DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vannak olyan vonatkozásai ennek a vitának, amit, azt gondolom, minden képviselő szóvá kell hogy tegyen. Szóvá kell tegyen azért, mert én felháborítónak tartom azt, hogy - ahogy Szakács képviselőtársam is említette - amikor az ő beszámolóikról van szó, akkor meg tudnak jelenni, hogy úgy mondjam, komolyabb sarzsit viselő közjogi tisztségviselők is az Országgyűlés előtt, mint a médiahatóság elnöke. Sőt, azt tudom mondani, hogy kötelességüknek érzik az itteni jelenlétet. Ahogy Szakács képviselőtársam is elmondta, Polt Péter holnapután biztos itt lesz, ugyanúgy, ahogy itt lesz a Kúria elnöke, itt lesz az Országos Bírósági Hivatal elnöke, és ahogy eddig itt volt az összes olyan közjogi tisztséget betöltő személy, aki szervezetének bármilyen beszámolóját az Országgyűlés tárgyalta. Azt kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, és főleg önnek, tisztelt parlamenti megbízott úr - remélve azt, hogy továbbítja ezt az álláspontunkat a főnökeinek -, hogy felháborítónak tartom és kikérem magamnak ezt képviselőként. Azt már csak megjegyzem, hogy ön néha cinikusan mosolyog, néha meg a szemét dörzsölgeti unalmában a szemközti páholyban, amikor a képviselői felszólalások elhangoznak. Szeretném önt, uram, tájékoztatni arról, hogy az itt ülő minden képviselő mögött több tízezer magyar állampolgár támogatása áll, ők juttatták be ide a magyar Országgyűlésbe őket, ez a hely pedig a magyar népképviselet szerve. Az, hogy - ne haragudjon, ez nem az ön személyének szól - nem az elnök van itt, hanem egy munkatársat küldenek ide, aki jegyzetelget, néha meg cinikusan mosolyog, felháborító, tarthatatlan, és kikérem magamnak.
Rátérve a dolog érdemére és lényegére: a beszámoló szerint - s ez jól látszik, azt gondolom, ezek valóban tények - az MTVA és a hatóság 2014-ben összesen, együttesen 144 milliárd forintból gazdálkodott. Lehetne itt sok hasonlatot mondani, ezt tették már képviselőtársaim is, én jogászemberként azt mondom, ez majdnem a duplája annak, mint amit a teljes igazságszolgáltatás kap. Én mégsem ezt a hasonlatot veszem alapul, hanem azt - és ennek jelentősége van -, hogy a számok szerint a szavazók mindegyike 18-20 ezer forintot fizet évente azért, hogy a közmédia és a médiahatóság működjön. Szeretném mondani, hogy minden magyar állampolgár. Szeretném mondani, hogy a baloldali szavazók is. Azok a baloldali szavazók, akiknek az érdekeit nemcsak az MTVA, hanem a médiahatóság is semmibe veszi. Nullába veszi. Ez pedig egész egyszerűen felháborító és tűrhetetlen. Kétszer annyian dolgoznak a médiahatóságnál, mint ahányan a mi időnkben, mondjuk, az Igazságügyi Minisztériumban dolgoztak. Ez egy elég érdekes szám, és azt gondolom, érdemes ezen elgondolkodni.
De amin a leginkább érdemes elgondolkodni - képviselőtársaim is erre hívták fel a figyelmet más kontextusban -, az az, hogy mindezért a hatalmas összegért mit csinál az MTVA, és milyen feladatot, milyen szerepet tölt be a médiafelügyelet. Mert mi volna a médiafelügyelet dolga? Azt gondolom, a nevében is benne van: hogy felügyelje a médiát. Elsősorban, hogy felügyelje a közmédiát. S ha már itt is kell valamit az első sorba tenni, akkor felügyelje a közmédia objektivitását, amire a közmédiát egyébként törvény kötelezi. Na, ez az, amit nem sikerül megoldani ebből a néhány milliárd forintból az NMHH-nak! Ugyanis az NMHH-nak joga van hivatalból is eljárni bizonyos esetekben. Márpedig a közvélemény hemzseg azoktól az esetektől, amikor arról van szó, hogy hol, miként hamisít híreket a közmédia, hogy miként torzítja a híreket, hogy miként nem felel meg a közszolgálatiság elvének, hogy miként részrehajló a kormánypártok irányába. Az NMHH ebben a témakörben nem nagyon szeret vizsgálatokat folytatni, ahogy a Médiatanács sem. Azért beszélek erről gyűjtőfogalomként, mert sikerült egy olyan médiaszabályozást megalkotni, ahol a médiahatóság elnöke és a Médiatanács elnöke egy és ugyanaz a személy. Lehetne mondani persze, hogy fejétől bűzlik a hal, és ez mind a kettőre igaz.
