FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010 óta hivatalban lévő kormány működésének alapelve a magyar érdekek következetes képviselete, amelyeket olyan, a realitásokat és az alkalmazás során összegyűlt tapasztalatokat figyelembe vevő jogszabályokkal juttat érvényre, amelyeket széles körű politikai, társadalmi és szakmai konszenzus övez. A most tárgyalandó törvénymódosítási javaslat is ennek szellemében, konkrétan „a szennyező fizet” elvét követve született.
Mint ahogy az államtitkári expozéban is hallhattuk, 2010 óta a környezetvédelmitermékdíj-szabályozás nagyon komoly átalakításon ment keresztül annak érdekében, hogy a nemzetközi és a hazai hulladékgazdálkodási célok és kötelezettségek maradéktalanul teljesíthetők legyenek.
A Ház elé beterjesztett törvényjavaslat összegyűjtötte az elmúlt négy év jogalkalmazói tapasztalatát, és ezt igyekszik beépíteni a jogszabályba. Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium 2015 februárjában tárcaközi egyeztetést kezdeményezett, amelyen az a döntés született, hogy az érintett szervezetek munkacsoportot alakítanak a környezetvédelmitermékdíj-szabályozás módosításával kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatására, az új jogszabályi keret kidolgozására.
A termékdíj-munkacsoport 2015 májusában kezdte meg működését, és több alkalommal is ülésezett. A tárcák delegáltjai úgy alakították ki a törvénymódosítást, hogy pontosan megfogalmazott, a gazdálkodók számára az eddiginél jobban értelmezhető szabályozás jöjjön létre a társadalmi érdekek figyelembevételével. Az új koncepció egyértelmű, egyszerűsített és átlátható. Egy olyan szabályozórendszer kialakítása volt a cél, amelyet mind a kötelezett gazdálkodó, mind az alkalmazó hatóságok azonosan értelmeznek és alkalmaznak. Éppen ezért ezt a javaslatot a jogalkalmazók által megfogalmazott kérdésekből kiindulva, az érintett tárcák és hatóságok bevonásával alakították ki.
A termékdíj-munkacsoport szakértői a következő javaslatokat tették. Az adminisztráció csökkentése érdekében vezessük be a gépjárműtermékdíj-átalányt, egyszerűsítsük az egyéni hulladékkezelést, pontosítsuk a törvény szankciórendszerét, vezessük be a késedelmi pótlék intézményét, bővítsük, illetve pontosítsuk az értelmező rendelkezések és fogalmak körét.
Az egyszerűsített átalánydíjjal jelentősen enyhíthető az érintettek adminisztrációs terhe úgy, hogy közben a költségvetés bevétele sem csökken. A módosításra azért van szükség, mert a gyártók egy része többszörösen is alanya a termékdíj-szabályozásnak, és ez jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Ezen helyzet rendezésére tehát az átalánydíj bevezetése nyújthat és nyújt jó megoldást. Az átalánydíj lényege, hogy az előbbiekben meghatározott termékdíjköteles alkotórészek tényleges termékdíjához igazodó egységes díjkategóriákat alakítunk ki, amelyeket az érintettek külön elszámolás és dokumentálás nélkül, átalányként fizetnek meg a gépjármű első forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy a készletbe vétele során.
Az egyéni hulladékkezelés teljesítésének egyszerűsítése érdekében a termékdíj kötelezettje a termékdíj-kötelezettségét saját választása szerint teljesítheti kollektív módon, egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy átalánydíj megfizetésével. Az egyéni hulladékkezelés lényege az, hogy a termékdíjköteles termékből keletkező hulladék hasznosítását a termékdíjköteles termék kötelezettje szervezi meg, irányítja, és az e módon elért hulladékhasznosítási teljesítmény alapján maga számítja ki a fizetendő termékdíjat a törvényjavaslat 3. mellékletében meghatározottak szerint.
A kollektív teljesítést és az átalánydíj-meg-fizetést választók ezt a feladatot az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetekre bízzák a törvényjavaslat 2. számú mellékletében található díjtételek megfizetésével. Jelen módosítási javaslat az egyéni hulladékkezelők esetében éves bevallási gyakoriságot határoz meg előlegfizetés mellett, valamint jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek számára a termékdíj-kötelezettség teljesítését.
Összességében elmondható, hogy jelen módosítási javaslat az érintett gazdálkodók adminisztrációs terheit csökkenti mindamellett, hogy a tervezett központi költségvetési bevételek alakulását nem vagy csak kis mértékben befolyásolja. A korábbi évek ellenőrzési tapasztalataira figyelemmel a felterjesztett javaslatok egyértelműsítik a törvény szankciórendszerét, valamint pontosítják azt, hogy a törvényjavaslatban nem szabályozott kérdések esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. A javaslat tartalmaz továbbá jogalkotói szándéknak megfelelő, jogszabály-értelmezést elősegítő szövegpontosításokat is.
A hatályos törvény kimondja, hogy a késedelmesen megfizetett termékdíj vagy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén késedelmi pótlék megállapításának nincs helye. A törvényjavaslat ezen változtat, és bevezeti a késedelmi pótlék intézményét.
A törvényjavaslat új fogalmakkal egészíti ki a jogszabály értelmező rendelkezéseit az egyértelműség, az egyszerűsítés és az átláthatóság érdekében. Ilyen például az építési termék, a kézműipari termék, a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a termék-díj-tartozás. Az új definíciók egyrészt a termékdíjköteles termékek azonosításának megkönnyítését segítik elő, másrészt az imént elmondott módosítások okán váltak szükségessé.
Az értelmező rendelkezések közül kiemelendő a forgalomba hozatal definíciójának módosítása. A változtatásra ugyanis a forgalomba hozatal körében értendő a továbbiakban a távolsági értékesítés is, amiről az államtitkár úr is és fideszes vezérszónok képviselőtársam is beszélt. A forgalomba hozatal definíciójának kiegészítésével a továbbiakban nemcsak a hazai, hanem a külföldi gazdálkodók is kötelesek termékdíjat fizetni.
A jelenlegi szabályozás környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból sem fenntartható, ezért változtatni kell rajta. Az online értékesítési csatornán hazánkba külföldről behozott termékdíjköteles termékek hulladékká válása esetén, azok begyűjtéséről és hasznosításáról is hazai forrásból kell gondoskodni, mivel jelenleg a külföldi gazdálkodók az általuk forgalmazott termékdíjköteles termékek hulladékhasznosításához a termékdíj megfizetésével nem kötelesek hozzájárulni.
Ezen változtat a beterjesztett törvényjavaslat, amelynek elfogadása után azok a külföldi távolsági értékesítők, akik áfaregisztrációval rendelkeznek, termékdíj-kötelezettségük teljesítésével kötelesek hozzájárulni a forgalmazott termékeik majdani hulladékainak hasznosításához.
(10.50)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Környezetünk védelme fontos küzdelem. Olyan küzdelem ez, amelyben nemcsak törvényi, de emberi, erkölcsi kötelességünk is a ránk bízott természeti környezet megóvása. Bízom abban, hogy ez a pártpolitikán felülálló közös nemzeti minimum az együttműködés maximumát hozza ki minden parlamenti döntéshozóból.
A KDNP-frakció támogatja a benyújtott törvénymódosítást, és erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
