LUKÁCS ZOLTÁN,
LUKÁCS ZOLTÁN,
LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tekintetében egyáltalán megtakarításról beszélni, az teljesen értelmetlen, ugyanis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már most is annak a sokszorosát költi el saját magára és tevékenységére, mint aminek egyáltalán értelme van.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hölgyeim és Uraim! 2010. augusztus 11-én alakult meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A mi véleményünk szerint teljesen megmagyarázhatatlan módon gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működik azóta is, mert nincs fölötte ellenőrzési jogköre a parlamentnek, nincs a tárcának, nincs a kormánynak, és semmiféle társadalmi ellenőrzés sem működik. Ezért aztán gyakorlatilag ellenőrzés nélkül azt tesz, amit akar.
Az, hogy a kormánynak nincs fölötte ellenőrzési jogköre, ez engem kevésbé zavar; az, hogy parlamenti ellenőrzési jogkör nincs és társadalmi ellenőrzési jogkör nincs, az már sokkal jobban zavar.
A kormánynak nincs is nagyon oka panaszra amiatt, hogy nincsen fölötte ellenőrzési jogköre, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyakorlatilag azt a célt szolgálja - és ebben egyébként évek óta nagyon szorgalmas -, hogy azt a kormány általi médiabefolyást vagy a közmédiának a kormány általi elfoglalását végigasszisztálja és abban a politikai befolyást biztosítsa.
2011 januárjában megalakították az MTVA-t, összevonták a Magyar Televízió két csatornáját, a Duna Televíziót, az MTI-t és a Rádiót, azzal a céllal, azzal az állítólagos céllal, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, olcsóbb legyen a média működése, hatékonyabb legyen és magasabb színvonalon működjön.
Utána eltelt egy kis idő, és aztán újra összevonták ezeket a cégeket, most már a Duna szolgáltatóba, azzal a felkiáltással, hogy meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, sokkal olcsóbban kell működtetni a kormányzati médiát - önök közmédiának is hívják, de ilyen Magyarországon ma nem létezik -, és meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, és ugyanazokat az érveket sorolták fel, amit már másfél évvel ezelőtt állítólag megszüntettek.
Ehhez képest irtózatos mennyiségű pénz folyik bele mind a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságba, mind pedig ezekbe a médiumokba, ugyanakkor ezeknek a médiumoknak a teljesítménye minimum megkérdőjelezhető. Ha azt a teljesítményt vesszük persze, ami a kormányzat célja, és amit az NMHH és a hozzá tartozó médiumok kiszolgálnak, mégpedig azt, hogy politikai befolyás alatt kormányzati propagandát fejtsenek ki, akkor ebből a szempontból rendben van a tevékenység. Ha klasszikusan egy köztelevíziót, közmédiát nézünk, és egy független, mindenki számára egyenlő jogokat biztosító médiahatóság az igényünk, akkor ezeknek a feltételeknek sem a hatóság, sem pedig az általa ellenőrzött médiumok nem felelnek meg. Ehhez képest az elmúlt években a hatóság és a hozzá tartozó médiumok 600 milliárd forintot költöttek el az adófizetők pénzéből. És hogyha a jövő évi költségvetést is megszavazzuk, és megszavazzák azt is, hogy 47 milliárd forint hitelt átvállaljon a költségvetés, akkor ebben a hat évben közel 700 milliárd forintot fogunk fordítani ezekre a televíziókra és az NMHH-ra.
Az is elhangzott itt, hogy milyen jó, hogy 20 emberrel kevesebb dolgozik az NMHH-nál, mint dolgozhatna, és ezért van néhány millió forint megtakarítás, csak az nem hangzik el, hogy mihez képest, mert egyébként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál egy évben csak a bérjellegű kiadások meghaladják a 8 milliárd forintot. A 8 milliárd forintot! Nem vagyok abban biztos, hogy személyi jellegű kiadásokban is 8 milliárd forintot kellene költenünk arra a hírközlési hatóságra, amelyik nem látja el a feladatát, hanem politikai befolyás alatt áll, illetve ő maga is politikai befolyást gyakorol az alatta lévő médiumokra.
