DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg. Az Nftv. az Alaptörvény X. cikkelyének (3) bekezdése által meghatározott keretek között a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, illetve az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul már a megalkotásakor is.
A kormány 2014. december 22-ei ülésén elfogadta a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot. A stratégia célja a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozicionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer működtetése. Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás, amely képes válaszolni a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt. Ahhoz, hogy ezeket a céljainkat végrehajtsuk, minden adott a hazai felsőoktatásban. A következő évtized feladata ezért az, hogy erősségeinkkel, lehetőségeinkkel, erőforrásainkkal és meglévő tapasztalatainkkal élve megteremtsük a régió egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, melynek középpontjában a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és hallgatók közös sikere áll.
A felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. A felsőoktatási stratégia egyik célkitűzése a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása. Olyan felsőoktatási rendszert szeretnénk létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat a nemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni. A koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni a tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerőpiaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.
A stratégia eddig az időpontig rögzíti a megvalósítani tervezett célkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a világszínvonalú kutatás és a társadalmi felelősségvállalás területén. A koncepció fő célkitűzései az alábbiakban foglalhatók össze: elsőként az együttműködés és a versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül és kifele, munkaerőpiaci és társadalmi elvárásokhoz igazodó képzési struktúra, akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás, a doktori képzés átalakítása, a fokozatszerzés hatékonyságának növelése, a tudományos utánpótlás biztosítása, a magyar gazdaság innovációs képességét biztosítani tudó egyetemi kutatás-fejlesztési és innovációs háttér és az ezekhez a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.
A törvényjavaslat célja az elfogadott felsőoktatási stratégia implementálása és ezzel összefüggően az Nftv. módosítása, továbbá a törvényjavaslat módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, a külföldi bizonyítványokról és oklevelekről szóló 2001. évi C. törvényt, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt. A módosítás lényegi rendelkezései a következőkben foglalhatók össze.
Elsőként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására térnék ki. Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a Kjt.-t az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatási intézményekben a Kjt. és annak 2. számú melléklete határozza meg az oktatói, valamint a központi költségvetési szerveknél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. A jelen Kjt.-módosítással a tanári munkakör a Kjt. 2. melléklete szerinti, a közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetménye alapján meghatározott bértáblába került átemelésre.
A Kjt. 79/B. §-a rendelkezik a 2. melléklet szerinti bértáblában szereplő munkakörökre, az eddigi oktatói, kutatói munkakörre és a törvénymódosítással beillesztett tanári munkakörökre vonatkozó besorolási és előmeneteli szabályokról. Ezt a táblázatot 2001-ben fogadta el az Országgyűlés, azóta ennek a módosítása nem merült fel, hiszen ezt a fajta előmeneteli rendszert, amit az 1. fokozatú egyetemi tanár fizetési struktúrájához kötöttünk, úgy tűnik, az idő igazolta, és jól leképezi azt a fajta karriertervezési lehetőséget, amit az egyetemre frissen bekerülő szakemberek, akár tanársegédként, akár tudományos segédmunkatársként, akár tanárként aztán a későbbiekben követni tudnak.
A felsőoktatási intézményekben oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak olyan béremelésére kerül sor, amelyhez módosítani szükséges a garantált illetmény mértékét. Erre több lépcsőben kerül sor. 2016. január 1-jétől esedékes 15 százalékos béremelésre vonatkozóan a tervezet felhatalmazást ad az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakör illetménye növekedésének kormányrendeletben való szabályozására. A 2017. január 1-jétől, illetve a 2018. január 1-jétől esedékes további erre épülő 5-5 százalékos béremelést a 2017. évi, illetve ’18. évi költségvetési törvény rendezheti. Ezen illetményrendezés forrásait mindhárom esetben a központi költségvetés biztosítja.
A második módosítás a külföldi bizonyítványokról és oklevelekről szóló 2001. évi C. törvény módosítása. A tervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása alapján a hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésének esetét rögzíti, ha az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás indult.
