MESTERHÁZY ATTILA

Teljes szövegű keresés

MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán itt a mai nap egy angyal szállt át a termen, mert ez már a második olyan törvényi vita, ahol egyetértés van a kormány és az ellenzéki pártok között, még ha vannak jobbító javaslatok is; ez nem mindennapi ebben a Házban, egészen biztosan.
Én is azzal szeretném kezdeni, amiről Bárándy Gergő képviselőtársam már beszélt, hogy amit a kormány most letett a parlament asztalára, az szerintem alapvetően egy jó irányba tett jó lépés. A mértékéről, a hogyanjáról, a részleteiről biztos, hogy lehet vitatkozni, de az állampolgárok bürokratikus akadályainak a leküzdése, lebontása egészen biztosan egy helyes kormányzati célkitűzés kell hogy legyen. Tehát ezért mondom azt, hogy ezt mindenféleképpen érdemes támogatni, sőt ösztönözni a kormányt, hogy ha van rá mód és lehetőség, akkor még több lépést és még nagyobb lépéseket tegyenek ebben az irányban.
Egy kérésem vagy egy felvetésem lenne államtitkár úrékhoz, a kormányhoz, hogy Lázár miniszter úr 400 ezer beérkezett válaszról beszélt. Lehet, hogy tanulságos lenne akár a politikai pártoknak is látni azokat a felvetéseket, amiket az állampolgárok beadtak. Biztos, hogy nem tíz-húsz ötletük volt, hanem ennél több, mint amire most lehetőség van ebben az egyszerűsítésben, de lehet, hogy érdemes lenne, ha egy olyan csoportosítás lenne, amiben azt látjuk, hogy hol érzik a leginkább feszítőnek az állampolgárok a hétköznapokban ezeket a kérdéseket, tehát hol akadályozza őket a legjobban, hol okozza a legnagyobb gondot. Félreértés ne essék, nem a nevekre vagyunk kíváncsiak, vagy én legalábbis nem, hogy volt-e 400 ezer vagy nem, hanem most tényleg szakmailag érdekelne, hogy hol érzik a hétköznapokban az emberek ezeket a problémákat. Talán ez a nyilvános összesítés vagy csoportosítás ebben segíthetne nekünk.
A másik, amiről Lázár képviselő úr beszélt. Én magam is olvastam ezeket az OECD-jelentéseket mind a versenyképességről, mind sok minden másról, és éppen ezért egy picit más témát szeretnék idehozni a vitában, annyiban mást, hogy nemcsak illetékekről, nemcsak ezzel kapcsolatos könnyítésekről kellene a kormánynak gondolkodnia, hanem szerintem fontos lenne, hogyha a kormány egyfajta - nem is tudom, hogy fogalmazzak jól - deregu-lációban, egyszerűsítésben gondolkozna, vagy a különböző túlzó szabályokat vagy az úgynevezett túlteljesítő jogszabályi környezetet egy picit egyszerűsítené. Mire gondolok? Számos olyan jogszabály van, számos olyan szabályozás van Magyarországon, ami azt a versenyképességet, amiről Lázár János is beszélt, és ami ezekben a tanulmányokban is szerepel, azt bizony nagymértékben korlátozza. Számos olyan vállalkozással beszéltem, nem csak nagyvállalatokkal, sőt őket ez talán kevésbé zavarja, de a magyar mikro-, kis- és középvállalati szektorban nagyon sok olyan vállalkozóval beszéltem, akik azt mondják, hogy nekik nem is feltétlenül az európai uniós támogatás lenne a legnagyobb és a legjobban, a leghatékonyabban hasznosítható segítség, hanem egyik részről az, hogyha a tisztességtelen gazdaság ellen, a feketegazdaság ellen, a nem tisztességes versenyben résztvevőkkel szemben fellépne az állam; most ez a mai vitának ilyen értelemben nem tárgya. A másik, ami viszont tárgya lehet, az az, hogy ezeket a szabályokat érdemes lenne kigyomlálni, egyszerűsíteni. Számos olyan szabály nehezíti a szolgáltató szektorban vagy a termelő szektorban dolgozó vállalkozásokat, az éttermektől kezdve egészen más területekig, amelyeknek túl sok értelme nincsen, egyszerűen bonyolítja az életüket vagy adott esetben plusz költségvetési kiadást jelent a számukra. És ha össze akarnánk hasonlítani ezeket a szabályozásokat, mondjuk, az Európai Unió más tagállamai tekintetében, akkor azt látnánk, hogy tőlünk nyugatabbra levő, az Európai Uniónak régebb óta tagjaként működő országokban sincs olyan szigorú vagy olyan szabályozás, ami a magyar gyakorlatban megfigyelhető. És ez valószínűleg ilyen 20-25 éves vagy még régebbi eredménye ezeknek a szabályoknak.
Tehát összességében arra szeretném biztatni az államtitkár urakat és a kormányt, hogy a törvényi szabályozások tekintetében a vállalkozásokat értelmetlenül anyagi és egyéb más terhekkel sújtó jogszabályokat is ki kellene gyomlálni. Ebben volt korábban mind a VOSZ-nak, mind az Iparkamarának, mind a MGYOSZ-nak olyan felvetése, hogy ők szívesen lennének partnerek egy ilyen jogszabály-átfésülésben, hogy melyek azok a szabályok, amelyek az üzleti menetet nehezítik, amelyek a szolgáltatás minőségét és a versenyképességét is… - pontosabban a versenyképességét csökkenti és a szolgáltatás minőségét viszont nem befolyásolja, hiszen ez fontos, hogy a fogyasztóvédelemtől kezdve a környezeti károk elhárításán át azért sok mögöttes cél is lehet ezeknél a szabályoknál. Tehát magyarul, ahogy a miniszter úr is említette, hogyha ebben a tekintetben is, amit most behoztak a parlamentbe, kikérték - helyesen szerintem - ezeknek a szervezeteknek a véleményét, akkor lehet, hogy érdemes lenne egy más irányba is a jogszabályok tekintetében elindulni, és ezzel is lehetne az értelmetlen, alkalmazhatatlan és felesleges jogszabályok eltörlését, hatályon kívül helyezését is szorgalmazni a kormánynak. Ráadásul ez nem jár általában költségvetési kiadással vagy bevételcsökkenéssel, hiszen ezek olyan szabályok, amelyek nem érintik a magyar költségvetés egyenlegét semmilyen formában sem. Szerintem ebben mi magunk is tudnánk partnerek lenni, és az elmúlt évek során talán sok tapasztalat is felhalmozódott, hogy hol kellene megkezdeni ezeket.
És hogy azért egy gonoszkodó megjegyzést is tartsak a végére, hogy ne egy ilyen nagyon barátkozós hozzászólást tegyek: ehhez természetesen azt kérném csak, hogy Lázár úr írja fel a szobájának a falára, amivel kezdte a beszédét, hogy az állam szolgál és nem uralkodik. Ezt sok más esetben mintha nem vennénk észre a kormány tevékenységében.
És még egy picit viccnek szánt, de azért komolyan is veendő javaslatom lenne, hogy ha ilyen törvényi, jogszabályi csökkentést, egyszerűsítést szeretnének végrehajtani, akkor azt ne Kósa Lajosra bízzák, mert a végén Juhász Péter mindig meghackeli. Köszönöm szépen a figyelmet. (Derültség és taps az MSZP soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem