DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azt mindannyian leszögezhetjük, hogy az önkormányzáshoz való jog számos törvényi garanciával védett, mivel a helyi közügyek helyben történő intézése kiemelten fontos érdek. Ezt meg tudom erősíteni, hiszen több mint húsz évig voltam polgármester, van némi fogalmam az önkormányzásról, az önkormányzatokról.
Ezen jogosultság keretein belül kell megtalálni azt az egyensúlyt, amelynek eredményeként a helyi önkormányzás joga és hatékony működése is egyaránt biztosítható. Magyarország alapvetően kistelepülés-szerkezetű, hiszen több mint ezer olyan kistelepülés van, amely 2 ezer fő alatti, és ha emlékeim nem csalnak, az ötszáz fő alatti kistelepülések száma olyan 600-700 körül található. Ezért az önálló polgármesteri hivatal fenntartása, illetve, hogy ez azonos színvonalon működjön, mint egy nagyobb önkormányzat esetében, rendkívüli nehézségeket okozna a kistelepülési önkormányzatoknak, hogy a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény közös önkormányzati hivatal létrehozatalát teszi lehetővé, 2 ezer fő alatt kötelezővé, pont az imént elmondottak alapján.
Ez 2013 óta van így, és az érintett képviselőtestületek, néhány önkormányzatot kivéve - ha szükséges, meg tudom mondani ezeknek a számát, ez nincs ötven fölött - megkötik a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról a megállapodást, de néhány esetben erre nem kerül sor, így a kötelezően létrehozandó közös önkormányzati hivatal megalakításának elmulasztása esetén a törvény alapján a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetőjének kell kijelölni a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, de a hivatal létrehozásáról szóló megállapodást továbbra is az önkormányzatoknak kell egymással megkötniük. A kijelölő döntések ellenére azonban egyes közös hivatalok, mint ahogy említettem, nem kötöttek szerződést.
Ezért aztán 2014-ben az Mötv. újabb módosítására került sor, ebben a megállapodás megkötésének elmulasztása esetén a kormányhivatal kezdeményezésére bíróság soron kívüli eljárás keretében pótolta a kijelölt települések közös önkormányzati hivatalra vonatkozó megállapodását.
(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt
Gelencsér Attila váltja fel.)
Gelencsér Attila váltja fel.)
Tehát nem az állam döntött ebben, hanem külön bírói utat lehet igénybe venni, pont azért, hogy ha valamilyen probléma történik a kijelölés esetében, akkor a bíróság dönti el ezt a kérdést. Azonban a bírósági eljárás sok esetben elég hosszadalmas, és mondhatni azt is, hogy bonyolult; gyakorlatilag lassan került sor a megállapodások rendezésére. Hogy az elmaradás ne lehetetlenítse el az önkormányzati igazgatási tevékenységet, hiszen ez az elsődleges a közös hivatalok esetében, és év végén, 2014-ben egy hatékonyabb megoldásra kerüljön sor, ha az érintett települések az önkormányzati hivatal létrehozásával elmulasztják jogszabályi kötelezettségeik teljesítését, a kormányhivatal a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölésével egyidejűleg magát a megállapodást is pótolja. Természetesen itt figyelembe kell venni az egyes önkormányzatokra vonatkozó sajátosságokat.
A kormány meghozott döntése tartalmazza a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölését és a megállapodás pótlását is. Az Alaptörvényben rögzített önkormányzati autonómiára figyelemmel a kormányhivatal vezetője által meghozott döntés, ahogy már említettem, bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. Természetesen ilyenkor mindig meghallgatják a különböző önkormányzatokat, de annyira szerteágazó érdekek vannak, hogy nagyon nehéz ezeket gyakorlatilag egy kalap alá hozni.
