LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak a lehetőséget, hogy - ahogy Kovács Zoltán államtitkár és képviselő kollégámtól az elmúlt percekben hallhattam - a Törvényalkotási bizottság ülésén jelentős módon és mértékben, a pártállást meghaladó mértékben és a frakciók ülésbeli pozícióját meghaladó mértékben támogatták azt a törvényjavaslatcsomagot, amely 110 törvény módosításával szeretne hozzájárulni Magyarországon a közigazgatás korszerűsítéséhez, az állam reformjához és első helyen és elsősorban a bürokrácia csökkentéséhez.
(11.50)
Mint ismeretes, a magyar kormány meggyőződése az, hogy a következő előttünk álló néhány esztendő fő kérdése Magyarország versenyképességének a megerősítése, milyen gazdasági és társadalompolitikai lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy Magyarországon a jelenleginél erősebb versenyképességi körülmények között tudjunk munkahelyeket teremteni.
Meggyőződésünk, hogy az ország közigazgatási állapota, az állam állapota, az állam ügyintézésének módja, minősége érdemben járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország Közép-Európa, sőt Európa egyik legversenyképesebb és legerősebb országa lehessen. Ennek jegyében kezdtünk hozzá az állam működésének a megváltoztatásához 2010-ben, és az elért eredményeket szerettük volna egy magasabb és gyorsabb szintre emelni 2014-ben, amikor érdemi lépéseket javasoltunk a kormánynak és a törvényhozásnak. Az a meggyőződésünk, hogy a mai magyar állami ügyintézés, a bürokrácia mérete, nagyságrendje, a vállalkozásokra, a munkaadókra és az állampolgárokra, az adófizetőkre rótt terhek nagyságrendje inkább hátrányt, versenyhátrányt, mint versenyelőnyt jelent. Ha valaki alaposan átnézi az OECD jelentését vagy elolvassa a magyarországi munkaadói érdekképviseletek véleményét, lásd VOSZ vagy Ipari és Kereskedelmi Kamara, akkor láthatja, hogy az elmúlt 25 évben megoldatlan ügyek sokasága áll előttünk, ami a bürokrácia csökkentését illeti. Csak egy példa az OECD-jelentésből: több száz óra adóügyintézésre van szüksége egy vállalkozásnak ahhoz, hogy saját magát az adóhatóság vonatkozásában adminisztrálni tudja; és akkor nem beszéltünk még azokról a terhekről, amelyek az egyébként tisztességes, jogkövető magatartást tanúsító és személyi jövedelemadóval az állam működéséhez hozzájáruló és az államot fenntartó állampolgárok előtt tornyosulnak.
Ma Magyarországon azért szedünk adót a választópolgároktól, hogy abból közoktatást, köznevelést, közbiztonságot, közlekedést, a közösség ügyeit számukra meg tudjuk szervezni. Érdekükben nem nehezíthetjük meg az életüket, csak érdekükkel ellentétben, ezért kiemelten fontos dolognak gondolom azt, hogy az állam versenyképessége növelése mellett az az érzés, hogy az állam szolgálja a választópolgárt és nem uralkodik, ez jelentős mértékben erősödjön. Közép-Európában és általában az etatista államrezon-hagyományokon működő országokban nagy kultúrája van annak, hogy az állam saját maga szervezi az életet, társadalmi mérnökösködési munkát végez, és sokkal inkább uralkodik, mint szolgáltató tevékenységet folytat. Ennek megvan természetesen a stabilitással és az állam irányíthatóságával kapcsolatos előnye, de a mai világban nagyon sok választópolgártársunk számára és nagyon sok magyar vállalkozás számára a jelenlegi magyar bürokrácia, nyugodtan mondhatjuk, hogy sokkal inkább hátrányt, mint előnyt jelent.
