MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7352. számú törvényjavaslatról tárgyal a Ház, amely Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről szól. A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között Pristinában, 2015. június 9-én aláírt kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény megkötését az egyre bővülő magyar és koszovói kapcsolatok indokolják. Az egyezmény célja, ahogy államtitkár úr is mondta, a két ország közötti bűnügyi eljárási jogsegélyforgalom jogi kereteinek megteremtése. Alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi együttműködést, és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést is.
Az egyezmény értelmében a felek kötelezik magukat arra, hogy az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően jogsegélyt nyújtsanak egymásnak az olyan bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokban, amelyek büntetése a jogsegélykérelem idején a megkereső fél igazságügyi hatóságainak a joghatósága alá tartozik.
Az egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, annak megtagadásának okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, illetve költségviselési és adatvédelmi szabályokat is tartalmaz. Az általános szabályok mellett az egyezmény speciális szabályokat is tartalmaz az alábbi jogsegélyekkel kapcsolatban: tárgyak felkutatása és lefoglalása, tárgyak, ügyiratok és okiratok átadása és visszaadása, idézések és eljárási ügyiratok kézbesítése, tanúk, szakértők és terheltek megjelenése, videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás és a fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása tanúként való megjelenés céljából a megkereső fél igazságügyi hatóságai előtt. Emellett szabályozza a büntetőeljárás átvételének feltételeit, a kérelem tartalmát, a bűnügyi nyilvántartás alapján történő tájékoztatást, valamint az igazságügyi információk megküldését is.
(9.10)
A felek az egyezményt határozatlan időre kötik, illetve bármikor felmondhatják a másik fél részére diplomáciai úton a felmondás időpontját 6 hónappal megelőzően megküldött írásbeli felmondással.
Az egyezmény hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Az egyezmény egyes cikkelyei tehát megfelelnek a modern bűnügyi jogsegélyegyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint természetesen a hatályos magyar jogszabályoknak is. Éppen ezért az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja.
De ez az előterjesztés ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy egyrészt a Koszovóval korábban hasonló tárgykörben megkötött nemzetközi megállapodás tapasztalatairól is beszéljünk, másrészt a magyar-koszovói kapcsolatok helyzetét, Koszovó politikai és gazdasági helyzetét és nemzetközi kapcsolatrendszerét is áttekintsük.
Az előző parlamenti ciklusban fogadta el az Országgyűlés a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, amely egy 2013. évi törvénnyel került kihirdetésre. Talán hasznos lett volna, ha legalább a jelen törvényjavaslat indoklásában néhány gondolat erejéig azon nemzetközi megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól is kaphattak volna tájékoztatást a képviselők, de remélem, a Belügyminisztérium képviselői nem mulasztják el a lehetőségét, hogy talán itt a vita során erről beszámoljanak.
Másrészt érdemes egy pillantást vetnünk a magyar-koszovói kapcsolatok helyzetére, a 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltott független Koszovói Köztársaság politikai és gazdasági helyzetére, nemzetközi kapcsolatrendszerére. Magyarország 2008. március 19-én ismerte el Koszovó függetlenségét. Emellett következetesen támogatta Koszovó nemzetközi elismerését, a demokrácia és jogállamiság megszilárdítását. A diplomáciai kapcsolatokat 2008. március 26-án vettük fel. A két ország között az elmúlt években rendszeresek voltak a magas szintű látogatások, és megkezdődött a szerződéses kapcsolatok kiépítése is. Koszovó már 2009-ben részese volt az európai közös légtér létrehozására irányuló nemzetközi megállapodásnak. 2012-ben született meg a visszafogadási egyezmény, melynek elsődleges célja, hogy a két állam területén jogellenesen tartózkodó, a másik fél állampolgárságával rendelkező személyek, illetve bizonyos esetekben a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának zökkenőmentességét biztosítsa. Ezt követte a vámszervek, a befektetést ösztönző ügynökségek és az iparkamarák közötti együttműködési megállapodások aláírása. 2013-ban írták alá a korábban már említett, a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló megállapodást és a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt.
A magyar-koszovói kapcsolatoknak ugyancsak jelentős eleme Magyarország részvétele a koszovói nemzetközi misszióban. Magyarország nemzeti érdeke ugyanis a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért jelentős erőkkel, mintegy félezer katonával veszünk részt a koszovói nemzetközi békefenntartó misszióban. Az elmúlt közel 8 év fejlődő kétoldalú kapcsolatrendszere mellett azonban Magyarországnak kiemelt hangsúlyt kell helyeznie Koszovó európai integrációs folyamatának támogatására is. Hazánk számára is rendkívül fontos a térség stabilitása mellett a koszovói államépítési folyamat sikeressége, egy európai értékeket magáénak valló, demokratikus normákat betartó, működőképes politikai rendszer, illetve piacgazdaság működése.