Amikor nemcsak ellenzéki pártok kifogásolják, hanem mondjuk, olyan tekintélyes nemzetközi szervezetek is, mint a Freedom House a média-sajtószabadság állapotát Magyarországon, amikor 2010 óta például az előbb említett testület évről évre folyamatosan romló tendenciát mutat ki jelentéseiben a magyar média állapotát, a magyar média szabadságát illetően, akkor úgy hiszem, hogy az NMHH-nak és a Médiatanácsnak, főleg e két testület elnökének volna min gondolkodni, hogy ezen a helyzeten vajon hogy lehetne javítani.
Ugyanis ha megfelelőképpen látja el a média felügyeletét, akkor ezek a folyamatok valószínűleg visszafordíthatók lennének. Ja, hogy az akarat hiányzik hozzá? Az lehet. A pénz biztos nem hiányzik hozzá, mert azzal rendesen ki vannak tömve.
Rátérve az MTI gyakorlatára: remélem, hogy legalább majd írásban fogok erre a kérdésemre választ kapni; a legfőbb ügyész úr vette a fáradságot, hogy a beszámolója után a kérdéseket hozzá intéző országgyűlési képviselőknek írásban válaszol, remélem, hogy a médiahatóság vezetője, a Médiatanács vezetője is meg fogja ezt tenni, ha már nincs itt, akkor legalább a jegyzőkönyvet elolvassa, és ezekre a kérdésekre fog válaszolni.
(21.00)
Szeretném azt megkérdezni, hogy amikor az MTI sok milliárd forintból gazdálkodik, erre utalt egyébként Lukács képviselőtársam és Mesterházy képviselőtársam is, akkor hogy lehet az, hogy a médiahatóság azt nem veszi észre, hogy az objektivitás minimális kritériumainak nem tesz eleget. Hogy nem veszi észre azt, hogy az MTI sorozatosan ferdíti el a híreket, hogy az MTI bizonyos eseményekről nem tájékoztat? Hogy egy példát mondjak, a kormánynak igen kínos lehetett az, hogy Angyalföldön a szocialista jelölt 60 százalékkal nyerte meg az időközi választást. Az MTI-ben egy büdös szó erről a választásról nem esett. Elfelejtett tudósítani róla. Ezzel szemben, mondjuk, ha párba állítjuk azt, hogy volt egy választás néhány nappal később egy olyan településen, ahol 35 darab választópolgár ment el szavazni, na, arról tudósít az MTI.
Azt, hogy a sajtótájékoztatóink lényegét hallgatja csak el a Magyar Távirati Iroda, és manipulálja olyan módon a híreket, hogy az a lehető legkedvezőbb legyen a kormánypártok számára, az ember már szinte meg sem említi, merthogy mindennapos. Azt, hogy bizonyos eseményekről elfelejtenek úgymond tudósítani, holott egyébként értesítve vannak arról, hát, szinte ez is mindennapos. De azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyar Távirati Iroda most már, azt tudom mondani, tendenciózusan cenzúráz, és nemcsak minket, hanem más parlamenti ellenzéki pártokat is, felháborítónak tartom. Na, ez az a pont, amin nem lehet továbbmenni.
