CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Minden országnak, így Magyarországnak is megvan a saját nemzeti szeszes itala, és ez nem más a mi esetünkben, mint a pálinka. Ez hagyomány, történelem és nemzeti identitás is egyben. Hazánkban a már évszázadok óta bőséges termést nyújtó és a gyümölcsök fajtáiból széles skálát felvonultató gyümölcstermő területek biztosítják a lehetőséget a jó minőségű és rendkívül gazdag ízvilágú pálinka előállításához. A pálinka hungarikum, és kiemelt szerepet tölt be a hungarikumok között. Ezen túlmenően nemzeti kincsünk, ami a magyar táplálkozási kultúra és a hagyományőrzés szerves része. Talán nem is található olyan háztartás Magyarországon, ahol családi rendezvények, családi összejövetelek vagy hagyományőrző ünnepségek keretében ne kerülne az asztalra, majd fogyasztásra ez a csodálatos prémiumtermék.
Ezért 2008-ban a pálinka törvényi védelmet kapott az úgynevezett pálinkatörvény hatálybalépésével. A pálinkatörvény létrehozta a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához fűződő közös magyar érdek előmozdítása érdekében a Pálinka Nemzeti Tanácsot. A pálinkatörvény 2008-as megalkotása óta eltelt szakmai tapasztalatok, valamint a Pálinka Nemzeti Tanács által ellátott feladatok tapasztalatai alapján hosszú és alapos kodifikációs munka eredményeképpen született meg a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló T/6982. számú törvényjavaslat, amely alapvetően megváltoztatja a Pálinka Nemzeti Tanács működését.
Az Európai Unió jogrendszere részletesen szabályozza a szeszes italok fogalmi rendszerét és az egyes tagállamokban előállításra kerülő termékek uniós eredetvédelmét. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 2008. január 15-i 110/2008-as EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a pálinka és a törkölypálinka uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés. A pálinka uniós oltalma nagymértékben hozzájárult a különleges minőségű pálinka előállításával foglalkozó pálinkaházak és manufaktúrák számának emelkedéséhez, ami tovább emeli a pálinka jelentőségét. A törvényjavaslat előírja a belföldön forgalomba kerülő pálinkák és törkölypálinkák esetében a pálinkazárjegy alkalmazását.
A Pálinka Nemzeti Tanács jelenleg egy véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testület, amely hat szakmai szervezet tíz képviselőjéből áll, kiegészülve az agrárgazdaságért felelős miniszter két, valamint a nemzetgazdaságért felelős miniszter egy delegáltjával. A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség- és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el. A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka- és törkölypálinka-előállítás, a termékleírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő jogérvényesítés, a minőségvédelem, az egységes marketingstratégia kialakítása érdekében csak köztestületként tud hatékonyan fellépni.
Az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinkák termékleírásában foglaltak ellenőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A pálinka és a törkölypálinka - mint európai uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés - védelme érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács a jelenlegi formájában nem rendelkezik önálló hatáskörrel. A törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává teszi és ezáltal megfelelő hatáskörrel ruházza fel többek között az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka és törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálatát, az uniós földrajzi jelzésoltalommal összefüggő jogérvényesítést, a jogsértőkkel szembeni fellépést.
A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, és ezen időszak minden évében legalább tíz szeszfőzde adóraktár-engedéllyel rendelkező tagjuk van, továbbá önkéntes alapon a Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz.
A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői az elnök, az alelnökök és a felügyelő testület elnöke. A Pálinka Nemzeti Tanács vagyonkezelését, valamint gazdálkodásának törvényességét a kitűzött célok és az ellátandó feladatok megvalósulásával összefüggésben egy háromtagú felügyelőtestület ellenőrzi. A pálinkapiac szereplőinek nagy fontossággal bír a pálinkaversenyeken történő megmérettetés is. A Pálinka Nemzeti Tanács feladatai között szerepel az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny megrendezése, amelyet köztestületként a tanács önállóan szervezhetne, jogokat szerezhetne, és a feladatok elvégzése érdekében kötelezettségeket vállalhatna. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok ellátása megalapozza a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületként való működését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt években és napjainkban a világ és az Európai Unió is igen komoly változásokat él át. Ezek a változások a mezőgazdaságot, így a pálinkát is szervesen érintik. Az ágazat minden szereplőjének komoly erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy ezekhez a változásokhoz versenyképesen alkalmazkodni tudjon. A pálinkát mint hungarikumot kötelességünk az egész magyar nemzet számára megvédeni és népszerűsíteni, amit a törvényjavaslat szervesen elősegít és támogat. Kérem önöket is a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
