MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Évről évre itt a napirend utáni felszólások keretében igyekszem a nemzeti vidékstratégiával kapcsolatos ügyeket felhozni, nemcsak azért, mert szívügyem ez a dokumentum, hanem azért is, mert önök, a kormány vállalta azt, hogy a 2010 és 2020 közötti időszakra lefektet egy olyan stratégiát, amiben megmutatja nekünk azt, hogy hogyan is képzeljük el a magyar vidék jövőjét majd 2020-ban.
Sajnálom, hogy - ahogy látom - egyetlen kormánypárti képviselő vagy kormánytag sincs jelen, így a választ is, azt hiszem, nehezen várhatom, de azért mindenféleképpen el fogom mondani a mondanivalómat.
Ez a mostani felszólalás azért lesz az elmúlt évekhez képest talán egy picit más, mert még jelentősebb aktualitása is van a dolognak, egyrészt, mert félidőnél járunk, 2015-öt írunk, így a stratégiában lefektetett célok minimum felének a megvalósulásáról kellene most jó esetben beszámolnom.
(22.50)
Illetve azért is fontos erről most beszélni, mert komoly plágiumgyanú merült fel itt a stratégia környékén, hiszen ezt még annak idején, Ángyán államtitkársága idején dolgozták ki, és közben azt tapasztaljuk, hogy a vidékstratégiával, annak végrehajtásával kapcsolatos végrehajtási tervvel, mondjuk így, a Darányi Ignác-tervvel kapcsolatban azért felmerültek problémák.
Itt hadd idézzem Ángyán volt államtitkár urat, aki úgy fogalmazott, hogy plágiumnak, azaz szellemi tolvajlásnak nevezhetjük más művének közlését saját név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználását a szerzőre való hivatkozás nélkül. Ahogy említettem, ez a Darányi Ignác-tervnél merül fel, hiszen az eredeti anyag felelős szerkesztői Ángyán Józsefen kívül Czene Zsolt és Tátrai Eszter voltak, akik egyébként a korábbi változatban mint szerzők jelen is voltak, azonban felkerült most a honlapra egy 90 százalékban szó szerint megegyező anyag, amelyre viszont már szerzőként Budai Gyula, Szerdahelyi Kinga és Viski József nevét írták. Tehát ez pluszban egy kis adalék ahhoz, hogy a kormány hogyan is viszonyul korábbi önmagához.
Illetve fontos lenne arról is beszélnünk - ahogy említettem, félúton jár ez a stratégia elvileg -, hogy hova is jutottunk, hiszen itt nemcsak vidékfejlesztésről és mezőgazdaságról kell beszélnünk, hanem úgy gondoljuk, ahogy egyébként a korábbi, eredeti szerzők is gondolták, hogy egy néppárti vidékstratégia megvalósulása elképzelhetetlen anélkül, hogy ehhez minőségi szellemi háttér ne alakuljon ki. Itt a felső- és középoktatás megújulását és egyfajta szemléletváltását vetítette előre a stratégia. Hát, ebben nemhogy előreléptünk volna, hanem inkább a teljes széthullás, szétverés stádiuma felé tartunk.
Szintén nagyon érdekes, hogy a minőségi élelmiszerre egyébként maga a stratégia szavakban nagyon nagy hangsúlyt fektet, és nem győzöm aláhúzni, hogy egyébként kormányszinten elfogadták ezt a stratégiát, bár a parlament elé nem merték hozni. Mindeközben például szavakban nagy GMO-elle-nesség van a teljes parlament egyetértésével, a gyakorlatban meg azt látjuk, hogy az USA-val megkötendő kereskedelmi megállapodás gyakorlatilag nagyon előrehaladott állapotban van, amiről még azt sem tudta megmondani egyetlen magyar illetékes, egyetlen magyar kormánytag sem, hogy ha egyáltalán majd eljutunk az aláírás pillanatáig, akkor hazánk, a magyar Országgyűlés vagy bárki, bármilyen megválasztott képviselő Magyarországról dönthet-e erről, vagy majd a fejünk felett Brüsszelben aláírják. Hát, az a gyanúnk, a sunnyogásnak az az oka, hogy önök már tudják, hogy bizony ez fog bekövetkezni, ez pedig a GMO-s szembenállásunkat is jelentősen meg fogja változtatni és fel fogja forgatni.
Szintén aggodalommal figyeljük, ami a génbankok és az ott felhalmozott tudás környékén zajlik ma Magyarországon. Óriási a bizonytalanság, erre a területre is nagyon nagy veszélyt jelent egyébként a TTIP, már ha tényleg aláírásra fog kerülni. Pedig egyébként a nemzeti vidékstratégiának az lett volna talán a legnagyobb küldetése, hogy ebben a megadott tízéves időintervallumban kormányoktól függetlenül hatást tudjon gyakorolni a vidékkel kapcsolatos döntésekre, magára a törvényalkotásra, illetve ami szintén nagyon fontos, a költségvetési források elosztására, legyen az európai uniós vagy hazai forrás. Ezekre sok minden hatást gyakorolt, láthattuk a mai jobbikos felszólalásokból is -, amelyek a fideszes korrupcióra hívták fel a figyelmet -, hogy elég sok tényező hatást gyakorol ezen források elosztására, de a nemzeti vidékstratégia sajnos biztosan nem.
A KSH-adatokból órákig lehetne mutatni, illetve felhozni azokat a példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy pontosan a stratégiában lefektetettel ellenkező folyamatok indultak el a teljes magyar vidék és mezőgazdaság területén, de ezeket majd egy későbbi felszólalásban fogom részletezni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)
