DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Államtitkár Úr! Egy furcsa dologról beszélhetünk, hiszen itt most a vadászok elhagyják az üléstermet - van egy vadász, meg több is talán -, de ha a törvény készüléséről néhány szót ejthetek, akkor az emlékezetes, hogy például a horgászatról és halgazdálkodásról szóló törvény 2002-től készült, és végül is 2013-ban fogadtuk el. Úgyhogy itt Sallai képviselő úrnak tudom mondani, hogy vannak olyan törvények, amik ezt az ön által rövidnek tartott időszakot túlnyúlták, mint például a halgazdálkodási törvény, de attól még egy nagyon fontos részét képezik ennek a társadalomnak.
Néhány mondatot szeretnék mondani arról, hogy közel 350 ezer horgásztársunk figyeli ezeket az eseményeket, és néhány horgászvendég is érkezik szerintem néhány pillanaton belül a páholyba, úgyhogy itt is leszünk, ahogy a régi, A szelistyei asszonyok című nótában énekelték: mi vagyunk a szelistyei asszonyok, hárman jöttünk, de legalább 300 van még ott. Hamarosan meg fognak érkezni.
Közben hívtam egy horgászvilágbajnokot, egy kétszeres horgászvilágbajnokot, Walter Tamást is, de Tamás arról tájékoztatott, és azért kért elnézést, hogy nem tud itt lenni, mert a felesége éppen tíznapos ifjú anya, és megszületett a második kislánya. A felesége, Barna Diána pedig a tavalyi évi magyar horgászvilágbajnok. Úgyhogy egy nagyon jelentős szervezetről, egy 350 ezer fős horgászszervezetről beszélünk.
Ennek a törvénymódosító javaslatnak, amit valóban én nyújtottam be az elmúlt héten, egy nagyon fontos üzenete van, az, hogy a horgászok szeretnék a saját sorsukat a saját kezükbe venni. Amikor az 1997-es törvény után a 2013-ast megalkottuk, annak az ötödik szakasza már arról rendelkezett, hogy a természetes vizek kezelői jogát elsősorban horgászati célú kezelésbe kell majd adni. Arról is döntés született, és az első eredmények már meg is vannak, hogy a természetes vizeken a kereskedelmi célú halászatot az állam megszüntette. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ez a törvény annak a lehetőségét biztosítsa, hogy a lejáró halgazdálkodási engedélyek után, kijelölés útján horgászcélú kezelésbe lehessen adni a vizeket. Erről szól ez a mostani törvényjavaslat, nem többről. És természetesen, hogyha ezt a felhatalmazást megadja a parlament, akkor egy nagyon komoly munka fog megkezdődni.
A bizottsági ülésen az államtitkár úr elmondta, hogy azért kétharmados rész ez a törvénymódosító javaslat, mert az állami vagyonkörbe tartozó halgazdálkodási jog átadásáról rendelkezik. Én remélem, hogy mindenki megérti, hogy a horgászszervezetek saját kezelésébe történő adása egy nagyon komoly társadalmi érdeket és társadalmi igényt tud kielégíteni.
Amennyiben megkapják a horgászszervezetek ezt a felhatalmazást, akkor egy olyan szerződést szeretnénk kötni az állammal, amelyik azt tartalmazza, hogy minden halgazdálkodással és horgászattal kapcsolatos kérdéskörben a Mohoszé és a horgászoké a felelősség, a minisztérium és az államigazgatás pedig minden ellenőrzést és minden felhatalmazást megkap arra, hogy a feltételek kialakításában segédkezzen.
Kértük, és ez a törvény is ebbe a sorba illeszkedik bele, hogy egységes kezelésbe kerülhessen például a horgászvizsgáztatás, az engedélyek kiadása, intézése és a fogási eredménynaplók kezelése, kiadása. (Felnéz a páholyba.) Közben megérkeztek itt horgásztársaim is. Szeretném köszönteni Dérer Istvánt, aki a Maconkai-víztározó és horgászegyesület elnöke és a Mohosz alelnöke; Bokor Károly szakírót, aki a dél-baranyai horgászegyesület elnöke és a Mohosz egyik alelnöke, és a minisztérium részéről megjelenteket. Úgyhogy ezzel a szakmai hátterünk is megvan.
