÁRPÁD,
VELEZ ÁRPÁD,
VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényjavaslat egy fontos és jelenleg elégtelenül és széttartóan szabályozott terület jogszabályi kereteit kívánja megadni. Ilyen szempontból hasznosnak és a további fejlődés szempontjából előremutatónak tartjuk.
Emlékeztetni kívánom azonban a tisztelt Országgyűlést arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a kormányzásának időszakában nagy hangsúlyt fektetett az elektronikus ügyintézés, illetve a kapcsolattartás elterjesztésére, a biztonságos azonosítás technikai megoldásainak kialakítására. Ennek keretében hozta létre a központi elektronikus szolgáltató rendszert, amelynek része volt több mint 1700 közigazgatási intézményi telephelyet összekötő elektronikus kormányzati gerinchálózat, az állampolgárok azonosítását biztosító ügyfélkapu, az állampolgárok információkkal történő ellátására szolgáló kormányzati portál.
Mindezek működéséhez a jogszabályi kereteket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alakította ki, majd az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény terjesztette ki az elektronikus ügyintézés hatályát a közigazgatáson túli területekre. Mindez azt a célt szolgálta, hogy el lehessen érni azt az igénybevételi szintet, amiért az állampolgároknak és a vállalkozásoknak már érdemes megtanulniuk annak használatát.
A 2010. évi kormányváltás idején az ügyfélkaput használók száma mintegy egymillió volt, és fennállása idején több mint 32 millió alkalommal vették igénybe valamely szakhatóság elektronikus szolgáltatását. 220 államigazgatási hivatal, valamennyi hatósági jogkört gyakorló jegyzői hivatal és ezen keresztül önkormányzat hivatali kapuval csatlakozott a központi rendszerhez. A központi államigazgatási szervek 80 százaléka rendelkezett már akkor úgynevezett hivatali kapuval, amely biztosította az egymás közti elektronikus adatcserét, levéve az ezzel kapcsolatos utánajárás terheit az állampolgárok válláról. 2009-ben megkezdődött a közszolgáltatók elektronikus ügyintézésének bekapcsolása a rendszerbe.
Mindezt azért tartottam szükségesnek elöljáróban megemlíteni, hogy világossá tegyem, az elektronikus ügyintézés tekintetében a 2010-ben leköszönő MSZP-kormány olyan elektronikus szolgáltatási hálózatot adott át, amely rendezett jogszabályi keretek között jól működött és továbbfejlesztésre érdemes volt.
A Fidesz-kormány azonban kidobta a működőképességet és elterjedést elősegítő szabályokat, és a kukába dobta a fejlesztések jelentős részét is, mindenfajta elvi alap vagy gyakorlati szükségszerűség nélkül.
(16.40)
Évekig visszaszorult és visszafejlődött ez a terület. Belvillongásokra, területfoglalásra ment el az energia, és az EU-s támogatásból lényegében ismét csak szigetszerű, egymással megfelelő koordináció hiányában beszélni nem képes rendszerek jöttek létre. A Fidesz éveket és milliárdokat pazarolt így el, míg az utóbbi egy évben előállt újabb rendszerek kidolgozásával és bevezetésével, de továbbra is a rendszerszerűség, a koordináció tényleges megvalósulása nélkül.
Éppen most tárgyalja az Országgyűlés a polgári jogi ügyekben a bíróság előtti elektronikus eljárás szabályait. Ez az itt tárgyalt javaslattól eltérő megoldást valósít meg, éppen most áll tárgyalás alatt a T/6410. számú törvényjavaslat, amelynek 107. §-a még a Ket. szabályait tervezi módosítani anélkül, hogy tekintettel lenne erre a tervezetre. Nemrégiben fogadta el az Országgyűlés az e-kártya megvalósításával kapcsolatos szabályokat, amelyeket már megint módosítani kell ebben a tervezetben. Nyoma sincs tehát a rendszerszerű építkezésnek, tervszerűségnek, és ez a rengeteg tudás és erőforrás elpazarlását jelenti mind szellemi, mind anyagi értelemben.
Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás területén egyáltalán nem segítik az intenzívebb, az életminőséget javító használatot az eddig elfogadott, hatályba lépett vagy még nem is hatályos szabályok. A javaslat egyes megfelelően kidolgozott részeiben érzékelhető ugyan az a szándék, hogy a korábban kiérlelt szabályozás egyes elemeit meg akarják tartani, arra kívánnak építkezni, de a rendelkezések közötti koherencia, az építkezés rendszerszerűsége hiányzik.
A javaslat egyes fejezetei kifejezetten jól, az eljárási folyamatokat követhetően, illetve az informatikai, technikai követelményeket érthetően tartalmazzák. Ezek között a részek között azonban a közös cél, a szolgáltatás minőségének javítása, hatékonyságának emelése elvész a szerkesztési és megfogalmazásbeli hibák miatt. Úgy tűnik, mintha az előterjesztő három önálló törvényt pusztán egymás mellé helyezett volna, és az egész elé csak semmitmondó alapelvi csokrot, valamint egy nagyobb részében felesleges, sőt több vonatkozásában kifejezetten káros értelmező rendelkezéscsomagot rakott, az összhangot azonban nem teremtette meg.