2014-ben, amikor miniszterjelöltként meghallgattak a bizottságok, akkor három nagyon egyszerű célt jelöltem meg miniszteri munkám során a parlament bizottsága előtt magam és a kollégáim számára. Az egyik, hogy egyszerűbb legyen az állam működése, a másik, hogy gyorsabb legyen az állam működése és olcsóbb legyen az állam működése. E három feltétel együttes fennállása esetén elérhetjük azt, hogy a választópolgárok elégedettebbek, a vállalkozások pedig versenyképesebbek lehetnek. Az egyszerűbb ügyintézés érdekében tárgyaljuk ezt a 110 törvényből álló törvénycsomagot, és nagy esélyünk van arra, hogy a törvényhozás ezt elfogadja. Példátlan, hogy a bürokráciacsökkentés érdekében, a bürokrácia csökkentése által a vállalkozások versenyképessége érdekében Magyarország ilyen volumenű döntést hoz. Az elmúlt harminc esztendőben soha nem módosított az Országgyűlés a vállalkozások, a munkaadók vagy egyszerűen csak a választópolgárok jobb boldogulása érdekében, életminőségének javítása érdekében, a bürokrácia csökkentése érdekében 110 törvényt.
Szükség van erre, hiszen az önök törekvései, a mi törekvéseink, amit 2010 előtt vagy 2010-ben fogalmaztunk meg, csak félig váltották be a hozzáfűzött reményeket. Jó példa erre, hogy amikor az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta az általános ügyintézési határidő csökkentését, akkor az állam által intézett ügyek kétharmadát akkor és kicsivel később kivonta az általános ügyintézési határidő alól; hiába csökkent az általános ügyintézési idő 30 nap alá adott esetben, azonnal hozott az Országgyűlés törvényeket, a kormány pedig rendeleteket annak érdekében, hogy kire ne vonatkozzon a határidő. Ma ott tartunk, hogy bár papírforma szerint az általános ügyintézési határidő, amivel a választópolgárok, az adófizetők ügyét el kéne intézni, ránézésre alacsony, ha számba vesszük a kivételeket, akkor kétharmada az állampolgárok által intézett ügyeknek a kivétel kategóriába esik, nehezebb intézni, mint korábban volt. Ezeket az anomáliákat is felszámolja ez a törvénycsomag, aminek a támogatását itt és most is szeretném megköszönni.
Szeretném megköszönni a 2010 előtt már megindított, 2010-ben folytatott európai uniós forrásokból történő infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a gyorsabb ügyintézéshez. Nemcsak egyszerűbb, hanem gyorsabb ügyintézés lesz akár a vállalkozások, akár a magánszemélyek számára abban az esetben, ha Magyarországon 270 kormányablakban, 197 járásban sikerül megfelelő minőségű szolgáltatást biztosítani. Most számoltuk össze, hogy körülbelül 40 milliárd forint az, amit jelenleg ezekre a beruházásokra elkölt az ország, részben az adófizetőink, részben az Európai Unió támogatásának eredményeképpen. Szeretném jelezni, hogy a magyar közigazgatás, a magyar szervezett államigazgatás történetében ilyen volumenű, közigazgatási infrastruktúrára fordított összeg nem létezett. Amikor 1920 után, Trianon után talpra kellett állítani az államot, akkor költöttek hasonló volumenű összegeket a trianoni békediktátum ország-csonkító hatásai miatt, de alapvetően a közigazgatásban infrastruktúra-fejlesztésre és - korsze-rűsítésre ennyi pénz még nem költetett el.
Ráadásul társadalmi konszenzus van, mondhatom, politikai konszenzus van a járási rendszer működtetésében, a járások kialakításában és fenntartásában. Biztosan tudjuk mindannyian mondani a választóinknak, 197 olyan pont van Magyarországon, ahol járásba szervezve, 270 kormányablakon keresztül a magyar választópolgárok rendelkezésére állunk. Van még kétezer ügysegédünk, aki a kistelepülésekre kimegy, és helyben is intézi az ügyeket. A 270 kormányablakra tízmilliárdokat költünk, 190 kormányablak átadása megtörtént. Ebben az évben nagyjából a program záródik, minden járási hivatalban legalább egy, minden járásban legalább egy, de inkább két kormányablakban várjuk az ügyfeleket annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az ügyintézés.