Azt hiszem, hogy azok az ügyek, amelyek a közmédiumoknál előkerültek, az átalakításnál meglévő ügyek, azok a külső gyártású műsorok, amelyekre százmilliókat és milliárdokat költött el a közmédia, olyan műsorokra, sorozatokra, külső gyártású produkciókra, amelyek gyakorlatilag nem produkáltak nézettséget, és ehhez képest 800-900 milliót, 1 milliárdot, volt olyan műsornap, műsorfolyam, ez az „Itthon vagy! Magyarország, szeretlek!”, a nemzetközi hírű televíziós mogul, Rákay Philip ötlete volt, ez az egy napja a Magyar Televíziónak egymilliárd forintjába került az adófizetőknek, és a nézettsége tulajdonképpen kimutathatatlan volt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak ehhez egy szava nincs, szó nélkül tudomásul veszi ezeket az ügyeket. Vagy az, hogy Kovács Ákos, udvari zenész 28 millió forintért találta ki azokat a szignálokat, amit egy ügyesebb nagycsoportos gyerek egy xilofonon bármikor lejátszik, egy nem túl tehetséges óvónő vezetésével, erre maguk 28 millió forintot fizettek ki. Tudják, hogy ez mi? Bűncselekmény. Bűncselekmény. És ha azt gondolják, hogy soha senki nem fogja ezt magukon számon kérni, akkor végtelenül nagy tévedésben vannak. (Novák Előd: Így van!) Ha azt gondolják, hogy ezt a pofátlanságot, amit önök médiahatóságnak neveznek, amelyben két kézzel szórják a pénzt, amiben Fábry úr 1,1 milliárd forintot tud kapni a műsorára, aztán majd a következő évben még 500 milliót, akkor azt gondolom, hogy tévedésben vannak.
Hölgyeim és Uraim! Nem is beszéltünk arról, amikor itt megtakarításokról van szó, az úgynevezett negyedik mobilszolgáltató ügyéről, amely teljes mértékben kudarcot vallott. Nem lett negyedik, állami mobilszolgáltató, ezzel együtt ez az egész kis történet, ez a kis kaland, ami a negyedik mobilszolgáltató létrehozása körül zajlott, 41 milliárd forint kárt okozott a magyar költségvetésnek. 41 milliárdot. De negyedik mobilszolgáltató nincs, a pénz viszont eltűnt. Ehhez sem volt egy szava sem az NMHH-nak.
Szóval, független hírszolgáltatásról és független közmédiáról beszélni abban az országban, ahol a Távirati Iroda, a nemzeti hírügynökség megteheti azt, hogy olyan belső szabályozást hoz, amely azt mondja ki, hogy ha a Magyar Távirati Irodát vagy egyébként a közmédia bármely más szereplőjét negatív módon említik vagy vele szemben kritikát fogalmaznak meg, akkor ő a saját hatáskörében egész egyszerűen megtagadja, hogy erről a hírről beszámoljanak, mert az őket nem jó fényben tünteti fel.
(20.10)
Nem az tünteti fel őket nem jó fényben, hogy esetleg egy politikai párt vagy egy közszereplő vagy bárki más kritikát fogalmaz meg azzal a közmédiával kapcsolatban, amit az ő adójából fizetnek, hanem az, hogy ő ezt egyedülálló módon, tulajdonképpen demokratikus berendezkedésű országokban példátlan módon egész egyszerűen nem hozza nyilvánosságra. Nem egy magántársaság a Magyar Távirati Iroda! Az MTVA és a hozzá tartozó médiumok nem magántársaságok! Ezek közpénzből működő, köztulajdonban álló médiumok és hivatalok, hatóságok. Semmilyen joguk nincs arra, hogy bármilyen hír közzétételét megtagadják. Azt gondolom, hogy amit egyébként ebben a Magyar Távirati Iroda csinál - és itt nem a Magyar Távirati Iroda beosztott dolgozóiról, hanem vezetőiről beszélek -, az teljes mértékben elfogadhatatlan. Erre is azt tudom mondani, hogy ha ők abban a tudatban teszik ezt, hogy ez egyébként most már örök időkre következmények nélkül marad, akkor ebben is komoly tévedésben vannak.
