DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elragadta önt a hév, és a bevezető gondolatai végül öt percig tartottak.
Ugyanakkor nagyon sok mindent helyre kell igazítani abban, amit ön mondott. Magyarország az elmúlt öt évben sohasem azzal próbált nemzetközi verseny-előnyre szert tenni, hogy a magyarországi olcsó bérekről beszélt volna. (Dr. Szél Bernadett: Csak a miniszterelnök.) Épp ellenkezőleg. Magyarországon nem a bérek alacsonysága volt a kormányzat számára a cél az elmúlt öt évben.
Két dolgot szerettünk volna alacsonyan tartani: az energiaárakat és az adókat. Az energiaárak alacsonyan tartásával szeretnénk azt, hogy Magyarország egy termelési, ipari központ legyen először Közép-Európában, majd utána az egész Európai Unión belül, hiszen úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak ez lehet a versenyelőny.
Ezt akadályozza az LMP akkor, amikor a paksi bővítés ellen akár mindenféle megafonokkal is bejön ide és próbálja megakadályozni a parlamenti szavazásokat.
Jó lenne, ha belegondolna az LMP, hogy ezek az akciói magyar versenyképességet rontanak, ezek az akciói magyar munkahelyeket veszélyeztetnek, ezek az akciói pontosan azt veszélyeztetik, hogy Magyarországon egyre több ember tudjon dolgozni és egyre magasabb bérekre tudjanak szert tenni. Ha azokat a tanácsokat megfogadtuk volna, amiket az LMP mond, akkor ez 5-10 éves távon már versenyhátrányt jelentett volna Magyarország számára.
A másik célunk pedig az energiaárak alacsonyan tartása mellett egy nemzetközi versenyelőny, az adók alacsonyan tartása. Tegnap is előkerült a parlamentben, akkor nem emlékeztek az ön képviselőtársai pontosan, hogy az LMP, amikor meghirdette a választási programját, akkor az adókulcsot 41 vagy 51 százalékban maximalizálta.
(9.10)
Bármelyik is a valós szám, azt hiszem, 41 százalék, de lehet, hogy 51, már nem emlékszem pontosan (Dr. Szél Bernadett közbeszól.); bármelyik is a valós szám, jóval magasabb, mint az idei 16 százalékos személyi jövedelemadó. Az LMP tehát azzal kezdené - idézőjelben mondom - a gazdaság fellendítését és az emberek helyzetének javítását, hogy az, aki most 16 százalékos adót fizet, az, aki jövőre még ennél is kevesebbet, 15 százalékos személyi jövedelemadót fizet, az az LMP programjának megvalósulása esetén lehet, hogy 41 százalékos vagy még magasabb adókulccsal adózna, háromszor annyi személyi jövedelemadót fizetne, mint teszi azt most, a Fidesz-KDNP-időszakban. (Dr. Szél Bernadett folyamatosan ingatja a fejlét.)
Szeretném felhívni arra a képviselő asszony figyelmét, hogy miközben 2010 után lényegileg az infláció megszűnt Magyarországon, nincs pénzromlás, nem romlik a bérek vásárlóértéke, aközben a bruttó átlagos éves keresetemelkedés igencsak magas szintű, hiszen 202 525 forintról 243 217 forintra emelkedett, egynegyedével emelkedett magyarul a bérek szintje Magyarországon.
Mindemellett nyilván van, akinél ez sokkal nagyobb összeget jelent, hiszen aki a családi típusú adókedvezményt igénybe vette, annak már ez tízezer forintokat jelenthetett havonta, ha pedig valaki három vagy több gyermekes, akkor 2014. január 1-jétől, amikortól kiterjesztettük a családi típusú adózást a járulékokra, az még nagyobb fizetés- vagy jövedelememelkedést jelenthetett. (Dr. Szél Bernadett: Mi a helyzet a multikkal?)
Mindemellett a minimálbér - ön is tudja, a legkevesebbet kereső emberek fizetése - sokkal nagyobb mértékben emelkedik, mint a megelőző 8 évben. Míg 2002-2010 között 2937 forinttal emelkedett átlagosan évente a minimálbér, tehát kevesebb, mint 3 ezer forinttal, most 6300 forinttal emelkedik az utóbbi 5 évben. Tehát több mint kétszerese a minimálbéremelés az utóbbi években, mint az azt megelőzőekben. Hogy a magyar kis- és középvállalkozók vagy multinacionális cégek kapnak támogatásokat? Képviselő asszony, nagyon próbálkozik az LMP ezzel, látom, de nehezen fogja tudni rásütni a kormánypártokra azt, hogy multipárti lenne akkor, amikor a GINOP-os forrásokra, tehát a kis- és középvállalkozókat tipikusan segítő forrásokra csoportosítottuk át a 2014-20-as európai uniós fejlesztési források 60 százalékát, hogy ők kaphassák meg, azt hiszem, akkor, amikor végignézi, hogy Brüsszelben szinte minden nagy nemzetközi multicég már Magyarországgal szemben eljárásokat indított, nehezen tudja ezt ránk fogni.
Az Audi-beruházást említette ön. 3 milliárd eurónyi beruházás volt. A magyar kormány 40 milliárd forintnyi támogatást adott, és az Audi 600 milliárd forintnyi adót fizetett be Magyarországra. 40 milliárdos állami támogatás, 600 milliárdos adóbevétel. Ön ezt az 560 milliárd forintos nyereségét a magyar államnak kidobná az ablakon? Azt mondaná, hogy nincs szüksége a költségvetésnek 560 milliárd forintra, és azoknak az embereknek a munkahelyére, amiket ott létrehoztak? Mi hosszú távon Magyarországon valóban a kis- és középvállalkozásokban hiszünk, de ilyesfajta nagy cégek nélkül ezek az adóbevételek elmaradtak volna.
És hadd hívjam föl az ön figyelmét arra, hogy 7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ez annak a visszajelzése, hogy az embereknél igenis több pénz van, több pénz marad, jóval többen dolgoznak, hiszen rekordalacsony a munkanélküliség, 7 százalék környékére ment le 11 százalékról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a foglalkoztatottság 440 ezer fővel bővült, ezáltal az embereknek több pénze van vásárolni.
Bízom benne, hogy ez a következő években is folytatódik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