Alapvetően kérdéses, hogy miért is szükséges három, egyébként önállóan sokkal értelmesebben, hatékonyabban szabályozható területet egy ilyen szerencsétlen salátába összevonni. Ha lenne egy értelmes szabályozás az ügyfelek jogaira és kötelezettségeire az elektronikus ügyintézés körében, egy a különböző állami és közszolgáltató szervek között együttműködés szabályairól és egy az úgynevezett bizalmi szolgáltatásokról, sokkal tisztább és kezelhetőbb szabályozás születhetett volna, több lenne a haszna.
Tartalmát tekintve felmerül a kérdés, hogy technikailag működőképes lesz-e a rendszer. A javaslathoz készült - ha készült egyáltalán - hatásvizsgálat eredményét ugyanis a kormányzati honlapon nem tették közzé. Pedig a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 8. § (3) bekezdése a hatásvizsgálati összefoglaló közzétételét kötelezővé teszi.
A törvényjavaslat másik jelentős hiányossága, hogy a 90. § (1) bekezdésében a sarkalatos rendelkezést csupán a feladatkör megnevezésére terjeszti ki. Az Alaptörvény sarkalatossági követelménye alapján nem pusztán a feladatkör megnevezését, hanem a feladatkör lényeges tartalmát is sarkalatos szabályba kell foglalni. Ilyenformán e javaslatnak a megjelöltnél jóval több kérdést kellene sarkalatos módon rendeznie. Csak példálózva: a 80. § (4) bekezdése a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásba vétele, a 91. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatainak ellátása és így tovább. Ha ezt az előterjesztő nem korrigálja, véleményünk szerint a javaslat az Alaptörvénybe ütközik.
A jelen törvényjavaslat nem halad a korral. A javaslat alapján megvalósuló szolgáltatások révén a 2011. évi, a rombolás előtti állapotot sikerül a jelenlegi kormánynak ismét elérnie. Korábban már működő rendszerek továbbfejlesztése révén azonban jelentősebb kisebb költségvetési ráfordításokkal jóval nagyobb eredmények elérése vált volna lehetségessé.
Az infokommunikációs szolgáltatások fejlődése az utóbbi öt évben olyan mértékű változást hozott, amelyeket a törvényjavaslat egyáltalán nem vesz figyelembe. Fel kell ismerni, hogy az internet ugyanolyan közmű, mint az áram, a gáz, a vízszolgáltatás, valamint a közlekedési infrastruktúrák, a vasutak és az autóutak. Ennek figyelembevételével szükséges erősíteni az állam szolgáltató jellegét, figyelembe véve az új platformokat és felhasználói szokásokat. A törvényjavaslat megreked az évezred első évtizedének technikai fejlettségi szintjén, és nem veszi figyelembe a legújabb technikai eszközök, elsősorban az okostelefonok rugalmas elterjedése következtében megváltozott felhasználói szokásokat. Alapelv kell hogy legyen, hogy legfeljebb egyszer, de sok ügy esetében be se kelljen menni az ügyfélszolgálatra vagy kormányablakhoz. Az ügy indításától kezdve a fizetésig és a hivatal által készített határozat kézhezvételéig otthonról, sőt ne csak otthonról, hanem bárhonnan, akár mozgás közben lehessen intézni az ügyet.
A közigazgatási ügyek intézésének egyszerűen kezelhető, valós idejű mobilos applikációkat kell fejleszteni. A mobilos applikációk az ügysegédek munkáját is hatékonyabbá, közvetlenebbé teszik, különösen elmaradott térségekben, valamint az interneteléréssel nem rendelkezők helyszíni segítése során. Az elindított ügyek projektszerű kezeléséhez, különösen a több közigazgatási szervezetet érintő ügyek esetében csoportmunka-alkalmazással vagy Facebook-szerű csoport létrehozásával kell a közigazgatási munkát elvégezni, ahol a csoporthoz a hozzáférést az érintettek, az ügyintézők, valamint az ügyet indító és más érintett részvevők kapják meg.
Mindezek mellett meg kell tartani a PC-kről történő ügyintézés lehetőségét, akár a mobilapplikációk PC-n is lehetséges futtatásával, különösen azoknak az ügyeknek az esetében, amely mellékletek, például a szkennelt dokumentumok, fényképek, térképek csatolását igénylik.
Összegzésként tudom elmondani, a törvényjavaslat kidolgozottsága elfogadhatatlanul alacsony színvonalú, önkényesen összedobált, egyébként talán hasznos elemekből áll. A gondatlan jogalkotás miatt egyes elemei az Alaptörvénybe ütköznek véleményünk szerint, a tegnapra épít, pedig a mát és a holnapot kellene segítenie. Ezért annak ellenére, hogy előremutató szabályokat is tartalmaz és a terület szabályozása elengedhetetlen, jelen formájában a Magyar Szocialista Párt számára elfogadhatatlan. Csak jelentős továbbfejlesztés és módosítások után képezheti tényleges vita tárgyát, amelyre természetesen nyitottak vagyunk, és javasoljuk a törvénytervezet visszavonását és kellő átdolgozás után három értelmes törvényjavaslatként történő beterjesztését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
