VERESNÉ NOVÁK KATALIN,
VERESNÉ NOVÁK KATALIN,
VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos és komplex törvényjavaslat parlamenti vitájához érkeztünk el a mai napon, amely egyrészt fontos, és elsősorban azért fontos, mert ismételten a magyar családok támogatásáról, a magyar családok mindennapi életben való segítéséről szól.
Egy másik fontos eleme, hogy ez is mutatja azt, hogy mennyire kéz a kézben működik egymással a szociális és a családügyi terület, és hogy nem lehet ezt a két területet elválasztani egymástól, hiszen egy olyan összetett törvényjavaslattal vagyunk most itt a Ház előtt, amelynek számos eleme egyébként a szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság munkáját dicséri, ők dolgoztak ezen. Más elemei pedig a mi család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságunk alapvető munkája, de összességében az egész az Emberi Erőforrások Minisztériuma előterjesztésében van most itt önök előtt.
Ennek a komplex javaslatnak alapvetően hat fontos eleme van. Ezeket szeretném most önök előtt ismertté tenni. Mindenekelőtt bevezetésként annyit mondanék, hogy ez a mostani törvényjavaslat újfent annak a családközpontú kormányzásnak az egyik fontos eleme, amelyet 2010-ben hirdettünk meg és amelyet 2010 óta következetesen folytatunk most már ötödik éve. Meg kell teremtenünk jogszabályilag a szabályozás tekintetében is azokat a keretfeltételeket, azokat a szabályokat, amelyek a mindennapi életben a gyermeket nevelő családok számára elérhetőbbé teszik a különböző ellátási formákat, élhetőbbé teszik számukra az életet, az ő gyermekneveléssel járó terheikből vesznek el vagy vesznek át az állam részére. A szociális ágazat tekintetében pedig kifejezetten különös figyelmet fordítunk azokra a családokra, amelyek nehezebb helyzetben élnek, és itt is középpontba helyezve elsősorban a gyermekeket és a gyermekek érdekeit szem előtt tartva alakítjuk úgy a szabályozást, a törvényi feltételeket, hogy a leginkább tudjunk a reális igényekre reagálni.
Tehát az a hat fő elem, amelyet ez a törvényjavaslat tartalmaz, a következő. Az első fontos a kisgyermekek napközbeni ellátásának az átalakítása, illetve ennek a rendszernek az átalakítására tett javaslat, a második a gyermekétkeztetéshez kapcsolódik, a harmadik a pedagógus-életpálya kiterjesztéséről szól a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők esetében, a negyedik egyes családtámogatási ellátások bővítéséről és ehhez kapcsolódó egyszerűsítésekről szól, az ötödik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrációjával kapcsolatos, a hatodik pedig a szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásával függ össze. Ezt a hat pontot szeretném a következő percekben ismertetni önökkel ennél részletesebben. Az első tehát a kisgyermekek napközbeni ellátásáról szól.
Aki kisgyermeket nevel, vagy akinek van a környezetében olyan család, ahol vannak pici gyermekek, három év alatti gyermekek is, az bizony tudja, hogy ahhoz, hogy a szülők adott esetben mind a ketten dolgozni tudjanak, bizony szükség van arra, hogy el tudják napközben helyezni valahol a gyermeküket. Ha van a közelben nagyszülő, ha vannak olyan családtagok, akikre rá tudják bízni ilyenkor a kisbabát vagy a kisgyermeket, akkor jó. Ha nincsen, és sajnos ma Magyarországon sokszor ez a realitás, akkor valami más segítség után kell nézniük, és ilyenkor elsősorban a bölcsődei ellátás merül fel.
A bölcsődei ellátás Magyarországon rendkívül magas színvonalú, viszont igaz az, hogy még nem mindenki számára hozzáférhető, és vannak olyan területi különbségek is jelenleg Magyarországon, amelyeknek köszönhetően, mondjuk, egy nagyobb településen könnyebb bölcsődébe adni a gyermeket, mint egy kisebb településen, és ez sem feltétlenül igaz. Adott esetben települések között is lehetnek még különbségek a bölcsődei férőhelyek tekintetében. Jelenleg is vannak olyan lehetőségek, amelyeknek köszönhetően el lehet a gyermekeket más ellátási formában helyezni, viszont úgy látjuk, hogy a nők folyamatos munkavállalási hajlandóságával, illetve a nők munkavállalásának a folyamatos növekedésével, hiszen tegyük hozzá, jelenleg csúcson van a női foglalkoztatottság Magyarországon és folyamatos emelkedést mutat, ez azt jelenti, hogy a gyermekek napközbeni felügyeletére vonatkozó igény is folyamatosan növekszik.