Most a Duna Televíziót vezető központi csatornává tették, ide vonták össze az összes adót. Szeretném elmondani önöknek, hogy a sok százmilliárdos kiadáshoz képest 2-3 százalékos nézettséget produkál a Duna Televízió. Két-három százalékos nézettséget, de vannak pillanatok, amikor akár 4-et is. Vannak pillanatok, ilyenkor, gondolom, pezsgőt bontanak az NMHH-nál, de csak olcsóbbat, hogy azért spóroljanak a költségekkel, mint hallottuk.
Hölgyeim és Uraim! Annak a 600-700 milliárd forintnak, amit ebbe az egész értelmezhetetlen, teljesen antidemokratikusan működő, minden közszolgálatiságot, minden korrektséget nélkülöző rendszerbe ölnek bele, minden forintja, minden forintja kidobott pénz. Nem fogadjuk el ezt a beszámolót, mert ha elfogadnánk, akkor menlevelet adnánk arra a tevékenységre és gazdálkodásra, amit ez a hivatal és az alatta működő médiumok az elmúlt években csináltak. Nem fogadjuk el a következő évi költségvetési tervet sem, mert az még hagyján, hogy úgy akarják velünk elfogadtatni, hogy semmiféle szakmai vagy egyéb tervet nem látunk, nem látjuk, hogy mik az elképzelések, nem látjuk a tartalmi beszámolókat és a tartalmi részeket, de újra rengeteg pénzt kérnek. Nyilvánvaló előttünk, hogy azzal az újabb rengeteg pénzzel ugyanezt a működést tudnák bemutatni, ugyanúgy kormányzati propagandát folytatnának, ugyanúgy ki tudnának nevezni olyan embert hírigazgatónak, akinek most már bírósági papírja van arról, hogy híreket hamisított, ugyanolyan módon beszüntetnék vagy nem folytatnák tovább a parlamenti közvetítéseket, és mindent megtennének azért, hogy egyébként a kormány túl legyen reprezentálva a Magyar Televízióban, Rádióban és a közmédiában, az ellenzéki pártok pedig alul legyenek reprezentálva. És minderre elköltenek 600-700 milliárd forintot hat év alatt. Semmilyen okunk nincs arra, hogy ezt szavazatunkkal támogassuk.
El kell hogy mondjam a parlamentnek, a jelen lévő nagyszámú fideszes képviselőnek és a kormány jelen nem lévő egyetlen tagjának sem, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy a következő években ennek a véleményünk szerint visszaélésszerű működésnek meglegyenek a felelősei, a felelősök pedig kénytelenek legyenek vállalni ezekért a tetteikért a felelősséget. Még egyszer mondom, hogy szerintünk, ahogy az NMHH működik és működteti a nemzeti médiát, az nagyon sokszor nemcsak karcolja, hanem meg is valósítja a bűncselekményeket, amelyeket természetesen később majd ki kell vizsgálni.
Hölgyeim és Uraim! Nem 500, nem 600, nem 700 milliárdot, nem 176 milliárdot, hanem egy forintot is nagyon nehezen tudnánk megszavazni az NMHH-nak az ilyen típusú működésre. Az NMHH-nak leginkább nagyon mélyen le kellene ülni egy sötét sarokba, és elszégyellni magát azért, amit a magyar médiarendszerrel csináltak. Még egyszer azt tudom mondani: még egy ideig csinálhatják, aztán majd már nem csinálhatják. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
