NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közmédia gazdálkodásával, működésével kapcsolatban nagyon kevés adat nyilvános. Az átláthatóság nem érvényesül, az intézményt finanszírozó állampolgárok tulajdonképpen nem is tudják, hogy mire mennek el a súlyos tízmilliárdok. Kérdezni pedig nem lehet nekünk, országgyűlési képviselőknek sem, hiszen a kormány, ahogy most is távollétével demonstrálja, azt mondja, hogy a média, a közmédia működtetése, sőt a teljes, közmédián túli média ellenőrzése is nem kormányzati hatáskör, és ezért mossa kezeit. Ezt az ordító hazugságot van képe megfogalmazni.
Eközben valójában a médiahatóság vezetőjét sem kérdezhetjük úgy legalább az Országgyűlésben, mint mondjuk, a legfőbb ügyészt. Tehát gyakorlatilag semmilyen kontrollja nincs az egyszeri magyar embernek és nekünk, országgyűlési képviselőknek sem.
„Csak a Fidesz!” - így szólt az egyik választási jelszavuk, és ezt bizony teljesítették. Talán elsőként a médiát ellenőrző legfontosabb testület, a Médiatanács tagjainál. Míg jogelődjében, az ORTT-ben minden parlamenti pártnak volt delegáltja és ilyen értelemben lehetett belelátása, úgy a későbbiekben csak a Fidesz delegáltjai kaptak helyet, 2010-ben ez volt az új irány. Bár kétharmaddal választotta meg, mert kellett megválasztania a Médiatanács tagjait az Országgyűlésnek, mégis még a KDNP-t is kiszorították. Tudták, hogy a média mennyire fontos, ezért bizony csak a Fidesz tagjai kaphassanak helyet. Így aztán semmilyen belelátásunk nincs a működésbe.
Ezek után kiszúrják a szemünket például egy ilyen zárszámadással. Annak is érdemes, mondjuk, a 10. oldalát megnézni. Elképesztő gátlástalanság, felületesség, hogy az MTVA több mint 80 milliárdos kiadásairól szóló beszámolót egyetlen oldalon letudják lényegében, azon belül „az MTVA médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai” nevű sorral egy több mint 60 milliárdos tételt elintéznek.
Ennek kifejtése kellene hogy legyen a lényege ennek a törvénynek! Ennek az elnagyolásnak a hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy ha részleteznék, valójában mire megy el ez a sok tízmilliárd forint, akkor mindenki látná, hogy mennyi is jut például műsorgyártásra.
Érdemes megnézni a talán legfelháborítóbb részét a zárszámadásnak, mindezzel összefüggésben a következő napirendi pontban a jövő évi költségvetésnek, ez pedig az, hogy maradványként a hatóságnál 38,2 milliárd forint van a 2014-es zárszámadás szerint. Ez közel kétszerese az éves költségvetésnek. Erre magyarázatot soha nem kaptunk. Informálisan persze igen. A 2014-es választások előtt még azt mondták, készülnek arra, hogy elveszítik a választást, és még egy ideig legyen miből gazdálkodnia az általuk uralt közmédiának úgy is, ha lényegében senkit nem lehet onnan eltávolítani, és bebetonozták magukat. Tehát még akár költségvetés-megvonás esetében ez a fajta jóhírtévé, ez az állami jóhírtévé, ugyebár, működhessen, ez talán az újabb cél. Azonban mégis elképesztő ez a fajta felhalmozás. Jövőre ugyebár 9,1 milliárdot raknak el a 32-ből. Ez egészen döbbenetes!
Mindezek tetejébe jön az, idén folyamatban van, hogy a kormány átvállalja az MTVA 47 milliárd forintos adósságát az állami költségvetés módosításával. Ezzel tulajdonképpen elszámoltatás helyett lezárják a közmédiának azt a székházbotrányát, amely az MSZP-SZDSZ-kormányok bűne volt, és úgy tűnik, hogy ez is elszámoltatás nélkül marad a sok elmúltnyolcévezés közepette.