Szükség van a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására is. A tervezet a diákigazolványoknak és a pedagógusigazolványoknak az elektronikus kártyaként való kibocsátásához szükséges törvényi szabályokat fogalmazza meg. A Ket. módosításával összhangban a köznevelési hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésének esetét rögzíti, ha az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás indult. A nemzeti köznevelési törvény rendelkezése szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetében a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A rendelkezéssel való összhang megteremtése érdekében indokolt az Nkt. azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amely a katonai szakképesítések esetében az életkori határt 24 évben állapítja meg.
Az utolsó lényegi módosítás a felsőoktatási törvényre vonatkozik. Elsőként az intézményhálózat átalakításáról szeretnék néhány szót szólni. Az Nftv.-t módosító 2015. évi CXXXI. törvény alapján 2015. szeptember 1-jétől a felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amely legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, ha a műszaki, informatikai, agrár-, természettudományi vagy gazdaságtudományi képzés területén gyakorlatigényes szakon folytat képzést, legalább két szakon duális képzést folytat, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint tudományos diákkört is működtet.
2016. január 1-jétől állami alkalmazott tudományok egyetemeként működhet tovább a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemeként folytathatja működését a Budapesti Metropolitan Főiskola.
(19.40)
2016. július 1-jétől az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem, a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola összeolvadásával a Kecskeméti Egyetem mint alkalmazott tudományok egyeteme jöhet létre.
2016. július 1-jétől a Szent István Egyetemből kiváló Állatorvostudományi Kar önállósulva Állatorvostudományi Egyetemként jöhet létre. Speciális képzési szerkezete indokolja az általános törvényi előírásoktól való részbeni eltérést.
Egy további szabályozás az aktuális szabályokat pontosítja azzal, hogy rögzíti: kiválás esetén a kiváló szervezeti egység tekintetében az új felsőoktatási intézmény vagy a kiváló szervezeti egységet magába olvasztó másik felsőoktatási intézmény az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja lesz.
Az intézményirányításra vonatkozóan is teszünk javaslatot szabályok módosulására. A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések keretein belül. Ezen rendelkezések köre a törvényjavaslatban kiegészül azzal, hogy a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Továbbá a szenátus tagjai megválasztása demokratikus elveinek érvényesítéséhez nyújt biztosítékot a módosítás azon rendelkezése, hogy a választás során figyelemmel kell lenni a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére. Tekintettel arra, hogy egy-egy intézmény több különböző méretű karral, intézettel is rendelkezik, különösen fontos az arányosság elvének törvényi szinten történő megjelenítése annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a gyakorlatban, hogy egy nagy létszámú, jelentős kar a szenátusban alulreprezentált legyen a döntéshozatal során. A módosítás következtében a munkáltatói jog gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban szabályozhatja. A módosítás célja az intézmények működési hatékonyságának növelése azzal, hogy a gyakran változó munkáltatói jogköröket ne egy hosszadalmas és bonyolult szabályzatmódosítási folyamat keretében kelljen meghatározni, hanem egy lényegesen egyszerűbb utasítás formájában. A munkavállalók jogai ugyanakkor nem sérülnek, mivel a szabályozás tartalmazza azt is, hogy az érintettet közvetlenül, írásban is értesíteni kell, és az utasítást közzé kell tenni.
A következő módosítások az oktatásra, a képzésre és a hallgatókra vonatkoznak. A hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter az egyházi fenntartó kezdeményezésére szabályozza, ezért nincs kormányrendeleti szabályozás az új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. A szabályozás ehhez kapcsolódóan pontosítja az eddigi törvényi szabályozást. A hitéleti képzés szakjait, valamint a felsőoktatási szakképzéseit a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák.
A szakirányú továbbképzés intézményi hatáskörben létesíthető, az alap- vagy a mesterfokozatot követően, oklevelet eredményező, állami támogatásban nem részesülő képzés, amely képzés a módosítás eredményeként a felsőoktatási intézmény székhelyén kívül is megszervezhető lesz.
Az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó rendelkezései kiegészülnek azzal, hogy a nemrég definiált duális képzés teljes képzési ideje alatt díjazás illeti meg a hallgatót. Pontosításra kerül továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján végzett munka meghatározása is. A hallgatói munkavégzés szabályozása kiegészül azzal a lehetőséggel is, hogy magyar állampolgárságú hallgató külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya alatt legfeljebb 12 hétig az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó feltételei szerint is létesíthessen magyarországi munkáltatóval jogviszonyt.