A függetlenség kikiáltása pillanatában sokan szkeptikusak voltak ebben a tekintetben, és el kell mondanunk, hogy az eltelt közel 8 év mérlege inkább vegyes. Az államépítés intézményi szféráját tekintve - alkotmányozás, törvénykezés, a közigazgatás kiépítése - jól teljesített az önálló Koszovó, de a korrupció megfékezése és a kisebbségvédelem tekintetében már nem ennyire megnyugtató a kép. Az Európai Unió tagjaként Magyarországnak a jelen előterjesztésben foglaltakon túl ezekben a kérdésekben is szerepet kell vállalnia, hogy Koszovó sikeresen harcolhasson a gazdaságát megbénító korrupció ellen, illetve kisebbségbarát környezetet építhessen ki. Magyarországnak kiemelt tapasztalatai vannak a határon túli magyarok okán is a kisebbségbarát környezet, politika és jogszabályrendszer kialakításában, éppen ezért ezekkel a tapasztalatokkal szószólóként is segíthetjük a koszovói építkezést.
Sajnos az államelismerési folyamat is lassú volt, hiszen a nemzetközi közösség e tekintetben is megosztottságot mutatott, ami hátráltatta Koszovó fejlődését. Pozitívum ugyanakkor, hogy az elismerést megtagadó EU-tagállamok sem blokkolták le az EU szerepvállalását, amelyet elősegített a nemzetközi gazdasági szervezetekben betöltött tagság is, hiszen Koszovó 2009 júniusában lett az IMF-nek és a Világbanknak is a tagja. A gazdasági kapcsolatok esetében egészen friss fejlemény, hogy az elmúlt héten véglegesítette a magyar-koszovói gazdasági együttműködésről szóló megállapodást Szijjártó Péter magyar, valamint Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter. A most véglegesített kétoldalú dokumentumot december elején Hashim Thaçi budapesti látogatásán fogják aláírni, amelynek eredményeképpen gazdasági vegyes bizottság jön majd létre. Ezzel egy időben az Eximbank 61,5 millió eurós hitelkeretet nyitott, így lehetőség nyílik a vállalatok közötti együttműködés növelésére is.
Szintén pozitívumként említhetjük, hogy a visegrádi országok abban állapodtak meg, hogy szorgalmazzák a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációjának felgyorsítását. Emellett létrehozták a Nyugat-balkáni Alapot, de sajnos az nem derült ki, hogy a tagországok mennyi pénzt fektettek az alapba. A magyar-koszovói gazdasági kapcsolatok esetleges továbbfejlesztésének irányai esetében azonban abból érdemes kiindulnunk, hogy Koszovóban főleg a mezőgazdaság jelent egyfajta hivatalos megélhetési forrást, hiszen az ország területének mintegy 53 százaléka, közel 5743 négyzetkilométer mezőgazdaságilag megművelt terület.
Szintén említésre méltó, hogy Koszovó ásványkincsvagyona európai szempontból is jelentős, ugyanakkor a feldolgozóipari kapacitás még fejletlen. A bányászati szektorban olyan meghatározó érctermékek szerepelnek, mint a nikkel, a cink, az ón és az ólom, valamint az ezüst, ezenkívül számottevő lignitvagyonnal is rendelkezik az ország. Koszovó tehát magyar szempontból jelentős, potenciális lehetőségeket nyújtó gazdasági partner. Ennek megfelelően érdemes folytatni a kétoldalú kapcsolatok kiépítését is.
Úgy ítéljük meg, hogy a két ország között kötött kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás kihirdetését tartalmazó jelen törvényjavaslat is hozzájárul a Magyarország és Koszovó közötti kapcsolatok további fejlesztéséhez, ezért ismételten említenem kell: az előterjesztés elfogadását az MSZP frakciója támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bana Tibor képviselő úr a következő, a Jobbik vezérszónoka. Tessék!
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi bűnügyi jogsegély különböző államok közötti együttműködést jelent a büntetőeljárás lefolytatása, illetőleg a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megvalósítása érdekében, amennyiben az elkövető személye vagy a bűncselekmény jellege miatt egy adott ügyben több állam is érintett. Ezek az eljárások Magyarország és harmadik államok közötti együttműködésre vonatkoznak, az Európai Unión belül ugyanis más, egyszerűsített szabályok vannak érvényben. Ilyen harmadik állam Koszovó is, mellyel kapcsolatban most a fenti szerződés kihirdetésre kerül.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország és Koszovó között megkötött kétoldalú nemzetközi szerződés értelmében a felek vállalják, hogy kölcsönös jogsegélyt nyújtanak egymásnak a bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokban. Ennek részleteit szabályozza az előttünk fekvő törvényjavaslat. Magyarország és Koszovó 2015. június 11-én írta alá a tárgyalt szerződést, melyet hamarosan követhet egy kiadatási egyezmény, illetve az elítélt személyek egymás területeire való átszállítását lehetővé tevő megállapodás.
(9.20)
Ezekre a megállapodásokra szükség is van, hiszen főleg a kerítés megépítését megelőzően, de azóta is folyamatosan érkeznek illegális határsértők hazánkba Koszovóból. Az előttünk fekvő javaslat, megállapodás és az ezt remélhetőleg hamarosan követő-ek felgyorsíthatják és megkönnyíthetik az ilyen ügyekben történő döntéshozatalt és büntetés-végrehajtást, ami rendkívül fontos.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja a törvényjavaslatot, így a szerződés kihirdetését természetesen támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
