VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ma Magyarországon a hazai közéletben a korrupció jelenti azt a mocsarat, amiben minden elsüpped, sajnos a jó kezdeményezések is. Bár az elmúlt 25 évben minden egyes ellenzéki párt megígérte a maga választási programjában, hogy megvalósítja az elszámoltatást, hogy minimálisra vagy minimumra szorítja a korrupció jelenségét Magyarországon, aztán amikor az illető pártok megnyerték a választást és kormányra kerültek, akkor nemhogy megszüntették a korrupciót, hanem kormányra kerülve ők maguk váltak annak a motorjaivá, működtetőivé.
És annak, hogy ez mindig így történt, alapvetően két oka van. Az egyik az, amit úgy szokott a népi bölcsesség mondani, hogy holló hollónak nem vájja ki a szemét, vagy a kéz kezet mos elve, ugye, vagyis akik kormányra kerültek, benne voltak a korrupcióban, tehát nem voltak érdekeltek abban, hogy azt felszámolják.
A másik ok ehhez szorosan kapcsolódik, ez pedig az, hogy a kormányra kerülő pártok nem csupán kormányra kerülve váltak korrupttá, hanem már ellenzékben, ellenzéki pártként vagy pártként való megalakulásuk idején is korrupciós mechanizmusokra építették fel a működésüket. És józan ésszel belátható, hogy aki már a pártját is eleve korrupciós mechanizmusokra, működtetésre építi, az kormányra kerülve nem tudja ezt felszámolni, hiszen ha felszámolná a korrupciót, akkor lényegében a saját struktúráit kellene megszüntetnie. És így jutottunk el oda 2015-ben, amire egyébként én magam sem gondoltam volna még 2010-ben, hogy ma kijelenthetjük, hogy a Fidesz korrupció tekintetében túlszárnyalta a szocialistákat.
Ebben az Országgyűlésben már számtalanszor elhangzott az, hogy annak idején, amikor a szocialisták voltak kormányon, akkor talicskával tolták ki a pénzt. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök ugyanezt teszik, csak nem így, összevissza talicskával, hanem menetrend szerint teherautóval viszik ki a pénzt korrupciós csatornáikon. Vannak fideszes ismerőseim, akik maguk is elmondják, hogy szégyellik magukat, szégyellik azt a sok korrupciós botrányt, ami a saját pártjuknak a kormányzását végigkíséri. Ezeken a beszélgetéseken ők azzal szoktak védekezni, azzal védik a saját álláspontjukat, hogy biztos a miniszterelnök úr nem tud róla, biztos Orbán Viktor erről nem tud, mert ha a miniszterelnök úr tudna róla, akkor megszüntetné ezt a korrupciót.
Nekem ilyenkor mindig az jut eszembe, amikor a Szovjetunióban annak idején kivégzésre vitték az elvtársakat, és a bitófa alatt szerencsétlenek azt mondták, hogy bezzeg ha Sztálin elvtárs tudna róla, akkor bizonyára ez a galádság nem történne meg velük. Na most, Sztálin elvtárs nemhogy tudott róla, hogy mi történt, hanem ő maga adta ki a parancsot, és én azt gondolom, hogy itt is valami hasonlóval állhatunk szemben. Minden hal a fejétől bűzlik. Minden hal a fejétől bűzlik! Orbán Viktorral kapcsolatban azt gondolom, hogy a Fidesz szimpatizánsainak ez az önmentesítése egy csalóka illúzió, amivel le kéne számolni - egy önámítás. Tehát nincs olyan, hogy vannak rossz tanácsadók, és van egy jó király. Ha a királynak a környezete rossz, akkor az a király rossz.
Emlékezzünk egy kicsit az 1998-2002 közötti időszakra, az első Orbán-kormány idejére: kik vették körül akkor a miniszterelnök urat? Nemeskürty István - nemrég hunyt el, Isten nyugosztalja -, Tellér Gyula, Tóth Gy. László, csupa olyan ember, akiknek az erkölcsisége kikezdhetetlen. És ha most megkérdezzük magunkat, önöket, hogy ki a miniszterelnök úr három legfőbb bizalmasa, akkor milyen neveket tudunk mondani? Csak hármat hadd mondjak önöknek: Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Habony Árpád. Na most, itt félretéve mindenféle pártpolitikai hovatartozást, üléspontot meg álláspontot, most önöket is kérdezem, fideszes képviselőtársaim: van-e olyan itt közöttünk, aki ezért a három emberért tűzbe merné tenni a kezét? (Derültség a Jobbik soraiban.) Vagy akár csak az egyikért! Nem kell mind a háromért, csak az egyikért, aki tűzbe merné tenni a kezét - nem merné senki tűzbe tenni a kezét.
Egyébként hogy a miniszterelnök úr mit gondol erről a kérdésről, úgy általában a korrupcióról, ami elárasztja Magyarországot, erről ma számot adhat, hiszen ma a Jobbik minden felszólalása ezzel a témával foglalkozik. Lesznek interpellációink, lesznek azonnali kérdéseink, személyesen egyébként Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és higgyék el, képviselőtársaim, akinek nem inge, ne vegye magára, én tudom, hogy önök között vannak tisztességes képviselők, vannak tisztességes polgármesterek, tisztességes Fidesz-tagok, akár még azt is mondom, hogy tisztességes kormánytagok is vannak, de önök is ismerik azt a történetet, amikor a nagy kondér gulyás fölött elrepül egy kismadár, és belepiszkít ebbe a gulyásba - hát kinek kell abból már? Senkinek! Egy tányérral nem enne abból senki sem.
Önökkel ráadásul nem is ez a helyzet, hanem pont fordítva: van egy tál madárpiszok vagy egy kondér madárpiszok - önök abba hiába vágnak néhány szelet krumplit vagy néhány szelet répát meg egy kis zöldséget, akár még sóval, borssal is ízesíthetik, az egy kondér mocsok marad. És mindaddig, amíg ez a kondér mocsok nem lesz Magyarországról felszámolva, amíg a korrupció irányítja ezt az országot, amíg minden egyes tisztességes kezdeményezés - akár az önök tisztességes kezdeményezése is - elsüpped ebben a korrupciós hálózatban, addig Magyarországon nem lesz rendszerváltozás; addig minden egyes tisztességes és jó kezdeményezés bele fog fulladni ebbe a korrupciós hálózatba. És mindaddig, amíg nem lesz olyan kormánya ennek az országnak, amely ezt felszámolja, ebben a dagonyában fog Magyarország élni.
Ha a Jobbik 2018-ban kormányra kerül, a legfontosabb feladata az lesz, hogy a korrupciós hálózatot felszámolja. Ha csak ezt elvégezzük, már többet tettünk, mint önök a szocialistákkal együtt az elmúlt 25 évben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