A tervezet módosítást tartalmaz a felvételi eljárás során hozott elsőfokú döntésekkel szemben előterjeszthető jogorvoslatra vonatkozóan. A módosítás alapján a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult felügyeleti szerv nemcsak a besorolási döntéssel, hanem valamennyi elsőfokú döntéssel szemben jogosult eljárni, megteremtve ezzel minden döntéssel szemben a jogorvoslathoz fűződő alapvető jog gyakorlásának a lehetőségét.
A felvételi eljárásra vonatkozó szabályozás kiegészül a Ket. eljárási alapelvei alkalmazásának az előírásával. A hatályos Nftv. értelmében 2016 szeptemberétől a mesterképzésre történő felvétel feltétele legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert, vagy egy középfokú, B2 szintű, általános nyelvi, komplex vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Ezt a rendelkezést először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kellene alkalmazni azok tekintetében, akik az Nftv. hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.
A törvényjavaslat a mesterképzésre történő belépési feltételek közül a nyelvvizsga-követelmény eltörlésére tesz javaslatot. A módosítás alapján elegendő lesz az adott mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben előírt nyelvi követelmény kimeneti feltételként történő teljesítése. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett, de be nem fejezett felsőfokú tanulmányokra vonatkozóan az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 2015. szeptember 1-jétől a záróvizsga letételére végső időpontot határozott meg. A tervezet ezen időpontot 2018. szeptember 1-jére módosítja. Eddig az időpontig lesz lehetősége a 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt, tehát abszolutóriumot szerzett volt hallgatóknak a záróvizsga letételére.
A 2015. évi CXXXI. törvény módosítása alapján önköltséges képzésre kell átsorolni azt a hallgatót, aki két félév átlagában nem szerzett legalább 18 kreditet, és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. A 2015 nyarán hozott rendelkezés hatálybalépése módosul, és a tervezet alapján a 2016/2017. tanév első félévében a tanulmányukat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni az átsorolási szabályt.
A Ket. módosításával összefüggésben a felsőoktatási hatósági eljárásokban is rögzíti a tervezet az eljárás felfüggesztésének esetét, ha az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás indul. Javaslatot tesz továbbá a tervezet a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátásához szükséges törvényi szintű szabályozásokra is.
Egy nagyon jelentős módosulás a törvényjavaslatban a doktori képzések átalakításával kapcsolatos módosulás. A tervezet a doktori képzés képzési idejét meghosszabbítja hat félévről nyolc félévre. Az első két évben, ezt képzési és kutatási szakasznak hívtuk, a képzés során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre. Az első két év után a doktorandusz előrehaladását egy komplex vizsga formájában kell értékelni - ez azt jelenti, hogy a doktori szigorlat megszűnik -, amelynek célja, hogy a felsőoktatási intézmény csak azokat a doktoranduszokat engedje tovább, akik eddigi teljesítményük, előrehaladásuk, a tudományterületük értékelése alapján jó eséllyel tudnak fokozatot szerezni.
A második két évnek, ez a kutatási és disszertációs szakasz, a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, amelyet követően egy éven belül, méltányolható indokkal két éven belül a disszertációt be kell nyújtani. A doktori képzésbe bekapcsolható az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készül fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgató jogviszonya ebben az esetben a komplex vizsgára jelentkezéssel indul és annak letételével jön létre.
A módosítás következében emelkedik a doktoranduszi ösztöndíj is. A javaslat szerint az első két évben 140 ezer forintra a mostani 100 ezer forintról, a második két évben, tehát a komplex vizsga letételét követő második két évben pedig 180 ezer forint havi ösztöndíjra tesz javaslatot. A doktori fokozat megszerzésére vonatkozó motivációként azon hallgatók számára, akik sikeresen megvédik a disszertációjukat, 400 ezer forint egyösszegű jutalom kerül kifizetésre.
A törvényjavaslat célja a felsőoktatási intézmények érdekeltté tétele a doktori képzésre jelentkező hallgatók fokozatszerzésében. Növeli a doktori iskola, a kutatóhely és a témavezető felelősségét is ebben a folyamatban. Abban az esetben, ha a hallgató nem szerez fokozatot, tehát a komplex vizsgán túljutott hallgató nem szerez fokozatot, a második két évre, tehát a komplex vizsga letételét követő két évre vonatkozó képzési támogatás egyévi össze a felsőoktatási intézmény következő évi finanszírozásából levonásra kerülhet.
