SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önkormányzatok életébe, az önkormányzatok működésébe való beavatkozás, valamint az önállóság csökkentésére tett egy nagyszabású kísérletet 2002-ben (sic!) a kormányzat, amikor az önkormányzatok átszervezése oly módon megtörtént az önkormányzati törvény átalakításával, hogy tulajdonképpen a 2003. január 1-jével (sic!) hatályba lépő legfőbb rendelkezés kapcsán az önkormányzatok önrendelkezési joga, döntési joga nagymértékben csökkent.
Azt lehet megállapítani, hogy az önkormányzatok finanszírozása jelentősen csökkent, és amennyire látjuk és tapasztaljuk a különböző önkormányzati szövetségek révén és vélemények kapcsán, az önállóságuk is jelentős mértékben csökken. Bár az állam valóban jelentős mennyiségű feladatot átvállalt az önkormányzatoktól, de az is igaz, hogy ezzel együtt vitte az önkormányzatok forrását is, sőt lényegesen több forrást vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot egyébként az állam átvállalt.
Azóta is azt látjuk és azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok, mondhatni úgy, kivéreztetése a mai napig zajlik, hiszen látjuk azt, hogy ez évben fogadtuk el, március 1-jén a szociális igazgatási törvény azon passzusát, miszerint az önkormányzatok feladata most már megoldani a helyben adandó pénzbeli szociális ellátásokat az arra rászorulóknak, annak ellenére, hogy azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok támogatása most már évek óta csökken, vagy éppen azt mondhatjuk, hogy esetleg stagnál.
A 2012-es önkormányzati törvény egyik passzusa szólt valóban az önkormányzati hivatalok létrehozásáról, és valóban azt mondta ki, hogy azon járáson belüli községeknek, önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és ezeknek a községeknek a lélekszáma nem haladja meg a 2 ezer főt, akkor azoknak valóban közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk. Erre az első határidő 2013. január 1-je volt.
Akkor ez nem tudott létrejönni, és tavaly egy ismételt törvénymódosítás keretében - emlékszem rá, egy salátatörvényben volt a helyi önkormányzati törvény módosítása - ismét a Ház elé került az önkormányzati hivatalokra vonatkozó szabályozás. És akkor azt mondta ki, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületeinek az általános önkormányzati választásokat követő 60 napon belül kell megállapodniuk, és ennek a választásokat követő január 1-jén, azaz ez év január 1-jén kellett volna hatályba lépnie.
Már akkor elmondtuk, és azóta is azt mondjuk, hogy a törvényben előírt határidők nyilvánvalóan nagyon nehezen valósíthatók meg, és akkor is sérelmeztük és akkor is elmondtuk, hogy nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a kormányhivatalok ilyen drasztikusan beavatkozzanak az önkormányzatok működésébe.
(13.30)
A törvény ugyanis valóban azt emelte ki és mondta, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy amennyiben nem tud létrejönni a települések között a közös önkormányzati hivatal, akkor a kormányhivatal kijelölte a településeket, és létrehozta ezeket a megállapodásokat.
Akkor is hangsúlyoztuk, én azt gondolom, most is meg kell tennünk, hogy sokkal inkább az ösztönzőkben kellene a helyi önkormányzatokkal együttműködni, mintsem durva kormányhivatali beavatkozásokon, hiszen az önkormányzatok és az állam együttműködése nagyon fontos, hiszen nagyon sok állampolgárt érint. Ez az önkormányzati átszervezés során éppen elég problémát jelentett a helyi önkormányzatoknak, úgyhogy ez a durva kormányhivatali beavatkozás tovább rontotta a helyzetüket.
A most előttünk lévő önkormányzati törvénymódosításra valóban azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezések alapján egyedi normakontroll-eljárás keretében megvizsgálta a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó szabályokat. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében megállapította, hogy a bírói kezdeményezések ugyan valóban nem megalapozottak, de az Országgyűlés számára egyfajta jogalkotói kötelezettséget állapít meg, mivel az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy a szabályozás szintjén nem teljesül a helyi önkormányzatok európai chartájának azon rendelkezése, amely lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzatok véleményét, amelyek őket közvetlenül érintik. A javaslat tehát arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével és a helyi önkormányzatok európai chartájával, kerüljön szabályozásra maga a döntéshozatali eljárás, ahogy egyébként azt államtitkár úr is hangsúlyozta, az önkormányzatok véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet idézett elő azáltal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvénynek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló szabályaiban nem szabályozta megfelelően a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkormányzatok véleménye kikérésének, illetve a véleménynyilvánítás módjának és rendjének a szabályait. Tehát az Országgyűlés nem tett eleget a konzultációs kötelezettségi eljárásnak az önkormányzati törvény szabályozásának megfelelően, e tekintetben a jogalkotói mulasztás ellenétes az Alaptörvény 34. cikkében foglaltak azon rendelkezésével, miszerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek a közös célok együttműködése érdekében együtt kell hogy működjenek. Az Alkotmánybíróság tehát fölhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy ezen jogalkotói kötelezettségének, ahogy államtitkár úr is mondta, ez év decemberéig tegyen eleget.
De hogy egy konkrét példát is említsünk, hogy mennyire nem működnek az önkormányzati hivatalok, engedjék meg, hogy egy példát említsek Nógrád megyéből, ahol a Nógrád Megyei Kormányhivatal 2013. március 13-án kelt határozatában Tar községet ’13. április 1-jei hatállyal a mátraszőlősi közös önkormányzati hivatal tagjaként kijelölte. A határozatot az érintett mátraszőlősi közös önkormányzati hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat keresettel megtámadta a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet 2013. július 11-én hozott jogerős ítéletében elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, a közös önkormányzati hivatalt alkotó települések elzárkóztak Tar község befogadásától, az elzárkózó magatartásuk miatt a közigazgatási határozatnak és a bírósági ítéletnek a mai napig nem lehetett érvényt szerezni, de lehetne még ilyen példákat sorolni.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a jelenlegi szabályozás azt kívánja rögzíteni, hogy a kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően legalább 15 napos véleményezési határidő biztosítása mellett kérje ki az érintett települési önkormányzatok véleményét, a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A javaslat a fenti megoldással így már eleget fog tenni az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak, véleményezési jogkört ad az érintett települési önkormányzatoknak.
De mindez rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszer ilyenformán történő átalakítása, a sokszor elkapkodott törvényalkotási módszer, amit a kormánypárt képvisel, magatartásában megnyilvánul, és ami nyilván itt a közös önkormányzati hivatalok létrehozására vonatkozik, világosan látszik, hogy semmiképp sem szerencsés intézkedés, és tovább csökkenti az önkormányzat jogait. Arról nem is beszélve, hogy majd komoly bonyodalmakat fog okozni az is, hogy a törvényben előírt kétezres lélekszám csökkenésével megszűnik egy már létrejött közös önkormányzati hivatal létjogosultsága is, hiszen ez benne van, ilyen lehet, ilyen előfordulhat, hiszen a települések lakosságszáma folyamatosan változik, és bizony ezeknek a már létrejött önkormányzati közös hivataloknak majd egy újabb önkormányzati hivatalba kell betagozódniuk.
Úgyhogy azt gondolom, ezzel a módosítással nem fogjuk megoldani a problémát, és biztos vagyok benne, hogy ez a módosítás idekerül még a Ház elé, talán lehet, hogy a gyökerénél kellett volna megoldani a problémát, azaz nem is biztos, hogy kellett volna közös önkormányzati hivatalokat létrehozni. Köszönöm a szót.