(14.20)
Erre a növekvő igényre nekünk időben kell reagálnunk, tettük ezt egyébként az elmúlt öt évben is, hiszen 28 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy bölcsődei férőhelyeket hozzunk létre vagy újítsunk meg. Ez több mint 6400 bölcsődei férőhely létrehozását, több mint 4000 bölcsődei férőhelynek a megújítását jelentette az elmúlt években, s az elkövetkező időszakban is 100 milliárd forintot különítettünk el arra a célra, hogy bölcsődei és óvodai férőhelyeket hozzunk ezekből létre. Tehát van egyrészt egy ilyen feladatunk és egy ilyen önként vállalt kötelezettségünk, hogy a bölcsődei férőhelyek számát a jelenlegi 46 ezerről 60 ezerre emeljük fel. Ezt tesszük az elkövetkezendő időszakban is, ugyanakkor azt látjuk, hogy a szabályozásban is tudunk olyan előremutató lépéseket tenni, amelyekkel még több szülő számára, még több család számára lesz megoldható a gyermekek napközbeni felügyelete.
Jelenleg úgy néz ki a rendszer, hogy a 10 ezer fő feletti települések számára ír elő a jogszabály bölcsődeüzemeltetési kötelezettséget, a 10 ezer fő alatti településekre ilyen kötelezettség nincsen. Most ebben a törvényjavaslatban arra teszünk javaslatot, és ehhez kérem az önök támogatását is, hogy az önkormányzatok többletvállalásokat tegyenek, hiszen most azt mondjuk, hogy már ha egy településen legalább 40 három év alatti gyermek van, vagy van öt olyan gyermek, akinek a szülei igénylik a gyermek napközbeni felügyeletét, akkor ezt az önkormányzatnak biztosítania kell a számára. Ezzel tudjuk a szülők, a családok számára garantálni azt, hogy ha igény van rá, akkor helyben meg fogják tudni oldani a gyermekfelügyeletet. És azért, hogy ez az önkormányzatok számára is egy reálisan vállalható feladat legyen, ezért az ellátási formákban nagyobb rugalmasságot vezetünk be az eddiginél, hiszen nem ugyanazt jelenti egy adott pici településen, adott esetben egy faluban, egy kis faluban a gyermekfelügyelet megszervezése, mint mondjuk, egy 8-9 ezer fős nagyobb településen, éppen ezért négyféle bölcsődei ellátási forma közül lehet majd választani, ez a bölcsőde, a minibölcsőde, a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde lesz. Az üzemeltetők között lehetnek nonprofit és forprofit szereplők is, a finanszírozás mértéke alapvetően ettől is fog függni.
De azt elmondhatjuk összességében, hogy a jelenleginél mindenképpen egy rugalmasabb, reálisabb, több megoldást kínáló, még több lehetőséget kínáló rendszer jön létre a kisgyermekek napközbeni ellátásában, és a finanszírozás is javulni fog a jelenlegihez képest. Abban bízom, hogy ezzel tényleg azt fogják érezni a kisgyermeket nevelő családok, hogy a gyermekek napközbeni elhelyezésének a problémájában valós segítséget kapnak.
(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Itt mondanám el, mindenféle kérdést is megelőzve, hogy ez a családi napközik jövőjét annyiban érinti, hogy miután a 3 éves kor fölötti kötelező óvodába járást szeptember 1-jétől bevezettük, ezért az óvodáskorú gyermekek vagy óvodában vannak, vagy ha a szülő kérte és kapott felmentést, akkor otthon vannak a családdal. Éppen ezért a családi napközikre, a jövőben családi bölcsődékre alapvetően a 3 éves kor alatti gyermekek ellátásában lesz szükség, és erre természetesen a jövőben is lehetőség lesz a jelenleginél még kedvezőbb finanszírozás mellett.