Egy nagyon fontos elem volt, szintén a felsőoktatási stratégiából levezetve, a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési, innovációs területein a vállalkozási feltételrendszer javítása, illetve ennek a könnyítése. Ez ebben a pillanatban nem járul hozzá jelentős mértékben a finanszírozáshoz, a teljes felsőoktatási költségvetésnek 1,5-2 százalékát teszi ki az az összeg, amelyet a felsőoktatási intézmények, az egyetemek, a főiskolák közvetlenül ilyen típusú bevételből állítanak elő.
Az Nftv. módosítása arra irányul, hogy az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések erősödéséből származó tudományos és anyagi haszon elsősorban ne az állami felsőoktatási intézmények által alapított gazdasági társaságoknál, hanem közvetlenül a szigorúbb elszámolási kötelezettségeket teljesíteni köteles, költségvetési szervi formában működő intézményeknél jelenjen meg. Fontos ugyanakkor, hogy a speciális szabályozású felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységek köre, e vállalkozási tevékenységek végzésének és elszámolásának szabályai egyértelműen az államháztartási forrásokból végzett kutatás-fejlesztési tevékenység körétől élesen elhatárolva kerüljenek meghatározásra, biztosítva ezzel az elszámolásuk ellenőrizhetőségét, valamint azt is, hogy az egyetemek a vállalatokhoz hasonló, tehát a partnerekhez hasonló szabályok szerint tudjanak működni.
A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységbe sorolandó tevékenységek köre: az államháztartáson kívülről származó bevételből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében végzett, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (3) paragrafusának 11. pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenység; a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs tevékenység, továbbá ezeknek olyan résztevékenységei, amelyeket az egyetemek és a főiskolák tipikusan a vállalati kutatás-fejlesztési projektekhez és innovációhoz egyébként tudnak nyújtani, gyakorlatilag a mérésektől kezdődően a mérnöki számításokon keresztül nagyon sok minden.
(19.50)
A szabályozás tartalma szempontjából lényeges, hogy a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység köre mind az Nftv.-ben, mind az államháztartásról szóló törvényben foglalt definíció szerint fogalmilag az alapkérdések körébe tartozik, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységek kiemelése, az e körben sajátos rendelkezések megállapítása ezt figyelembe véve történik a javaslatban. Az elérni kívánt cél akkor teljesülhet teljeskörűen, ha párhuzamosan megtörténik a kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység körébe eső tevékenységek gazdasági társaságokból való visszaszervezése is, illetve az ilyen célú új társaság megalapításának, az abban való részesedés szerzésének tilalma bevezetésre kerül. A tervezet a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység intézményi társaságban való végzésének tilalmához határidőt is megállapít, így legkésőbb 2020. december 31-ig e tevékenységet ki kell vezetni, vagy az állami felsőoktatási intézmény részesedését ebben a társaságban meg kell szüntetni.
A javaslat meghatározza a tevékenységek körét és ahhoz rendel kivételi szabályokat. Ennek főbb elemei: a kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételeinek forrása kizárólag külső, piaci megrendelés lehet; a KFI vállalkozási tevékenység elkülönült, Államkincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkezik, bevételeit ezen a számlán fogadja, kiadásait erről teljesíti; a KFI vállalkozási tevékenység elszámolása mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben az alaptevékenységeitől és a vállalkozási tevékenységeitől elkülönítetten történik; a vállalkozási tevékenység kiadásainak, költségeinek és bevételeinek jogszabály szerinti felhasználásáért, elszámolásáért, a szükséges működési feltételek megteremtéséért a kancellár, szakmai tartalmáért pedig a rektor felel; a KFI vállalkozási tevékenységből származó maradványának az e tevékenysége érdekében felmerült kiadások teljesítését követően fennmaradt részét a felsőoktatási intézmény az oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenység alaptevékenységének a finanszírozására kell fordítani.
Nagyon röviden bevezetőként ennyit szerettem volna mondani, és kérem az önök támogatását a módosítások elfogadásában. Köszönöm a figyelmet.
