GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Minden bizonnyal emlékeznek a pofátlan végkielégítések meg a fizetések 2 millió forintos kategóriájára, nagyságrendjére. Emlékeznek, amikor 98 százalékos adóterhet vetettek ki rájuk. Most meg azzal nézünk szembe, hogy a pénzügyi szektorban 5 millió forintos nagyságrendű, az energetikai szektorban 4, egyéb stratégiailag fontos szektorokban 3 millió forintos nagyságrendű fizetésekre lehet szert tenni.
Mint ahogy az előterjesztésben elhangzott, no, ez nem a teljes, a globál, hanem még ehhez hozzáillesztetten akár ezeket a mértékeket meg lehet duplázni. Ha azt önök pofátlannak minősítették, akkor nem tudom, hogy milyen szóhasználatot mondhat majd államtitkár úr ehhez a törvénytervezethez illesztetten, mármint az 5 millió forintos nagyságrend, minimálbér, kötelező legkisebb bér 20-szorosának a csökkentésével kapcsolatos indítványra.
Azt javaslom, hogy a kormány vegye számításba azokat az indokokat, amelyek az előterjesztő részéről elhangzottak, már csak azért is, mert hosszú-hosszú évek óta mondjuk, Magyarországon nem ott a tetején, nem ott kell jövedelmi szintet emelni, hanem azoknak az esetében, akik nagyon alacsony jövedelmi sávban helyezkednek el, gyakorlatilag a kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjén keresik a jövedelmüket. Tudják, ők azok, akiknek az esetében önök nem a fizetésüket emelték, hanem a fizetésükre rakódó járulékterhet emelték mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak, ennek öröme az, hogy a kormány a haszonélvezője és nem ezek az emberek.
Egy szó mint száz, itt kell jövedelmet, fizetést emelni, és az államnak a mohóságában kell visszalépnie, az államnak a mohóságáról kell lemondania. Az embereknek kell, azoknak az embereknek, akik szorított körülmények között élik az életet, többet keresni, és nem azoknak, akik egyébként is milliókat keresnek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)