Hozzátenném azt is, hogy az elmúlt években nemcsak a bölcsődei férőhelyeket építettük, bővítettük, újítottuk fel, hanem a finanszírozást is jelentős mértékben javítottuk. Tehát a bölcsődei férőhelyek 30 százalékos emelése mellett, ami 2010-től 2015-re történt, a finanszírozási helyzetben a 2010-eshez képest 25 százalékkal tudtuk javítani a bölcsődék finanszírozását. Így én abban bízom, hogy ezekkel a koncepcionális javaslatokkal, az önök támogatásával is egy olyan szabályozást fogunk tudni megalkotni, ami 2017. január 1-jétől, kellő felkészülési időt adva az érintetteknek, valóban még több lehetőséget nyújt a családoknak. A 2017. január 1-jei bevezetés a felkészülést szolgálja, ugyanakkor azért is tesszük ismertté már most ezt a törvényjavaslatot, és kérjük az elfogadását, ugyanis a fejlesztési források felhasználásához fontos, hogy ezt a rendszert ismerjék az érintettek, és ehhez tudjanak támogatást kérni.
A második fontos pont az intézményi gyermekétkeztetés szabályozásának az átalakítása. Ebben a Házban is sok szó esett már a gyermekétkezésről, joggal, és szerintem ez egy rendkívül fontos kérdés. Örülök annak, hogy végre a helyére kerül a kérdés, és végre legalább annyiszor van szó erről a kérdésről, amennyiszer érdemes erről beszélni. Az, hogy milyen előjellel és milyen ferdítésekkel, torzításokkal adott esetben, az már egy más kérdés, én a diskurzus mennyiségét ítélem most csak meg jelen esetben.
Az egy nagyon fontos jelzőszám véleményem szerint, hogy a bölcsődés és óvodás gyermekeknek az étkeztetésében az ingyenesség vonatkozásában 25 százalékról 90 százalékra nőtt az arány. Tehát még egyszer, ez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon a bölcsődés, óvodás gyermekek 90 százaléka - több mint 90 százaléka egyébként - ingyenesen kap napi háromszor enni. Erre büszkék lehetünk, és én azt javaslom mindenkinek, hogy legyen is büszke erre a vívmányra, hiszen azt hiszem, hogy ez egy nagyon jelentős eredmény, és nagyon komoly segítséget tud nyújtani azoknak a családoknak, akiknek a gyermekei bölcsődébe vagy óvodába járnak.
Az ingyenes gyermekétkezés bővítése tehát az elmúlt öt évben mindvégig egy jelentős célkitűzésünk volt, az önök számára is, azt hiszem, ismert, hogy a költségvetési források is tükrözik ezt az elkötelezettségünket, hiszen a 2010-es 29 milliárd forintról 2016-ra közel 72 milliárd forintra emeltük az erre fordított forrásokat.
Arról is szó van, hogy a gyermekek hét közben bent vannak a bölcsődében, óvodában, iskolában, de mi történik a szünetekben, mi történik akkor, amikor nincsen oktatás, vagy bezár a bölcsőde, bezár az óvoda. Ez a mostani, Czibere államtitkár úr által elkészített javaslat éppen erre is nyújt megoldást, hiszen megemeljük a szünidei gyermekétkeztetésre fordított összeget, és a korábbi pályázatos rendszer szerint, amely tulajdonképpen az önkormányzatok elkötelezettségétől is függővé tette azt, hogy éppen az adott településen hogyan valósul meg a szünidei gyermekétkeztetés, ezt most egy kötelező feladatként írja elő 2016-tól, egészen pontosan szünidei gyermekétkeztetés néven válik kötelező önkormányzati feladattá. Annak ellenére, hogy ez egy önkormányzati feladat, a finanszírozást teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzuk, erre 4,5 milliárd forintot irányoztunk elő a jövő évi költségvetésben. Még egyszer, ez azt jelenti, hogy a gyerekek nemcsak az iskolai tanítási időszakban vagy nemcsak az óvoda és a bölcsőde nyitvatartása idején, hanem bizony az őszi szünetben, a téli szünetben, a tavaszi szünetben vagy éppen a hosszú nyári szünet alatt is mindennap egyszer fognak meleg ételt kapni; ez a rászoruló gyermekeknek egy nagyon komoly segítséget tud jelenteni.
