SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem voltunk meglepve, amikor a Gazdasági bizottság kormánypárti többsége nem szavazta meg a javaslatunk tárgysorozatba vételét. A javaslat célja ugyanis egy általános bérplafon bevezetése a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozóan, ami nyilvánvalóan szembemegy a kormány politikájával.
Mint azzal már több körben is szembesítettük önöket, a kormány 2010-ben azt ígérte, hogy véget vet az állami túlköltekezésnek, leszámol az arcpirító prémiumokkal, és lecsökkenti az elfogadhatatlanul magas vezetői fizetéseket. Ehhez képest mit láttunk? A kormány egész mást tett, amikor kormányzásra került. Nemcsak hogy óriásira duzzasztották a kormányzati apparátust, most az állami cégek vezetőinek fizetési plafonját is több mint kétszeresére emelték a közelmúltban. Az új szabályok szerint az állami cégvezetők bruttó alapbére akár 5 millió forintra is nőhet; ez a pénzügyi szektorba tartozó állami vállalatokra vonatkozik. 4 millióra emelkedhet az energetikai cégek vezetőinek fizetése, a többi cégvezető esetén pedig 3 milliós lesz a bérplafon. Mivel ez csak az alapbér, és erre jöhet még a 20 százalékos prémium, plusz a béren kívüli és egyéb juttatások, a végösszeg akár a 10 milliót is elérheti havi szinten.
Tállai András úrral volt szerencsém többször is eszmét cserélni erről itt a parlamentben. Változatos érveket hallhattunk tőle. Hivatkozott arra, hogy az ország jobban teljesít, és hogy ebben az állami cégvezetők teljesítménye is benne van. Azt is mondta, hogy igazságtalan helyzetet teremt és bérfeszültséget okoz az, hogy az állami és piaci fizetések között nagy a különbség. Az az érv is elhangzott, hogy a jó szakemberek elvándorlását meg kell akadályozni, ezért emelni kell az alacsony vezetői fizetéseket. Azt kérdezem: ha olyan jól megy a gazdaságnak, akkor miért nem azok bérét emeli először a kormány, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne? Miért emeli a minimálbérért foglalkoztatott állami dolgozó és az állami cégvezető közti bérkülönbséget ilyen nagyra? Tényleg ötvenszer, sőt százszor kevesebbet ér önöknek a minimálbéres dolgozó munkája, mint a mégoly felelősségteljes munkát végző állami vezetőé? Azt gondoljuk, hogy ekkora különbség se nem indokolt, se nem igazságos.
Az állami szférában körülbelül 200 ezer olyan munkavállaló van, aki minimálbért vagy garantált bérminimumot keres, azaz a létminimum alatti jövedelemből áll. A közszféra közel harmada! A közalkalmazotti bértábla hetedik éve van befagyasztva, a köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap még mindig csak 38 650 forint. Önök mindenféle pótlékokkal trükköznek évek óta, csak hogy ne kelljen valódi béremelést adni a szociális dolgozóknak. Az egészségügyi dolgozókkal ugyanezt teszik. Ez a szelektív béremelési politika a társadalom kettészakítását, a jövedelmi különbségek növekedését célzó kormányzati politikába illeszkedik. Ez a kevesek meggazdagodásáról, sokak lecsúszásáról szól, aminek eredménye egy maréknyi gazdag és 4 millió létminimum alatt élő.
A Lehet Más a Politika ezzel szemben a társadalmi különbségek csökkentésének, az igazságos jövedelemelosztásnak a pártja. Mi úgy látjuk, hogy nemcsak a társadalmi igazságosság, de a magyar gazdaság érdeke is azt diktálja, hogy csökkenjen a szakadék a társadalom egyes csoportjai között, és senkinek se kelljen a létminimumnál alacsonyabb összegből megélni. A javaslatunk is ennek jegyében készült. A mindenkori kötelező legkisebb munkabér hússzorosában megállapított juttatási plafont vezetnénk be a köztulajdonban álló gazdasági társaságok minden munkavállalójára és foglalkoztatottjára vonatkozólag.
Kérjük a javaslatunk tárgysorozatba vételének támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.)
