RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Engem mindenképpen örömmel tölt el, hogy ez a vita sokkal konstruktívabb és normálisabb hangvételű a szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási törvények módosításával kapcsolatban, mint amilyen vitákat, mondjuk, egy másfél-két héttel ezelőtt folytattunk szintén hasonló témában. Köszönöm a hozzászólásokat is, amiket ellenzéki képviselőtársaim és kormánypárti képviselőtársak is tettek, hiszen az látszik, hogy nagyjából egy irányban gondolkodunk. Nyilvánvalóan az egy teljesen természetes dolog a parlamentben, hogy nem tud a kormány akkorát lépni, hogy az ellenzék ne mondhassa azt, hogy nem lehet azt megtoldani még 20 centivel, 40-nel vagy további, akár egy méterrel is. Ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy konkrétan a törvényjavaslatot nagyon kevés kritika érte, inkább olyan kritikák fogalmazódtak meg, hogy esetleg lehetne gyorsabban is menni; leginkább azok részéről, akik elolvasták a törvényt, de erre majd még visszatérünk. Van olyan képviselőtársunk, aki lelkesen hozzászólt tegnap is sok törvényhez anélkül, hogy egy sort is olvasott volna belőle, ez most is így van.
Térjünk rá az első nagyobb területre, és itt Szél Bernadettnek egyből szeretnék néhány észrevételére reagálni. Magam is úgy gondolom, mint ahogy sokan mások, hogy Magyarország legnagyobb gondja a demográfiai helyzet, és mindenki tudja már lassan, itt annyit mondtuk a parlamentben is és egyre több híradásban elhangzik, hogy 1,3 a termékenységi ráta. Persze, hogyha a kivándorló szülőket figyelembe vesszük, akkor talán most egy picit nagyobb, de ez - hogy mondjam - nem kell hogy örömmel töltsön el, és mindenképpen ezen változtatni kell.
Én voltam a vezetője annak a munkacsoportnak, amelyik sok változtatási javaslatot lerakott az asztalra, melyből többet az előző törvénymódosítás során elfogadtunk. Azt kell mondjam, hogy egyet kell értsek Szél Bernadettel, aki erre felhívta a figyelmet, és ez tényleg így van, hogy nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ott nagyobb a termékenység Európában és a fejlett demokráciákban, ahol az édesanyák a munkavállalást és a gyermekvállalást össze tudják hangolni, ahol nem okoz feszültséget a gyermekvállalás és a munkahely feszültsége. Az a helyzet, hogy ebből kifolyólag valóban az történt, hogy kormányunk először visszaállította 2010-ben a szocialisták által elvett gyest - azaz három éven keresztül lehetett otthon maradni a gyerekekkel -, de utána léptünk tovább ezen a területen.
(16.40)
A gyed eredetileg azt a célt szolgálta, hogy ha az édesanya otthon marad a gyermekével, akkor ebben az esetben ne essen ki neki jövedelme. Egy elég jelentős szemléletváltozás volt az, amikor itt párton belül, családon belül, sok helyen meg kellett küzdeni azzal, hogy ha az édesanya visszamegy dolgozni, akkor a gyed akkor is járjon neki, hogyha éppen munkája van, és tulajdonképpen még egyszer pótoljuk neki a kiesett jövedelmet is. De mivel Magyarországon láttuk ezt a helyzetet, hogy nagyon kevés gyerek születik, nagyon alacsony az édesanyák, illetve egyáltalán a nők foglalkoztatottsága, és általában rendkívül alacsony egyébként a magyar foglalkoztatottság, tehát hasonló lélekszámú országban körülbelül 1 millió fővel több dolgozik, mint Magyarországon, elég csak, mondjuk, Portugáliára, Csehországra gondolni, ezért született meg az a kormányzati döntés, hogy abban az esetben, ha egy édesanya visszatér a munkaerőpiacra a gyermek 2 éves kora előtt, akkor is jogosult a gyedre. A hatások egyébként látszanak. Az a helyzet, hogy valóban úgy van, ahogy az államtitkár asszony elmondta, hogy Magyarországon a női foglalkoztatottság a 90-es évek kezdete óta, amióta nézzük, a csúcson van, és rendkívül nagyot javult a statisztikák szerint egyébként a kisgyermekkel rendelkező édesanyák foglalkoztatottsága. A gyed extrán kívül ebben még benne van a munkahelyvédelmi akciónak is a következménye.
Itt a parlamentben nagy vitát folytattunk arról, hogy helyes volt-e a munka törvénykönyvét úgy módosítani, ahogy módosítottuk. Rendkívül sok módon, merev módon próbáltuk az édesanyák helyzetét védeni a munkaerőpiacon, aminek az lett a következménye egyébként, hogy a vállalkozók, különösen a kisvállalkozások egyáltalán nem vettek fel fiatal édesanyákat, fiatal nőket, hiszen féltek attól, hogy gyermeket szülnek. Viszont azáltal, hogy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák esetében járulékmentes időszakot, illetve féljárulékos időszakot biztosítottunk, nagyon jelentősen javult a helyzetük. Nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehettem annak, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében a három vagy több gyermek után a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák esetében ezt megtoldottuk még egy-egy évvel, úgyhogy öt éven keresztül járulékmentesen vagy fél járulékkal dolgozhatnak a nagycsaládos édesanyák, akik visszatérnek a munkaerőpiacra.