A harmadik pont a kisgyermeknevelők bérhelyzetét érinti, ez a pedagógus-életpályának a kiterjesztéséről szól. A bölcsődei ellátásban dolgozók részére ágazati bérpótlékot vezettünk be, ezzel is javítva az ő anyagi helyzetüket, és azt hiszem, hogy Czibere államtitkár úrnak lesz még jó híre a tegnapi kormányülést követően a jövőre vonatkozóan is. Ezzel párhuzamosan úgy láttuk, hogy a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek a bérhelyzetét is egyrészt, másrészt pedig az elismertségét, a reputációját és a támogatását azzal tudjuk növelni, hogyha őket is beemeljük a pedagógus-életpályába. Bizonyára emlékeznek arra, hogy a pedagógus-életpályának a kiterjesztése már egy lépésben megtörtént a szociális szférában dolgozó bizonyos szereplők vonatkozásában, ugyanis 2013. szeptember 1-jétől emeltük be a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat. Most, jövő év január 1-jétől a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is beemeljük.
Egy másik fontos elem, amiről talán eddig kevés szó esett, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadók is bekerülnek január 1-jétől a pedagógus-életpályába. Ez több mint 900 embernek jelent egy komoly segítséget, akár 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést is jelent 2016. január 1-jével. Ezzel is azt kívánjuk elismerni, hogy az a munka, amit ők mindennap a gyermekeink érdekében végeznek, az milyen értékes számunkra.
A következő fontos pontja törvényjavaslatunknak a családtámogatási ellátások bővítése és bizonyos jogosultsági, igénylési feltételek további könnyítése. Ennek a legfontosabb eleme a gyed extra kibővítése. 2014 előtt - erre szerintem nem lehet elégszer visszaemlékezni -, 2014 előtt, ha egy édesanya vagy egy édesapa a családtámogatási ellátások folyósításával párhuzamosan visszatért a munkaerőpiacra 8 órában, akkor ő bizony elesett ezektől a juttatásoktól, azaz nem járt a gyed, nem járt a gyes, ha dolgozott az illető teljes munkaidőben.
(14.30)
Ezt változtattuk meg a gyed extrával 2014. január 1-jétől, így most már közel 50 ezren vették igénybe 2014-ben is, és ez az érdeklődés folyamatosan növekszik, ami praktikusan azt jelenti, hogy ha egy szülő visszamegy a gyermeke mellől a munkaerőpiacra, és párhuzamosan áll helyt mind a két helyen, hiszen dolgozik is, és közben neveli a gyermekeit, akkor őt ugyanúgy megilletik a gyermeknevelés után járó juttatások, minthogyha a teljes idejét arra tudná szentelni, hogy otthon legyen a gyermekekkel. Hiszen az, hogyha valaki visszatér a munkaerőpiacra, az részben döntés kérdése, részben pedig lehetőség kérdése is. Ezzel is kívánjuk növelni a választás szabadságát, mert ehhez a mondathoz mindig hozzá kell tenni azt, hogy éppen mi voltunk azok, ez a kormány volt az, amely rögtön a 2010-es kormányalakítást követően az első döntések egyikeként visszavezette a korábban megszüntetett harmadik évi gyest. Tehát egyszerre adjuk meg a lehetőséget arra, hogy valaki 3 évig otthon maradjon a gyermeke mellett, és úgy nevelje, a teljes idejét ennek szentelje, vagy visszatérjen a munkaerőpiacra, és azokat a juttatásokat se veszítse el. Emellett van a testvérgyed, ami azt támogatja, ha gyors egymásutánban születnek a gyermekek, akkor se érje anyagi hátrány a családot, tehát akár dupla gyedet vagy háromszoros juttatásokat is jelenthet a korábbiakhoz képest, illetve a diplomás- vagy a hallgatói gyed, ami pedig a friss diplomásoknak vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó fiataloknak ad egyévnyi gyedlehetőséget, ami korábban nem járt nekik.