(20.20)
Inkább gyorsan vállaljuk át ezt a hitelt, felejtsük el az egész történetet, az egyik legnagyobb korrupciós botrányát az MSZP-SZDSZ-kormánynak, ahelyett, hogy valóban elszámoltatás történt volna. Azt gondolom, erről is beszélhetünk majd még a következő napirendi pontnál is.
De szigorúan a zárszámadásnál maradva érdemes még a 9. oldalon szemügyre venni azt, hogy 2014-re már egészen nevetséges, csak 25 millió forint folyt be médiaszolgáltatási díjból, tehát miközben a reklámadótól volt hangos a média, hogy mennyit kell fizetniük, arról nem beszéltek, hogy itt milyen elképesztő csökkenés volt. Hiszen mondjuk, ha megnézzük a korábbi évek adatait, 2009-ben a TV2 még közel 2 milliárdot, az RTL körülbelül 1,8 milliárdot fizetett, utána ennek az összege jelentősen esett, ahogy említettem, 2014-re médiaszolgáltatási díjból mindösszesen 25 millió forint folyt be. Értjük mi, hogy jóban kell lenni a médiával, és a kormánynak ez az elsődleges szempontja, nem pedig a média korrekt működtetése, de azért van, ami túlmegy egy határon. Ez például az.
Érdemes még számot adni arról - amiről szintén csak a sorok között olvashatunk -, hogy a másik országos rádiófrekvencia nem értékesítése mínusz félmilliárdnyi bevételt jelent, ugyanis azt láthatjuk, hogy az Advenio ennyit fizet a Class FM-ért, tehát félmilliárd forintnyi bevételtől esik el tulajdonképpen a hatóság. Ezekről azért érdemes beszélni, mert amikor nekünk vannak olyan építő jellegű javaslataink, mint például az alapszintű ingyenes internet bevezetése, ami mellett számos nemzetgazdasági érvet is föl tudunk hozni és sok egyebet, akkor mi ennek a forrását is meg szoktuk jelölni akár a reklámadó tekintetében, akár most is, hogy milyen komoly bevételelmaradások vannak.
Végül engedjenek meg azért néhány elvi kritikát is itt a konkrét számokon túlmutatóan, hiszen az idén elénk került zárszámadás helyzete sajnos változatlanul siralmas, a közpénzekkel való elszámoltatás kultúrája - ha lehet így fogalmazni - szakmai szempontból rendkívül alacsony színvonalon stagnál továbbra is.
Az NMHH tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásának módja szakmai szempontból elfogadhatatlan, politikai szempontból pedig felelőtlen. Nem nekünk, politikusoknak a dolgunk, hogy a számviteli szabályok, pénzügyi adatok, jogi előírások erdejében számháborúzzunk. Közpénzekről lévén szó az Állami Számvevőszék feladata kellene legyen, de mivel a róla szóló törvény nem írja elő azt számára, nem auditálja az NMHH pénzügyi beszámolóját, sőt mit több, az ÁSZ gyakorlatilag már nem is auditál, mivel a vagyonváltozásokat nem, csak a bevételeket és a kiadásokat ellenőrzi.
Az NMHH pénzügyi-számviteli szakemberei az áldatlan helyzettel tisztában is vannak, megbízzák a könyvvizsgálót azzal, hogy számviteli és jogi szempontból a beszámolót ellenőrizze. Ez azonban nem egy független külső ellenőrzés, mert először is a könyvvizsgálót ugyanaz a szerv bízza meg és díjazza - az NMHH -, amely a beszámolót készítette, ezért az auditálás, bár szakmai korrektségét persze nincs okunk vitatni, de sajátos, egy belső ellenőrzés, tulajdonképpen csak egy önellenőrzésnek mondható. Másrészt azért nem egy független külső ellenőrzés, mert az NMHH által megbízott könyvvizsgáló nem az Országgyűlésnek jelent, nem is jelenthet, szemben az ÁSZ-szal, amely a parlament ellenőrző szerve.