Valóban, amikor az előző törvényt elfogadtuk, már akkor is vita volt, hogy egyéves vagy féléves korban lehessen visszamenni a gyedről úgy, hogy a gyed megmarad. Akkor az egyéves kor mellett született döntés. Azt hiszem, ez a családok lehetőségét tovább növeli. Előállhat az az élethelyzet, sok családnál elő is áll, hogy valóban, valamilyen megfontolásból, okból kifolyólag hamarabb akar visszamenni az édesanya dolgozni, úgyhogy én mindenképpen ezt a törvényjavaslat egy pozitív elemének tekintem. Én már régebben is emellett törtem lándzsát, úgyhogy örülök, hogy eljutottunk ide, de ehhez kellett egy kis időszak, amíg a társadalom ezt megemésztette. Egy elég jelentős paradigmaváltás történt ezen a területen. (Dr. Selmeczi Gabriella jelzésére:) Most még van egy kis időm.
A családtámogatás feltételeinek módosítása a következő. Nagy vita volt a gyermekétkeztetés területén. Az az igazság, hogy ezen a területen is teljesen egy irányban gondolkodunk. Azt kell mondjam, ellenzéki képviselőtársainknak, különösen a képviselő asszonyoknak volt lelkes kérése, hogy a szünidők esetében tegyünk valamit. Nagyon kérte ezt Szabó Timea, Szél Bernadett is, és ez találkozott a mi elképzeléseinkkel is, hogy az önkormányzatokat ne kötelezzük pályáztatásra. Nagyon örömteli, hogy ez itt, ebben a törvényben megfogalmazódik, tehát nemcsak azoknál az önkormányzatoknál lesz ingyenes a gyermekétkeztetés, akik egyébként egy ilyen pályázatot beadtak, hanem azoknál is ingyenes lesz a gyermekétkeztetés, egyáltalán minden olyan önkormányzatnál, ahol van rászoruló gyerek, ingyenes lesz a szünidős gyermekétkeztetés, ami mindenképpen pozitív és jelentős előrelépés. Bár miközben fel voltunk tüntetve, mint a gyermekétkeztetés támogatásának ellenzői, azért hadd jegyezzem meg, hogy ha csak a nyári szünetet nézzük, soha annyi gyerek, mint idén nyáron, egyébként nem étkezett ingyenesen Magyarországon, tehát 1990 óta egyetlenegyszer sem. De az az igazság, hogy ezen az úton még tovább fogunk menni, és ez a törvény már 2016. január 1-jétől életbe fog lépni, tehát nemcsak a nyári szünetre, hanem a többi szünetre is igaz lesz, tehát mindenképpen előrehaladunk.
Az étkezéssel kapcsolatban felvetődött, hogy milyen ellentmondás van a törvényen belül. Csak Gúr Nándornak mondom: ha elolvasná a törvényt, és szövegértési képességgel rendelkezne, egy kicsit többel, mint ami most van, akkor tudná értelmezni, hogy mi van a 10. §-ban, és mi van a 12. §-ban. Elmondom nagyon szívesen. Tehát a 10. § azt tartalmazza, hogy a szülők kérésére a gyermekétkezést biztosítani kell. A 12. § meg leírja, hogy alapesetben hányszor kell enni adni neki, milyen a nagyétkezés, milyen a kisétkezés, és ha másképp nem rendelkezik, ezt kell biztosítani a gyereknek. De a szülő rendelkezhet úgy, mint ahogy egyébként például én rendelkezem, hogy köszönöm szépen, a gyermekemnek nem kérem azt, ami jár, csak ebédet szeretnék kérni, és nem tartok igényt uzsonnára vagy reggelire. Erről szól a dolog. Tehát még egyszer elmondom: a 10. §, ha a szülő igényli, akkor biztosítani kell a háromszori vagy négyszeri étkezést, ahogy le van írva; a 12. § pedig arról szól, hogy ha a szülő másképp nem rendelkezik, akkor ezt kell biztosítani, de ha másképp rendelkezik, és azt mondja, hogy kevesebb is elég, akkor kevesebbet kell biztosítani számára.
