SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az MSZP pár évvel ezelőtt 62 évről 65 évre emelte fel a nyugdíjkorhatárt, majd 8 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét, elvette a 13. havi nyugdíjat.
Joggal gondoltuk azt, hogy a Fidesz más politikát fog folytatni, viszont azt tapasztaltuk, hogy a korai nyugdíjaztatás intézményét gyakorlatilag megszüntette a Fidesz, majd elvette a 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjbiztosítási vagyont, amely végül is nem került a nyugdíj felé igyekvők kezébe, nem lett egyéni számla, hiszen most lett épp kijelentve.
Nos, sorra olyan helyzet állt elő, amelyek megnehezítették azoknak az embereknek a jövőjét, lehetőségeit, akik ugyan még nem jutnak el az egyre emelkedő nyugdíjkorhatár idejéhez, viszont már nem tudnak dolgozni, mert fizikailag egyszerűen lehetetlen, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet megkövetel tőlük, mondjuk, a mentőszolgálat, hogy a negyedik emeletről 150 kilós beteget hozzanak le hordágyon 65 éves emberek, vagy a tűzoltókra is ugyanezt lehetne mondani. De mondhatom a sofőröket és nagyon sok területet, ahol bizony a reakcióidő miatt 65 évesen már nem lehet úgy vezetni egy mozdonyt vagy egy buszt sok esetben, mint ahogy jóval korábban.
Mi vár, kérem szépen, most a nyugdíj felé igyekvőkre az utolsó években? Közmunka; közmunka, miniszterelnök úr. Az ön rendszere gyakorlatilag azt eredményezte jelen pillanatban, hogy az utolsó éveiket, 55-60 év környékén vagy még utána, amit a munka világában tölthetnének, vagy valamilyen más lehetőséget kihasználhatnának, azt közmunkásként kell letölteni. Ez a karrier vége, egy mentős, egy tűzoltó, egy sofőr vagy egy vegyész karrierjének a vége a közmunka.
Miniszterelnök úr, várom a válaszát, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) mikor lesz már valami érdemi változás, hogy ne ez legyen a férfiaknak a sorsa az elkövetkező években, évtizedekben. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