Most jutok el az előterjesztés lényegi tartalmához. Az előterjesztés amellett, hogy kiegészíti az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésre szánt törvényjavaslatok és döntések sorozatát, egy nagyon fontos kérdésre tud választ adni. Egy választópolgár vagy vállalkozó számára az a fontos, hogy hol tudja elintézni az ügyét, milyen formában tudja elintézni az ügyét és mennyiért tudja elintézni az ügyét. A „mennyiért?” kérdésre kell választ adni. Én magam igazából azon az elven vagyok, hogy ha befizettem a személyi jövedelemadót, nagyon sok választópolgártársammal együtt, akkor az állam számomra ezeket a szolgáltatásokat ingyenesen biztosítsa, másképp minek szedi tőlem az adót. Sajnos még nem tartunk ott, hogy az Országgyűlés asztalára tudjam tenni ezt a kérdést, hogy vizsgáljuk meg, hogy de ha ezeket az illetékeket és járulékokat egyébként beszedjük immár több száz esztendeje, akkor vajon az adót minek fizetik a választópolgárok. Ez most még egy olyan kényes kérdés, ami feltételének még nem jött el az ideje.
De annak az ideje bekövetkezett - 1990 óta a modern önkormányzati és közigazgatási rendszer beindítása óta először -, hogy 10 milliárd forint értékben a költségvetéstől lehetőséget kaptunk arra, hogy a magyar közigazgatásban az eljárási és szolgáltatási díjak összegét csökkentsük. Ez egy nagyon jelentős lépés. 23 millió ügye van a magyar közigazgatásnak, a magyar választópolgároknak egymással, és ez az ügyek nagyon jelentős részét fogja majd érinteni; a részletes vitákban, akár a bizottságban, akár itt a parlamenti hozzászólásokban Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár kollégám ezeket tételesen fogja ismertetni.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a ’90 óta megvalósított kormányzások történetére nem jellemző módon, szinte először egy díjcsökkentés előtt egy konzultációra került sor, a 197 járási hivatalban 400 ezer magyar honfitársunk válaszolt arra a kérdésre, hogy mi legyen az a díjcsomag, ami csökkentésre kerül. Önök most, amikor napirendre vették ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, akkor a tárgyalás kapcsán 400 ezer véleményt nyilvánító választópolgártársunk szándékát és óhaját is teljesítik a törvények módosításával. Ezek olyan díjtételek, amelyek érdemben és közvetlenül befolyásolják a választópolgárok életét. Ezek a díjak megszűnnek, illetve kivezetésre kerülnek. Az állampolgárokat érintő okmányügyekben, örökléshez kapcsolódó, tulajdonjogot bizonyító dokumentumok igénylésében, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása, a személyazonosításra alkalmas okmányok kiállítása kapcsán vagy a gépjárművezetői engedély kiállítása kapcsán, a diákok esetében a felsőoktatási felvételi eljárás, oktatási igazolvány, első alkalommal történő gépjárművezetői engedély kiállítása, a fogyatékkal élő választópolgártársaink esetében a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának a pótlása, építésügynél a 160 négyzetméternél kisebb építési engedély kérelme, tehát azon választópolgárok esetén, akik 160 négyzetméternél kisebb lakóházat építenek - az ő számuk lényegében 90 százaléka az összes Magyarországon élő magánszemélynek -, a vállalkozások esetében az adóhatósági igazolások kiállítása, cégiratok kiállítása, cégnyilvántartásban történő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldése, részben bürokratikus eljárási kedvezmény, mármint csökkentése az eljárásnak időben, részben pedig anyagi kedvezmény.
(12.00)
Csak a hatósági erkölcsi bizonyítvány, amely minden alkalmazás feltétele, a magyar választópolgároknak 1 milliárd 200 millió forintba kerül egy évben. Ennek a megszüntetésére teszünk most javaslatot. A tulajdonjog, haszonélvezeti jog öröklés esetén történő bejegyzése 1,3 milliárd forint anyagi terhet jelent a választópolgároknak. Ennek az eltörlésére teszünk most javaslatot. Az adóhatósági igazolások kiállítása a magyar vállalkozók számára egy évben 1 milliárdnyi terhet jelent a magyar vállalkozások számára az igénybe vett időmennyiség, időveszteség mellett. A céges közzétételi díjak, számviteli közzétételi díjak, számviteli beszámolók közzététele 1,5 milliárd forintos kiadást jelent a magyar vállalkozásoknak. A névváltozás miatti okmánycsere, ha valaki névváltozás miatt okmányt kénytelen cserélni, 700 millió forintos kiadás.
Mondhatnám még az oktatási igazolványok kiadását, ami 500 millió forintos kiadás a választópolgároknak. Csak néhány kiragadott példa abból a sorból, amelyeknek a megszüntetésére, kivezetésére teszünk javaslatot annak érdekében, hogy a hol, mit, miért és mennyiért kérdésre tudjunk válaszolni a magyar közigazgatásban.
Ez egy első lépés, szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, abban, hogy a díjcsökkentés folytatódjon. Jövőre újabb akciót indítunk a 197 járásban, újból megkérdezzük a választópolgárokat tavasszal. Az idén június, július és augusztus hónapban nyílt lehetőség arra, hogy véleményt mondjanak. Egy újabb akciót fogunk indítani annak érdekében, hogy a véleményüket elmondhassák, hogy a megmaradt díjak közül még mi az, amit aránytalan tehernek éreznek.
Közben szeretném jelezni, hogy miközben az Országgyűlés 110 törvényt módosít, most megkezdi a hatósági eljárási szolgáltatási díjak módosításával kapcsolatos jogszabály átalakítását, javaslatot fogunk még az idei esztendőben tenni a területi közigazgatásban dolgozó kollégák közszolgálati életpályamodellje megnyitására 2016 júliusával. Ez első lépésben 35 ezer területi közigazgatásban dolgozó, kormányhivatalban dolgozó kollégát közvetlen fog érinteni, akik a 197 járási hivatalba tagolva, 20 kormányhivatal működési rendszerében, a közigazgatás most már világos, átlátható, egyszerű és egyértelmű strukturális rendszerében, messze többletfeladatokat vállalva más állami irányítású szervezetektől, úgy gondolom, hogy számíthatnak a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett stabilitást jelentő életpályamodellre. Azt tudom önöknek mondani, hogy egy járási hivatalban dolgozó, személyi okmányok kiállításával foglalkozó vagy gépjárműokmányok kiállításával foglalkozó dolgozó, munkavállaló számára, akik a magyar állam alkalmazottjai, 30 százalékos béremelést fog jelenteni helyi szinten, területi szinten, első lépésben 2016. július 1-jétől. Ezek a munkavállalók egyébként általában 80-120 ezer forint közötti bérért kerülnek alkalmazásra, és úgy hiszem, hogy tisztességes munkát csak akkor lehet tőlük elvárni és azt feladatul szabni, hogy a közösség számára szolgáltató jelleggel végezzék a munkájukat, ha kiszámítható életpálya áll előttük, és ezt meg is fizeti, honorálja is a magyar állam.
Az a reményünk, hogy a bürokráciacsökkentésnek ez a csomagja, ebben nincs benne az építésügy teljes átrendezése, nincs benne az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés teljes átrendezése, nincs benne az adóeljárások teljes átrendezése, amire a kormánynak döntése van, Tállai államtitkár úrtól várjuk az adóeljárásra vonatkozó javaslatot, a Miniszterelnökség 600 építész bevonásával készíti az építésügyre vonatkozó reformjavaslatokat, és az európai uniós pénzek kifizetésének átalakítása pedig a Kereskedelmi és Iparkamara és más érdekképviseletek közreműködésével folyamatos monitoring-eljárással zajlik, ezek együttesen reményeim szerint a következő években, rövid időn belül érdemi változást jelentenek.
Mi a pártpolitikai különbségek ellenére ahhoz kérjük, a meggyőződésbeli különbségek ellenére ahhoz kérjük az önök támogatását, hogy - a közigazgatás hatékonyabbá tétele, az államreform megvalósítása, az állam ésszerűsítése, a bürokrácia csökkentése és a versenyképesség javítása érdekében - ezek a döntések meghozatalra kerüljenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