Én a törvényről annyit szeretnék még mondani, hogy viszonylag rövid terjedelmű, de utána nagyon sok munka fog még következni, hiszen a jelen törvény a természetes vizeknek mintegy 80 százalékát érinti, nem foglalkozik azokkal a vízterületekkel, amelyek többségi önkormányzati tulajdonban vannak vagy magántulajdonban vannak. Nem foglalkozik azokkal a mentett oldali holtágakkal és kis vízterületekkel, amikre külön horgászegyesületek működnek. Erre vonatkozóan a pályáztatás, ami a törvényben nevesített, lehetőségként továbbra is fenn fog állni. És azt hiszem, hogy ezzel ugyanazokat a problémákat tudjuk kezelni, mint amikkel a mostani törvényjavaslat segítséget nyújthat a horgászszervezeteknek.
A javaslat elfogadása felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy rendeletben szabályozza majd a halgazdálkodási jog átadásának feltételeit, és minden olyan részletet ebben a rendeletben lehet majd nyomon követni, ami releváns az ügyben.
Fontos kérdés volt a bizottsági ülésen, hogy mi lesz a természetes vízi halászattal. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a természetes vizeken a kereskedelmi célú halászat szűnt meg. Én azt hiszem, hogy állományszabályozási, kutatási célú vagy pedig hagyományőrző, hagyománybemutató célú halászatra szükség lesz ezeken a vizeken. Így hát azokra a hangokra, amelyek azt kérdezik meg, hogy mi lesz ezzel a több száz éves szakmával, mi lesz azokkal az emberekkel, akik ezt a hagyományos magyar mesterséget művelik, válaszokat is tudunk adni, hiszen azokat a haltermeléssel foglalkozó vállalkozásokat még mindig igénybe lehet venni, ott szükség van ezekre a halászokra, de a természetes vizeken az ilyen bemutató jellegű hagyományőrző és állományszabályozó halászatra is szükség lesz.
A törvény után természetesen nagyon sok munkánk lesz, hiszen megint csak kérdések özöne merült fel azzal kapcsolatban, hogyan kerül majd egészséges hal az asztalokra a természetes vizekből, hogyan kerül az éttermek asztalára természetes vizekből kifogott hal. Erre is szeretnénk javaslatot tenni, hiszen jelen pillanatban a vendégasztal című lehetőség a horgászok számára adott, a csárdáknak pedig, hasonló módon, ahogy a vadgazdálkodási törvény rendelkezik, az egyesületek számára, a vadászegyesületek számára lehetőségként mutatkozik a vadhús értékesítése, ezekben az esetekben az ilyen állományszabályozásból származó halak értékesítésére is szeretnénk majd lehetőséget biztosítani.
Ehhez azért azt is el kell mondanunk, hogy nagyon komoly állat- és élelmiszer-egészségügyi feltételeknek kell megfelelni, a hal még fokozottabban veszélyes ebből a szempontból. Ezeknek a feltételeknek a kialakítása - a vadgazdálkodási joghoz hasonlóan - a halgazdálkodási jog átadásával megtörténhet.
(14.20)
Fontos megemlíteni, hogy ezzel a lehetőséggel, amit a törvény számunkra biztosít, szeretnénk egy nagyon komoly sporthorgászati lehetőséget is kihasználni, hiszen jelen pillanatban a világon az egyik legdinamikusabban fejlődő turizmuság a horgászat ága, és azt hiszem, ebből Magyarországnak sem lenne szabad kimaradnia. Ezzel pedig természetesen az önkormányzatokat és a turizmussal foglalkozó szervezeteket is szeretnénk a segítőink körében tudni.
Én azt hiszem, hogy a javaslat nyomán még a Háznak lesznek törvényalkotási és rendeletalkotási feladatai. Mindenesetre az is biztos, hogy ennek a javaslatnak az elfogadása lehetőséget biztosít a lejáró halgazdálkodási jogok továbbadására. Éppen ezért szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazatukkal a kétharmados törvénymódosító javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