A kisgyermekek napközbeni ellátása nagyon fontos kérdés. Több ellenzéki képviselőtársam egyébként helyesen jelezte, hogy a bölcsődei férőhelyekkel gond van. Éppen Szél Bernadettnek mondanám, hogy 2005-ben 27 ezer bölcsődei férőhely volt Magyarországon, 2010-ben ez 33 ezerre nőtt, tehát komolyan és jól dolgozott ebben a tekintetben az MSZP-SZDSZ-kormány is, tehát jelentősen növekedett a bölcsődei férőhelyek száma, majd 2015-re a férőhelyek száma olyan 40 ezer lett. Tehát csak jelzem, hogy egy kicsit olyan méltánytalan az a felvetés, hogy itt nem történt semmi. Ha azt mondja ellenzéki képviselőtársam, hogy kevés történt vagy nagyobb lépésben kellett volna haladni, akkor mondhatja, de 6,5 ezer új bölcsődei férőhelyet hoztunk létre. Az a helyzet, hogy ez a módosítás egyébként abba az irányba megy, amit ellenzéki képviselőtársaink is számon kérnek rajtunk, nevezetesen, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátásában legyen nagyobb és még jelentősebb előrelépés, ugyanis ez megint ahhoz az alapcélhoz, hogy az édesanyáknak a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztethető legyen, az mindenképpen abba az irányba hat.
Családi napközik. Valóban, itt a családi napközik kapcsán már volt egy ilyen vita, hogy az óvodai ellátás időszakában, amit kötelezővé tettünk, lehet-e családi napköziben teljesíteni az óvodai kötelezettséget. Tisztelt képviselőtársaim, akkor hoztuk azt a szabályt, hogy ahol a családi napköziben van óvónői végzettségű, akkor átmeneti időszakra ezt megengedtük, viszont most gyakorlatilag azt mondjuk, hogy a családi napközik csak 3 éves korig foglalkoznak a gyerekkel, természetesen kimenő rendszerben, hogy ne legyen túl nagy ilyen fennakadás. De szintén azt mondanám el képviselőtársaimnak, ha belegondolnak, a legnagyobb gond egyébként a bölcsődés korosztályban van. Tehát egyáltalán nem tartom azt problémásnak, hogyha a családi napközik férőhelyeit egyébként átirányítjuk, áttereljük a bölcsődés korosztályra, hiszen ez az a cél, amit egyébként az ellenzéki képviselők is számon kérnek rajtunk. Tehát hogyha az összes jelenlegi családi napközi egyébként csak bölcsődés gyerekkel fog foglalkozni a jövőben, ez mindenképpen azt fogja akkor hozni, hogy ahol a legnagyobb gond van, ott tudjuk a legtöbb új kapacitást teremteni.
Nagyon fontosnak érzem, hogy a pedagógus-életpályamodellt kiterjesztjük a felsőfokú végzettséggel rendelkező, bölcsődékben dolgozókra is. Ugyanakkor itt szeretném kijelenteni azt, amit már régebben is elmondtam, hogy nem kerülhető meg, hogy a szociális ágazatban dolgozók bérét is rendezzük elég rövid időn belül, hiszen valóban nemcsak arról van szó, hogy a bölcsődékben dolgozóknak nagyon alacsony a bérük, hanem nagyon sok más embernek is, aki a szociális ágazat területén dolgozik. Úgyhogy nagyon bízom abban, sőt biztatom is a kormányt, hogy ezen a területen is gyorsan és nagy lépéseket tegyünk.
(16.50)
Felvetődött még egy-két dolog, amire reagáltam volna. A halasztott gyermekvállalásról beszéltünk. Elég sokan ki akarták tolni a gyermekvállalást, és az a helyzet, hogy a gazdasági válság - és ez szépen látszik a születések számának a grafikonján - elég rendesen megtörte ezt a trendet. De itt nemcsak a gazdasági válságról kell beszélni, hanem gondoljanak bele, hogy azok a devizahitelek, amiket 2008 előtt felvettek a családok, éppen a gyermekvállalás előtt vagy közben lévő családoknak jelentett olyan terhet, ami miatt nagyon sokan elhalasztották vagy nem is tudták megvalósítani a tervezett gyermekvállalásukat. Sok mindent lehetne még mondani. Például hogy a rezsicsökkentés vajon segíti-e a szegényebb családokat van sem. Aki megnézi a Tárki adatait, az láthatja, hogy hihetetlenül nagy mértékben csökkent az elmúlt két évben a rezsihátralékkal rendelkező családok száma és aránya. Nyilvánvalóan az a helyzet, hogy ha egy családnak nem kell valamit rezsire kifizetnie, akkor azt a pénzt máshol is fel tudja használni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy ez a törvény rendkívül előremutató, nagyon sok olyan problémát kezel, amit mindannyian látunk. Arra büszke vagyok, hogy az előző családtámogatási törvényt néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag az egész parlament elfogadta. Azt gondolom, hogy államtitkár úr és államtitkár asszony olyan pozitív, előremutató törvénycsomagot tett le az asztalra, ami szerintem minden jóérzésű képviselő számára megszavazható. Egyetlen helyen sem történik visszalépés, el lehet mondani, hogy minden helyen előremegyünk. Természetesen lehet olyan javaslatokat tenni, hogy lehetne nagyobbat lépni, de azért én bízom benne, hogy ennek a törvénycsomagnak is nagy támogatottsága lesz a parlamentben.
Azt gondolom, hogy ennek a törvénycsomagnak az elfogadásával jelentősen segítünk a családokon, jelentősen segítünk a gyermekeken, a gyermeket nevelő családokon.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
