SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A múlt héten nyilvánosságra került, hogy a kormány továbbra is tízmilliárdokkal támogatja a Városliget beépítését; azt a projektet, amelynek költségvetése nem egészen fél év alatt 150 milliárdról 200 milliárd forintra nőtt. A Liget Budapest projekt két legkárosabb eleme, az új Nemzeti Galéria és a Magyar Zene Háza, továbbra sem került le a napirendről. Az LMP meggyőződése, hogy a projektnek nincs sem gazdasági, sem szakmai megalapozottsága, ellenben súlyosan károsítaná a kevés belvárosi zöldterületek egyikét (Dr. Hoppál Péter: Nem igaz!), Európa legrégebbi közparkját. Ezért vannak a szakmai és lakossági tiltakozások. A civilek rövid idő alatt 20 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Az érintett önkormányzatok is ellenzik, még a fideszes vezetésűek is, nem véletlenül ajánlott fel alternatív helyszíneket Terézváros vagy Józsefváros képviselőtestülete. Ez a projekt nem növelné érdemben a külföldi turisták számát, ami egyébként nem is nagy baj, ha a parkot meg akarjuk védeni. A tervezett múzeumoknak együttesen sincs olyan erejű gyűjteménye, ami idevonzana plusz kétmillió látogatót évente, amiről a KPMG-tanulmány beszél. Múzeumi negyed egyébként Budapesten már van. A Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum az egyik végpontja, míg a másik maga a Vár a Nemzeti Galériával és más múzeumokkal, köztük pedig a Lánchíd, az Andrássy út, a Bazilika és a környék számos látnivalója, amelyekre igaz, amit egy híres építész mondott: Budapest maga a múzeum.
Hamis érv, hogy nő a zöldfelület, hiszen a park beépítettsége 5,5 százalékról 7 százalékra módosulna. Eleve rossz érv, hogy 300-500 fa és sok ezer négyzetméternyi park elpusztítása elfogadható lenne, ha azt pótolják. A pótlás illúzió: egy 50 éves fa pótlása éppen 50 évbe telik. A projekt gazdaságilag sem térül meg, hiszen olyan adatokkal kalkulálnak, amit a tények nem támasztanak alá. Egyetlen érvük maradt már csak, hogy voltak épületek, amiket a tervezéskor utáltak, aztán mennyire megszerettek, például az Eiffel-torony. Erre ne építsenek! Rengeteg rossz példát is lehet hozni. A Sztálin-szobor annak idején, a Szervita téri parkolóház, a KÖKI régi épülete, a korábbi Spenótház mind azt mutatják, hogy az erőszakosság, a voluntarizmus és a hozzáértés hiánya leginkább selejtet tud termelni, értéket teremteni kevésbé. Mindezek alapján kérem államtitkár urat, álljanak el a projekt káros elemeinek támogatásától, és szervezzék át úgy, hogy a budapestiek és minden magyar ember érdekét szolgálja. Köszönöm a figyelmet.
