IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz-kormány 2010-ben hangzatos érvekkel igyekezett megmagyarázni, miért jó, hogy több évtizedes munka eredményét sutba dobva integráció címén múlt századi szintre fokozza le a környezetvédelem ügyét és intézményrendszerét. De legalább vette volna komolyan az integrációt, és tudná érvényesíteni a kormányzásban! Miközben a mutyizás már valóban minden döntésüket áthatja, az egészségünk megőrzését szolgáló intézkedésekre ez egyáltalán nem igaz. Pontosan tudható például, hogy a légszennyezés milyen ártalmas az egészségre, és az is, hogy nagyobb városainkban ez jelentős problémát jelent.
Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet már 2005-ben tanulmányban foglalta össze kutatási eredményeit a szálló por 10 mikrométer alatti frakciója egészségkárosító hatásairól Budapest és néhány vidéki város, mint például Miskolc, Győr, Pécs, Eger és Komló tekintetében a 2002. év vonatkozásában. Megállapították, hogy ha a rövid távú csúcskoncentráció értékét 20 mikrogramm/köbméter alá tudnák csökkenteni, akkor Budapesten 170, vidéki városokban összesen 108 ember életét lehetne megmenteni az összhalálozás tekintetében, illetve Budapesten 91, a többi városban 59 szív- és érrendszeri halálesetet lehetne elkerülni évente. A PM10 tartós hatásának csökkentése esetén még sokkal nagyobb eredményeket lehetne elérni. Ha az éves átlagkoncentrációt 20 mikrogramm/köbméterre sikerülne csökkenteni, Budapesten 1937, vidéken összesen 1072 halálesetet lehetne elkerülni. És akkor a többi légszennyező anyag, mint a kén-dioxid, a nitrogénoxidok, szén-monoxid, ózon, ólom s a többi hatásairól nem is beszéltünk.
Az elmúlt időkben ismét szmogriadót kellett elrendelni a fővárosban, Pécsen veszélyes, további kilenc városban: Vácon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Nyíregyházán, Debrecenben, Sopronban, Ajkán és Veszprémben pedig egészségtelen volt a levegő-egészségügyi helyzet a magas szállópor-koncentráció miatt. 11 város pedig: Százhalombatta, Miskolc, Salgótarján, Eger, Szolnok, Szeged, Győr, Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár és Dunaújváros, ezek a települések kifogásolt minősítést kaptak. Pedig a probléma számos módon orvosolható lenne, például ha végre valóban támogatná a kormány az energiatakarékossági és -hatékonysági beruházásokat, amilyen az épületek szigetelése vagy a korszerű fűtőberendezések, és akkor nemcsak mintegy 40 százalékos energiatakarékosság, de a sokkal kisebb szennyezőanyag-kibocsátás is biztosítható lenne; ha végre érdemben támogatnák a közösségi közlekedést, a megbízható, minőségi iskolába és munkába járást, a helyi és az agglomerációs járatokat egyaránt; ha a települések fejlesztése során figyelembe vennék a várostervezés és -üzemeltetés alapvető környezeti szempontjait, amilyen például az átszellőzés, a nyelőkapacitások, a véderdők, a parkok vagy a köztisztaság; ha legalább több mobil mérőállomással rendelkeznének, hogy a mostaninál árnyaltabb képet kaphassunk a levegő tisztaságáról.
Engedjék meg, hogy egy példát említsek végül! Győr keleti területén óriási iparterület épült ki az elmúlt húsz évben. Az ipari rész a város és az attól keletre eső mintegy 10 ezer fő lakosságú Győrszentiván közé lett telepítve. Mivel Győrben - ahogy annyi más helyen Magyarországon - az uralkodó szélirány nyugat-északnyugati, az ipari terület káros kibocsátásai éppen erre a győrszentiváni városrészre érkeznek. Az iparterület elhelyezése tehát Győrszentiván szempontjából nem volt túl szerencsés, de az itt lakók legalább rendszeres tájékoztatást kaphatnának a levegő minőségéről. Ám a város két mérőállomása a belvárosban van, a győrszentiváni terület levegőminőségét azok alapján nyilván nem lehet megállapítani.
Az LMP felszólítja a kormányt, hogy hagyja végre egy kis friss levegőhöz jutni az embereket, gondoskodjon a levegő tisztaságára vonatkozó rendszeres tájékoztatásról éppúgy, mint a légszennyezés érdemi csökkentéséről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(23.20)