A törvény ekként biztosítja az önkormányzati igazgatási tevékenység folyamatos ellátását, tehát nem lesz lyuk úgymond időben az igazgatási tevékenység ellátását érintően. Ezt követően a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kormányhivatali hatáskört érintően a bíróságok Alkotmánybírósághoz fordultak, és az Alkotmánybíróság megvizsgálta ezt a rendszert, hogy ez megfelel-e minden kritériumnak. Az indítványozók azt mondták, hogy az önkormányzati hivatal létrehozásának intézményesítésével korlátozza a települések szervezetalakítási jogát. Az Alkotmánybíróság viszont erre azt mondta, hogy nem megalapozott ez a feltételezés, tehát ezeknek a megsemmisítését nem rendelte el az Mötv.-ben.
Idézném röviden az Alkotmánybíróság döntését. „A közigazgatás zavartalan működésének biztosítása közérdekből indokolja, hogy amennyiben a helyi önkormányzatok törvényi szervezetalakítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az állam beavatkozzon.” Ez történik a kijelölés esetében. „A jogalkotó ezért hatalmazta fel a kormányhivatalt vezető törvényességi felügyeletet gyakorló kormánymegbízottat arra, hogy települést kijelöljön közös hivatalba, ha a helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló törvényi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A kormánymegbízott kijelölési jogát kötelezően gyakorolja, mert a település hivatal nélkül nem maradhat.” Eddig az Alkotmánybíróság döntése, az Alkotmánybíróságtól az idézet.
(13.20)
A helyi önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága nem korlátlan, azonban a helyi önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát a közös önkormányzati hivatal létrehozása vonatkozásában az Mötv. rendelkezései csak végső esetben korlátozzák, amikor az érintett képviselőtestületek nem tesznek eleget a közös önkormányzati hivatal kötelező létrehozatalának.
A közös önkormányzati hivatalok létrehozatalával kapcsolatos kormányhivatali hatáskör tehát sem az Alaptörvénnyel, sem a helyi önkormányzatok európai chartájával nem ellentétes. Mindezek rögzítése mellett azonban az Alkotmánybíróság a kormányhivatali döntéshozatali eljárás tekintetében a helyi önkormányzatok véleménynyilvánításával kapcsolatos aggályokat észlelt, nevezetesen a helyi önkormányzatok európai chartája alapján a döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely közvetlenül érinti, így ez ügyben is. Ezek az eljárás során pro forma nem kerültek ilyen módon kikérésre, de ezekben az eljárásokban egyébként konzultáció folyt. És erre figyelemmel van előttünk ez az előterjesztés, hogy ennek a formáljogi kereteit is megteremtse az Alkotmánybíróság döntése által, amely kimondja, hogy december 15-éig ezt létre kell hozni, ezért is került benyújtásra a törvényjavaslat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekre az előzményekre és a jogalkotói kötelezettségre tekintettel nyújtotta be a kormány az Mötv. módosítását. A törvényjavaslat arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, a helyi önkormányzatok európai chartájával, szabályozásra kerüljön a döntéshozatali eljárás során az önkormányzat véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend, tehát teremtsük meg ennek a törvényi feltételeit.
Az Mötv. módosításával a helyi önkormányzatoknak mind a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése, mind a közös önkormányzati hivatalról szóló pótolandó megállapodás tekintetében jogszabályban biztosított lehetőségük lesz a véleménynyilvánításra, amelyet, mint ahogy említettem, jogszabályi kötelezettség nélkül is gyakorolhattak.
A törvényjavaslat előkészítése során figyelemmel voltunk arra, hogy a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga változatlanul és hiánytalanul érvényesüljön, valamint az önkormányzati szervezet és működés átalakítása segítse elő a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését, ugyanakkor az önkormányzati szervezetrendszerre háruló teher lehetőség szerint ne növekedjen.
A szakmailag fontos, következetes és a helyi önkormányzatok működéséhez biztos alapot nyújtó törvény megalkotásához kérem az együttműködésüket. Ez az Alkotmánybíróság döntését a rendszerbe, az Mötv. rendszerébe beillesztő, nagyon rövid törvénymódosítás, amit ide önök elé hoztunk. Kérem szíves támogatásukat e javaslat megtárgyalása során. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