A médiatörvény a Költségvetési bizottságot továbbra is arra kényszeríti, hogy tulajdonképpen a vak ló bátorságával maga nyújtson be egy olyan törvényjavaslatot, amely a gazdálkodás felelőssége alóli felmentést ajánlja az Országgyűlésnek - ahogy ez az előbb említett cigányvicc is mondja tehát -, miközben nem tudott, nem akart meggyőződni arról, hogy a beszámoló hű és valós képet mutat-e a médiahatóság pénzügyi és vagyoni helyzetéről.
Az áldatlan helyzetért az elsődleges, a politikai felelősség az Országgyűlést terheli, de a pénzügyi kormányzat magatartása is elítélendő azért, mert nem kezdeményezi az NMHH államháztartásba integrálását, amely így tulajdonképpen állam az államban, másrészt nem kezdeményezi ezáltal az Állami Számvevőszék rákényszerítését arra, hogy ellenőrizze a média-zárszámadást.
Alapvető szakmai probléma, hogy Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap is csak kizárólag a bevételeiről és a kiadásairól ad számot, vagyoni állapotának változásáról, a növekedésről, a fogyásról egyáltalán nem, hasonlóan egyébként a kormánynak a központi költségvetésről szóló zárszámadásához, amely ugyanezt a hibát követi.
Mindezek alapján az Országgyűlés és annak Költségvetési bizottsága, illetve az Állami Számvevőszék kollektív felelőtlenségében a Jobbik nem osztozhat, ezért nem szavazhatjuk meg az NMHH zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot.
Végül, szintén említettük már sokszor, de hiába, ezért ugyanúgy ismételnem kell, mint anno, mondjuk, Alföldi Róbert leváltásának szükségességét: a zárszámadást együtt kellett volna napirendre venni a médiahatóság szakmai tevékenységéről szóló beszámolóval, hogy együtt, egyszerre legyen látható, mit kapott a médiafogyasztó, és mennyibe került ez az adófizetőknek, vagy hogy mondjuk, miért nincs még kiegyensúlyozott médiatájékoztatás a törvényi előírás ellenére sem. Ezért nem kerülhet tulajdonképpen itt egyszerre napirendre az a sok-sok botrány, aminek fényében egy ilyen zárszámadás végképp elfogadhatatlan.
Akkor beszélhetnénk részletesebben olyan anekdotákról, amikor például egy kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos panaszunk okán az MTI-nek kiszivárgott az a dokumentuma, amin rajta volt, hogy lám, lám - mondta az MTI -, nem hallgatják el a Jobbikot, itt a heti tükör, a kivonat, hogy hova terveznek menni, és ott van bizony az egyik Jobbik-rendezvény mellett felsorolásként, hogy tudósító a helyszínen, de csak akkor tudósítunk, ha balhé lesz, egyébként egy szót sem; most szó szerint idéztem az MTI-nek a kiszivárgott, a Jobbik honlapján is közzétett dokumentumát. Ezt az MTI holnapján persze ilyen nyíltan nem lehet megtalálni. De egy kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos panaszunk okán, bár még Országgyűlésbe kerülésünk előtt, nem vitatott, akkor volt a még súlyosabb elhallgatásunk, de azóta hiába erősödünk, erősödünk, még mindig azt látjuk, hogy jóval nagyobb médiabeli megnyilvánulási lehetőséghez jut például az MSZP, de sok esetben még, mondjuk, a DK vagy az LMP is. Ez minden, csak nem kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Mindezek fényében, és ha ezt korrekten, együtt vesézhetnénk ki a zárszámadással, akkor azt gondolom, hogy az eddig elmondottakon túl más szakmai érvekkel is kimondható volna, hogy ez a zárszámadás így teljességgel elfogadhatatlan. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