Az, hogy a Magyar Távirati Iroda megalkot egy olyan szabályt… - itt megint csak bejön a Médiatanács, illetve a médiahatóság felelőssége. Mondják meg nekem, legyenek szívesek, nem tartják nonszensznek azt, hogy a közpénzből fizetett, monopolhelyzetben lévő MTI megalkothat magának egy olyan szabályzatot, amely szerint megtagadhatja az összes, MTVA-t kritizáló vélemény és hír közzétételét, sőt, megtagadhatja az MTI munkáját kritizáló OS-közlemények kiadását akkor is, ha az valamelyik munkatársukat érintené hátrányosan.
Azaz van egy olyan csoport, úgy tűnik, Magyarországon, amit nem lehet kritizálni. Persze, lehet a kocsmában, meg talán még itt a parlamentben is, de hogy erről a közszolgálati média nem tudósít, és a Magyar Távirati Iroda effektíve megtagadja az ilyen közlemények közzétételét, ez egyszerűen nonszensz. És erre a médiahatóságnak, hadd puskázzak egy kicsit, a 63 milliárd forintos költségvetéséből nem jut ideje, hogy kivizsgálja, megvizsgálja ezt a tarthatatlan gyakorlatot, ez számomra, őszintén szólva, meglepő. Meglepő az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az MTI, amikor mindezt megkifogásoljuk, akkor egy ilyen választ képes adni, hogy „A közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen felelősséggel nem tartozik. Kérjük a fenti tájékoztatás tudomásulvételét.”
Hát, képviselőtársaim, mondjanak még egy olyan állami szervet, monopolhelyzetben lévő állami szervet, amelyiknek a döntéseivel szemben semmiféle jogorvoslat nincsen! Mert az MTI ezt írta le. Mi úgy gondoljuk, hogy egyébként van. Az MTI viszont visszaírt még egy érdekeset, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye - értve ez alatt, mert egyébként mi nem ezt kifogásoltuk, hanem az objektivitást, nem a kiegyensúlyozott tájékoztatást - csak lineáris médiaszolgáltatók esetében értelmezhető. Kíváncsi leszek, hogy az NMHH-nak mi erről a véleménye. A beadványunk már ott van, őszintén remélem, hogy pozitívan fogják elbírálni. De ha nem, azt meg tudom ígérni, hogy azután biztos, hogy Strasbourgba fogunk menni a problémával, hátha a strasbourgi későbbi döntés egy olyan jogszabályi környezet megalkotására tudja kötelezni a mostani parlamenti többséget, amely biztosítani tudja a közmédia objektivitását és azt, hogy ha ezt valaki nem találja objektívnek, akkor hatékony jogorvoslattal fordulhasson valahová. Mert úgy tűnik, hogy még a mélységesen elfogult NMHH-hoz sem tud jogorvoslattal fordulni, ha jól értelmezzük az MTI viszonválaszát. Mindenesetre mi megpróbáltuk, várjuk a válaszukat ezzel kapcsolatban.
Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy van egy közszolgálati médiánk, amelyik önmagában több pénzt kap, mint a teljes igazságszolgáltatás, hogy van egy NMHH-nk, amelyik a tárgyalt évben majdnem annyit kapott, mint a bírósági fejezet - mondom én, jogászként ehhez hasonlítom, nyilván más majd máshoz fogja -, és mindezzel a költségvetéssel ezt az eredményt tudja produkálni, ez szégyenteljes. És most nagyon jóindulatú vagyok. Mert ha nem az lennék, akkor azt mondanám, hogy valójában ennyi pénzből kiváló munkát végzett, megszüntette a független médiát Magyarországon, megszüntette a részrehajlásmentes és objektív tájékoztatást a közmédia részéről, és ehhez talált egy nagyszerű asszisztenst, az NMHH-t és a Médiatanácsot. Szeretnék nem ennyire rosszindulatú lenni és azt mondani, hogy talán csak az NMHH dilettantizmusán múlik az, hogy ez a helyzet így néz ki. Éppen ezért ezúton is kérem azt az NMHH és a Médiatanács vezetőitől, illetve tagjaitól, hogy ne a Fidesz kiszolgálói legyenek, hanem azoké a magyar embereké, akik évente a saját bevételeikből fejenként 20 ezer forintot áldoznak ennek a két testületnek a működésére. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
