GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Balla képviselőtársam, frakcióvezető-helyettes úr már megköszönte a frakcióknak a támogatást. Szerintem ezt helyesen is tette, hiszen alapvetően abban, hogy kedvezőbb ajánlatot a korábbiakban csak az új ügyfelek kaphattak, ezt helyére kell tenni, és a régi ügyfelek nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, ebben egyetértés van közöttünk, de azért néhány dologról ne feledkezzünk el. Már csak azért sem, hogy a jövőben a szükségszerű korrekciókat, ha már nem is most ennél a törvénytervezetnél, de ehhez a témához illesztetten meg lehessen tenni.
Az egyik ilyen nem más, mint a baleseti adó kérdésköre, ami 2012., 2013. január 1-jétől bevezetésre került. Tudják, ez az, aminek kapcsán gyakorlatilag mértékadó módon növekedett a kötelező biztosítás, de a casco is. A kötelező biztosítás körülbelül 30 százalékkal, a casco 15 százalékos mértékkel. Ezzel igen jelentős értelemben drágították a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjait. Erről nem szabad elfeledkezni, másik oldalról pedig, még egyszer mondom, érdemes újragondolni a jövőre nézve, hogy ez így rendben van-e, jól van-e.
A másik dolog, amit önök mindig hangsúlyoznak, és ez szoros összefüggésben, korrelációban van a díjtételek emelkedésére való hivatkozással, ez az üzemanyagok ára. Tudják önök is, tisztában vannak vele, hogy mondjuk, a 2010-es kormányváltást megelőzően 300 forint alatti üzemanyagárakkal kellett, lehetett számolni, majd 2012 tavaszán 450 forint feletti mértékek is voltak. De most is, a ’14-ről ’15-re történt csökkenést követően is mintegy 20 százalékkal drágábbak az üzemanyagárak, mint 2010 előtt voltak. Akkor annak idején arról beszéltek, hogy ez a kormány gazdaságpolitikájának az eredménye vagy eredménytelensége, és kiknek mikor hol kell lemondani akkor, ha 300 forint feletti üzemanyagárakkal nézünk szembe. Érdemes lenne ezt is alapul venni, és elgondolkodni azon, hogy tényleg le kell-e valakinek már mondani e kérdéskör kapcsán.
Már csak azért is fontos ez, mert miközben a benzin árainak változása adott esetben egyik évről a másik évre csökkenést mutat, 12 százalékost például ’14-ről ’15-re, aközben 3 százalékos mértékű fogyasztási többlet mutatkozik a benzinpiacon a 95-ös fogyasztását érintően, és mintegy 30-40 százalék közötti mértékű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjemelkedést könyvelünk el ebben az időszakban. És azt mondják, hogy azért van kötelező felelősségbiztosításidíj-emelkedés, merthogy több ember vesz részt a forgalomban, megnő a forgalom, és ennek eredményeként több a baleset. Még egyszer mondom: egy 10-12 százalékos üzemanyagár-csökkenés mellett 3 százalékkal nagyobb fogyasz-tási-mérték-növekedés alakul ki és 40 százalékos mértékű gépjármű-felelősségbiztosítási díjtételbeli elmozdulás. Az év eleji 20 ezer forintos átlagdíjról most már a 30 ezer forintot nyaldossa a mérték. Azt is szeretném ezzel érzékeltetni, hogy ilyen értelemben ez a fajta meghivatkozás nyilván legalább kérdéses.
Egy tételt mondanék még és Balla képviselőtársam szavaihoz illeszkedve másik kettőt. A verseny-jogiság szemszögéből megközelítve szerintem rengeteg tekintetben aggályosak a mai szabályozások. Csak egyet említek. Vannak a biztosítók részéről történő kiemelt vállalkozások, és ezeknek a kiemelt vállalkozásoknak a díjtételei gyakorlatilag nagyobb mértékűek, mint általában vetten a díjtételek. Ez viszont a szolgáltatást igénybe vevőre nézve nyilván többletterhet jelent. Érdemes lenne végiggondolni versenyjogilag is, hogy észszerű-e, célszerű-e úgymond a kiemelt vállalkozások szintjén ezeket a fajta díjtételbeli torzításokat alkalmazni vagy ennek a lehetőségét megadni, megteremteni.
A másik két gondolat, amely Balla képviselőtársam gondolataihoz kapcsolódik, valójában annak a megerősítése, amit ő mond. Tehát az, hogy az új ügyfelek kedvezményezettek, a régiek pedig kárvallottak, mondhatjuk nyugodtan az eddigi, hátunk mögött lévő időszakról, ez nincs helyén. Ezt a történetet nyilván helyére kell tenni. A helyre tétel az-e, hogy fordítunk ezen a helyzeten, és a régi ügyfelek kedvezményezetté válnak, az újak meg nem, vagy hogy az újak megkaphatják ugyanazt a kedvezményt, mint amit a régiek megkapnak; vagy azt a fajta legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítjük, amely alapján mindegy, hogy régi vagy új ügyfél, ha az új ügyfél kapja meg a kedvezményt, akkor ugyanazt a réginek is meg kell kapnia.
Ez azért fontos megítélésem szerint, mert nem mindegy, hogy honnan közelítünk. Ha a régi megkapja a kedvezményt, az új is megkapja. Ha az új kapja meg, ahhoz emeljük a régi kedvezménynövekedését. Eközött a különbség annyi, hogy azok a biztosítótársaságok, akik nagy ügyfélkörrel dolgoznak, gyakorlatilag a bázisukat megőrzik, onnan nem nagyon fog mozdulni senki, ha olyan rendszert működtetünk a jövőben, amely arról szól, hogy a régiek megkapják a kedvezményeket, az újak pedig vagy nem, vagy csak csatlakozó jelleggel ehhez illesztetten. Viszont azok a biztosítótársaságok, amelyek kisebb ügyfélkörrel dolgoznak, nyilván arra törekednek, hogy új ügyfelekhez jussanak. Új ügyfelekhez valószínűleg csak úgy tudnak jutni, ha számukra kedvezményeket biztosítanak.
Ez szerintem rendben van, de azzal a kitétellel, hogy ha az új ügyfélnek kedvezményt biztosít, akkor azt ugyanúgy a meglévő régi ügyfeleinek is meg kell adni. Tehát a kettősséget érvényesíteni kellene az én értékítéletem szerint. Azt a fajta kettősséget, hogy lehessen meg a mozgás lehetősége a biztosítótársaságok keretei között, de semmiképpen ne legyen hátrányos helyzetben a régi ügyfél, mert a régi ügyfél hűségét nyilván díjazni kell. Tehát az egyetértésünk megvan e tekintetben, csak azt szeretném exponálni, hogy amennyiben egy biztosítótársaság vállalja, hogy egy új ügyfélnek kedvezményt adna, akkor a régieknek is ugyanúgy meg kelljen adni. Magyarul a legnagyobb kedvezmény elvére való hivatkozással a piactorzítás kiküszöbölését lenne célszerű még meggondolni.
Ezt az egy gondolatot ajánlom még egyszer a közös figyelmünkbe. Egyébként pedig azt mondom, hogy igen, helytálló az, hogy a kedvezőbb ajánlattételek ne az új ügyfeleket érintsék meg csak és a régiek hátrányt szenvedjenek el, hanem mindazok, akik szereplői a történetnek, függetlenül, hogy újként jelennek meg máshol, vagy régiként maradnak ott, ahol vannak, a kedvezményeket ugyanúgy kapják meg. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
