Ő
Ő
Ő azt mondta, hogy az intézményi érdekekkel szemben elsősorban az emberek érdekét szeretné képviselni. Egyébként ez egy nagyon szimpatikus, az emberek számára szimpatikus hozzáállás, viszont az intézmények számára kevésbé tartogat jó hírt. Emlékszünk rá, hogy minden kormány eddig abban jeleskedett, hogy folyamatosan kórházak leépítésében, illetve osztályok bezárásában járt élen ahelyett, hogy egyébként több forrást biztosított volna, mindig csak intézményi strukturális visszavágásokat helyezett kilátásba. Úgy tűnik, most is talán bezárások fognak következni.
A másik, amit viszont elmondott, hogy szeretné visszavinni az emberek közelébe az egészségügyet, ami pont ezzel ellentétes; itt egymásnak egyből ellentmond a két állítás, hiszen ha az intézmények érdekét nem szeretné képviselni, azaz intézményeket szeretne bezárni, akkor igen nehéz lesz visszavinni az emberek közelébe az intézményeket, mert pont onnan viszi el.
A másik, ami nagyon sok mindenkinek megütötte a fülét - és ez pont az előbb említett életpályamodellel való viszonya -, hogy az életpályamodellről 2010 óta a Fidesz minden évben hangoztatta, hogy a következő évben be fogja vezetni, és lényegében 2015-ben is annyit sikerült megismételni, hogy 2016-tól vezetik be, nos, az új egészségügyért felelős államtitkár rögtön azzal kezdte, hogy azt mondta, hogy életpályamodell bevezetéséről szó sem lehet, az életpályamodellt mint olyat, az egészet elvetette. Ez is jól mutatja, hogy úgy látszik, ötévnyi tévúton járt az Orbán-kormány egészségügyi politikája, amikor életpályamodellről beszéltek, vagy ha rosszabbat feltételezünk, akkor folyamatosan hazudtak az ebben az ágazatban dolgozóknak, és őket egy olyan dologgal hitegették, ami most már meg se fog valósulni. Nagyon jól mutatja, hogy egyébként nemhogy kontinuitás, hanem egymásnak ellentmondás van folyamatosan az Orbán-kormány most már öt éve tartó egészségügyi ámokfutásában, hiszen nyugodtan nevezhetjük ezt most már annak.
Úgyhogy sokadik verzióját kapjuk azon humánerőforrás-krízis megoldásának, amellyel most előállt az új államtitkár. Lényegében egy ágazati kollektív szerződést szeretne, aminek még mindig nem tudjuk a tartalmát. Egy biztos: valamit nagyon sürgősen kell kezdeni ezzel, ugyanúgy, ahogy sürgősen kellene valamit kezdeni - és erről szintén nem szólt, pedig szólhatott volna az új államtitkár - azzal az adósságállománnyal, amelyet maguk előtt görgetnek az intézmények.
Az egészségügyi intézmények eddig a pontig, úgy tűnik, 45 milliárd forintnyi adóssággal rendelkeznek ismételten, különösen úgy, hogy egyébként 60 milliárddal csökkentette az adósságukat a kormány az év elején, bár az sem az év eleje volt, hanem május környéke, amikor a csökkenés beindult. A korábbi 80 milliárdról nemhogy 20 milliárdra csökkent volna, hanem látjuk, ismételten 45 milliárdnál tart ez az adósság. Államtitkár úr nem nevezte meg - mert nem is tudta megnevezni -, hogy milyen forrás lesz ennek a csökkentésére, ugyanis a következő évi költségvetés erre nem tartalmaz forrásokat.
Így hát azt várta volna el a közvélemény, azt várta volna el az egészségügyi szakma, hogy ilyen kérdésekről beszéljen őszintén az új, egészségügyért felelős államtitkár, mert akkor lehetett volna megítélni az ő valós szándékait.
Továbbra is várjuk ezekben az ő észrevételeit, megnyilatkozásait. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