(Gelencsér Attila elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
Miben áll a mostani változás lényege? Január 1-jé-től már nemcsak egyéves, hanem a kisgyermek 6 hónapos korától visszatérhetnek úgy az édesanyák a munkaerőpiacra, hogy nem esnek el ezektől a juttatásoktól, tehát már a baba 6 hónapos korától jogosultak lesznek a gyed extrára, akár a gyedre, akár a gyesre, akkor is, hogyha akkor térnek vissza dolgozni. Hogyha a gyed maximumát tekintjük, akkor ez, gondoljanak bele, adott esetben egy család életében akár plusz 900 ezer forintot, majdnem 1 millió forintos többletjövedelmet is jelenthet, ami azért egy nagyon komoly segítség. Abban bízom, hogy a gyed extrának ezzel a január 1-jével való kibővítésével ismét sok édesanyának tudjuk megadni a választás szabadságát, és érzik ők azt, hogy akkor is támogatjuk őket, hogyha a pici gyermek mellett dolgozni szeretnének vagy dolgozni kényszerülnek.
Az ötödik elem a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrációjáról szól. Itt a cél az, és szintén a szociális államtitkárság munkáját dicséri a törvényjavaslatnak ez a része, hogy a hátrányos helyzetű családokra, a hátrányos helyzetű gyermekekre, általában a hátrányos helyzetű térségben élőkre a korábbinál is több figyelem irányuljon, és egy olyan integrált rendszert működtet a kormányzat a jövőben, amely még hatékonyabban biztosítja ezeknek a családoknak és ezeknek a személyeknek az ellátását. A források emelésével is jár ez a módosítás, ez egy 10 százalékos forrás, ami ezt jelenti, de nem a mostani törvényben van benne, de ez a döntés már megszületett. Itt a két szolgáltatástípus integrációjából létrejönnek a családi és gyermekjóléti központok, melyek szintén kötelező önkormányzati feladatként jelennek meg. Itt ellátási szerződés útján mostantól lehetőséget kapnak az önkormányzatok arra, hogy ellátási szerződés útján, akár saját maguk helyett, nem állami, egyházi vagy magánfenntartókon keresztül valósítsák meg ezt az ellátástípust.
Azt hiszem, ezek a fő elemei ennek a mostani törvényjavaslatnak ebben a vonatkozásban. Ehhez még talán annyit érdemes hozzátenni, hogy a gyermekjóléti központok számát is növeljük. Itt járási központok jönnek létre, és négyszeresére nő ezeknek a központoknak a száma, 48-ról 197-re, tehát az ellátás biztonságosabb, integráltabb, hatékonyabb és jobban hozzáférhető lesz a mostaninál is.
Végül az utolsó pont a szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásával függ össze. Itt a valós szükségletekre reagáló, a kapacitások hatékonyabb elosztásán alapuló igazságos rendszer létrehozása volt a cél, és itt különböző olyan változások lépnek életbe, mint például a szociális szolgáltatások igénybevételére várakozók esetében bevezettük a tajszámra vonatkozó havi adatszolgáltatást. Itt kiszűrhetővé válnak azok a már jelenleg is ellátásban részesülő személyek, akik más szolgáltatási helyekre is már korábban beadták a kérelmüket, így a többszörös, felesleges többszöröződések kiszűrhetővé válnak. A szociális alapszolgáltatások esetében a már befogadott kapacitások kihasználatlansága, a szolgáltató jogellenes működése vagy a területi lefedettség elégtelensége esetén az NRSZH, azaz a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal részéről, általa részben vagy egészben visszavonhatóak lesznek. Abban bízom, hogy ezek a részletszabályok vagy ezek a kiigazítások is azt fogják eredményezni, hogy a szociális ellátások még inkább azt a célt szolgálják, hogy a nehéz helyzetben lévők, a szociálisan rászorulók számára még színvonalasabb, még inkább rugalmas és még inkább a helyi igényekre reagáló és országosan is egységesebben hozzáférhető rendszer jöjjön létre.
Kérem a támogatásukat ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásában, hiszen azt gondolom, hogy majd a végrehajtási rendeletben elfogadandó részletszabályozásokkal kiegészítve olyan keretfeltételeket tudunk meghatározni, amelyek a jövő évtől, illetve a következő időszaktól ismét javítani tudnak a családok helyzetén. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
