SZÁVAY ISTVÁN,

Teljes szövegű keresés

SZÁVAY ISTVÁN,
SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kiss képviselőtársamhoz hasonlóan magam is azzal szeretném kezdeni, hogy a nemzetiségek bizottságának munkáját üdvözöljem. Úgy gondolom, nagyon előremutató és bizonyos szempontból itt középeurópai szinten példamutató is egyrészt önmagában az, hogy ez a bizottság már létezhet, hogy annak idején a magyar parlament, köztük a Jobbik képviselői is úgy döntöttek, úgy szavaztak, hogy a nemzetiségek számára egy ilyenfajta jelenlétet is biztosítani kell a magyar Országgyűlésben.
Ugyanakkor szeretném felhívni kormánypárti képviselőtársaim és különösen a kormány figyelmét arra, hogy kövessék is figyelemmel a nemzetiségek bizottságának munkáját. Én ezt magam személyesen, illetve munkatársaim révén megteszem. Legyünk figyelemmel azokra a kérdésekre is, amelyek nem mindig vagy nem feltétlenül kerülnek ide, az Országgyűlés nyilvánossága elé, ugyanakkor a nemzetiségi szószólók vagy a nemzetiségi bizottság részéről megfogalmazódik, vagy a bizottság ülésein szóba kerül, legyen szó a nemzetiségi oktatás már említett helyzetéről, vagy például a közmédia, a közmédiumok nemzetiségi műsorairól, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült problémákról és észrevételekről.
(17.00)
Államtitkár úr hosszan sorolta a 2011-es nemzetiségi törvényt. Ezt mi magunk is támogattuk annak idején. Helyeseltük és egyetértettünk azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nagyobb jogokat és lehetőségeket kapjanak például az intézményeik fenntartásában és működtetésében. Elvi alapon is egyetértünk azzal, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy jó példa ez önmagában itt a Kárpát-medencében, Közép-Európában.
Ez a törvény most valójában nem szól másról, mint egyfajta korrekcióról. Csak egy kodifikációs problémával állunk szemben, hiszen a szándék az Országgyűlés részéről már a 2011-es törvény megalkotásakor is megvolt azzal kapcsolatban, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az intézmények fenntartását megkapják, amely intézmények fenntartásának a jogához természetesen az ezzel kapcsolatos felelősségnek is párosulnia kell. Szomorú az, ha ez a felelősség néha egyfajta büntetőjogi felelősség formájában is megjelenik, mint ahogy az utóbbi időben elég sokat hallhattunk ezzel kapcsolatban a roma nemzetiségi önkormányzat háza tájáról; most csak rájuk célzok, ezt szeretném világosan megjegyezni.
Ezzel kapcsolatban persze ismét felmerül a kérdés, amit én magam az elmúlt öt évben jó néhányszor feltettem itt az Országgyűlésben akkor, amikor a nemzetiségeket érintő törvényekről, javaslatokról tárgyaltunk, ez a kérdés pedig úgy hangzik, hogy hol van Farkas Flórián. Kedves képviselőtársaim, fideszes képviselőtársaim, rendszeresen fel szoktak háborodni azon, ha a Jobbik az önök roma képviselőit díszcigánynak nevezi. De ezt a kérdést megint fel kell tenni, hogy miért van két cigány képviselő a Fidesz-frakcióban, ha soha, egyetlenegyszer, de még véletlenszintűen sem vesznek részt a parlament olyan ülésein, amelyeken egyébként az általuk is képviselt közösség ügyeit tárgyaljuk. Farkas Flóriánnak az Országos Roma Önkormányzat volt elnökeként, a Fidesz-frakció roma képviselőjeként - de a korrektség kedvéért Varga képviselő úr nevét is említsük meg -, bár tudom, hogy van számos feladata és problémája, mostanában erről részletesen beszámol a sajtó, kutya kötelessége lenne ezen az ülésen itt lenni, sőt, akár lehetett is volna a Fidesz-frakció vezérszónoka. De az nem az én feladatom, hogy ezt önök helyett eldöntsem. A kérdés azért mindenképpen kínzóan felmerül: hol van Farkas Flórián?
A 2011-es nemzetiségi törvényhez visszatérve szeretném elmondani, fontosnak tartjuk és büszkék vagyunk arra, hogy ahhoz mi a magunk módján szintén hozzájárulhattunk. Én magam személyesen is tettem ehhez a törvényhez annak idején olyan módosító javaslatokat, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot, az anyanyelvi ügyintézés lehetőségét bővítik. Ez is egy fontos eleme volt ennek a törvénynek.
A másik fontos eleme pedig gyakorlatilag ennek az egyfajta, bár szűken vett, de kétségkívül meglévő kulturális autonómiának a megteremtése, ami azt eredményezte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az eddig meglévőknél lényegesen szélesebb lehetőséget kaptak a saját intézményeik működtetésére, amelyek nyilván meghatározó szerepet töltenek be a nemzetiségi önazonosság-tudat megőrzésében, a nemzeti identitás fejlesztésében, kiemelten gondolva itt természetesen az oktatási és kulturális intézményekre. Úgy gondolom, jó példaként kell hogy szolgáljon ez a környező országok, a szomszéd országok számára is, azon országok számára, amelyek Magyarországgal ellentétben nem, vagy csak vontatottan ismerik el a nemzetiségi jogokat, vagy ha elismerik, akkor azokat pusztán csak az egyéni jogok szintjére korlátozzák.
A Jobbik természetesen támogatni fogja ezt a javaslatot, és ahogy előttem felszólaló képviselőtársaimtól hallottam, valószínűleg egy széles körű konszenzus fogja ezt a javaslatot övezni. Bár részletesen hallottuk ennek a kifejtését, de valójában csak egy kis rendszerkorrekcióról van szó, hiszen számos más vonatkozó törvény már természetesként elismeri ezt a jogot és lehetőséget. Mi magunk a javaslatot tehát támogatni fogjuk.
A nemzetiségi szószólókat képviselő társaimat pedig a magam részéről jó szívvel biztatom arra, hogy ha úgy érzik, hogy olyan törvények, olyan javaslatok kerülnek elő, amelyek őket a legtöbb esetben inkább csak figyelmetlenségből vagy oda nem figyelésből hátrányosan érintik, vagy esetleg kimaradnak valamiből, akkor azt bátran jelezzék, ugyanígy tegyék szóvá, legyen élő, létező és aktív ez a bizottság itt az Országgyűlésben, mint ahogy mi a magunk részéről is rendszeresen biztatjuk a kormányt, illetve figyelmeztetjük akkor, ha úgy látjuk, hogy valamely törvény, valamely jogszabály indokolatlan különbséget tesz magyar és magyar között, indokolatlan különbséget tesz például magyarországi és külhoni magyar állampolgárok között. A legtöbb ilyen törvényjavaslat vagy jogszabály ezeket a különbségtételeket természetesen nem szánt szándékkal, nem direkt fogalmazza meg. Bonyolult a jogalkotás folyamata. Számos javaslat, számos törvény születik, amely számos más jogszabállyal van összefüggésben.
Azt hiszem, fontos, hogy mindenki fel tudja tárni, figyelmünkbe tudja ajánlani ezeket a hiányosságokat azokon a területeken, amelyekkel részletesebben foglalkozik. Ez most megtörtént. Ez a kis kiigazítás létre fog jönni, és mi ehhez természetesen jó szívvel adjuk a támogatásunkat, mint ahogy azt eddig is megtettük, és hasonló esetekben vélhetően a jövőben is meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a szószólók soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem