DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Jelenlévők! Elnök asszony azzal kezdte a beszámolóját, hogy Montesquieu-t idézte, illetve a három hatalmi ágat; mi is nagyon fontosnak tartjuk ennek a szétválasztását, és nagyon fontosnak tartjuk a bírói hatalom függetlenségét. A hétfői napon a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt a parlamentben egy tematikus napot tartott, amelynek az volt a lényege, hogy igyekeztünk felhívni arra a figyelmet, hogy a korrupció terén milyen visszafejlődés figyelhető meg az elmúlt időszakban, és Volner János képviselőtársam éppen arról beszélt, hogy a Fidesz az elmúlt öt évben milyen kísérleteket tett arra, hogy a hatósági ügyek intézése terén eljáró szervekben döntő befolyást szerezzen, és ezeket próbálja a maga politikai befolyása alá gyűrni. És Volner János itt többek között beszélt azokról a kísérletekről is, amelyek a bíróságokat is érintették.
Volt az előző napirendi pont kapcsán néminemű vita a bírói függetlenséggel kapcsolatban, én inkább itt tartottam fontosnak ezeket a problémákat elmondani, és ki is alakult itt egy komoly vita arról, hogy ki és hogyan próbálja kritizálni, illetve befolyásolni a bíróságok működését. Mi a magunk részéről azt tartjuk rendkívül fontosnak, hogy ezt senki ne tudja megtenni, semmilyen formában befolyásolni. Mi úgy éreztük, hogy igenis az előző öt évben folyamatosan történtek kísérletek arra a Fidesz részéről, hogy igenis a bírói hatalmat is a saját befolyásuk alá próbálják gyűrni és igyekezzenek megfélemlíteni, Répássy képviselő úr beszélt arról, hogy milyen rossz, ha megfélemlítik a bírákat.
Én éppen azt gondolom, hogy igenis történt ilyen az elmúlt időszakban, hiszen amikor egyik pillanatról a másikra, minden indok nélkül a bírák nyugdíjazásának a rendszerét változtatták meg, akkor igenis kétséget akartak ébreszteni a bírákban. Igenis, én úgy érzem, hogy félelmet is akartak gerjeszteni a bírákban, hogy igenis, mi bármit megtehetünk, igenis nyomást akarunk rátok gyakorolni, ha nem úgy fogtok eljárni a jövőben, akkor bizony bármi itt megtörténhet.
De ugyanígy megpróbált a hatalom befolyást gyakorolni abban, amikor a bírák kinevezéséről volt szó, amikor előnyt akart biztosítani azoknak a bírósági titkároknak a kinevezése során a pontszámok megadásánál, akik bizony az Igazságügyi Minisztériumba voltak beosztva, és ott töltötték a gyakorlatukat. Ahol nyilván, ha valaki az Igazságügyi Minisztériumban van, akkor nem beszélhetünk arról, hogy teljesen független lesz mindenfajta politikai behatástól, hiszen az Igazságügyi Minisztérium önmagában egy politikai intézmény is, illetve politikailag erőteljesen befolyásolt intézmény. Tehát amikor itt tölti valaki a gyakorlatát, és előnyt fog élvezni a többi bíróval szemben, én úgy érzem, hogy igenis ez is egyfajta, igaz, hogy hosszú távon levezetendő és befolyásoló tényező, de igenis abba az irányba fogja elmozdítani, hogy valamilyen szinten itt is érvényesülhessen a politikai befolyás.
És nagyon fontosnak tartom, hogy valóban azok, amiket elnök asszony itt elmondott ezzel kapcsolatosan, illetve Darák Péter is elmondott ezzel kapcsolatosan a bírói függetlenségről, ezek valóban megmaradjanak, és a hatalmi ágaknak az önállósága a bírói hatalmi ág vonatkozásában teljes mértékben tudjon működni, és semmifajta politikai befolyás a bírói ítélkezési gyakorlatot és magát a bírói rendszert ne tudja érni, és érvényesüljön a bíráknak a saját magukat igazgató, önszerveződő igazgatása.
Itt nagyon fontos, az előző felszólaló is említette, hogy ezzel bizony vannak problémák, és itt igen, a gyulai, illetve a Vas megyei eset mindenképpen megemlítést érdemel, amikor kevésbé érvényesül a bírói önigazgatás, és inkább a felülről történő beleszólás az, ami időnként megvalósul.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom már korábban kifejtette, és az elmúlt évek során mindig is elmondta azt a véleményét, hogy minél nagyobb függetlenségre van szüksége a bírói szervezeteknek. Éppen azért mi már azt javasoltuk korábban is, hogy az lenne a jó, ha a költségvetési törvényben sem tudnánk befolyásolni a bíróságok működését, és magában az Alaptörvényben fogalmaznánk meg azt, hogy a mindenkori költségvetésnek hány százaléka és milyen nagyságrendben illeti meg a bíróságokat, hiszen akkor nem lehetne azzal befolyásolni a bíróságokat, hogy vajon a költségvetésben hogyan is fogjuk tudni szerepeltetni, mennyit is fogunk tudni meghatározni. Tehát azt gondolom, hogy ha a költségvetés az Alaptörvényből fakadóan lenne meghatározva, abban az esetben még nagyobb és még teljesebb lehetne a bírói függetlenség.
Ha már itt tartunk a bírói függetlenségnél, nagyon fontos tétel, és már többször elhangzott a mai nap folyamán az, hogy a bírák semmiféle politikai tevékenységet nem végezhetnek, másodállásuk, egyéb elfoglaltságuk néhány kivétellel nem lehet.
(10.50)
Mire van szükség a bíráknál? Nyilván arra van szükség, mivel ez az egyik legmagasabb szintű rendszer, ahol a jognak érvényesülnie kell, ide a legértelmesebb, legokosabb, legképzettebb embereknek, jogászoknak kell, kellene kerülni, tehát ezért is nagyon fontos a bírák életpályamodellje. Én azt sajnáltam az elnök asszony mai beszámolójából, hogy erre nem fektetett kellő hangsúlyt, illetve nem jelent meg elég hangsúlyosan magában a 270 oldalas beszámolóban sem.
A 2013. évi beszámolóban, úgy éreztem, ez hangsúlyt kapott, viszont amit akkor elnök asszony hiányolt, ami a költségvetés mellététele a bíróságok munkájával kapcsolatosan, az, amit hiányolt, úgy érzem, hogy messze nem valósult meg. Néhány picike kis előrelépés történt, mint például a titkárok bérfejlesztése 10 százalékkal, ami igencsak, azt gondolom, hogy alacsony, de emellett a bírák javadalmazásáról nem esett szó, aminek az elmúlt időszakban az elnök asszony hangsúlyt adott, ez most nem szerepelt.
Nyilván korábban is elhangzott már itt ezzel kapcsolatban, és korábbi felszólalók is felvetették ezt a problémakört, hogy az Európai Unió területén a magyar bírák azok, akik leginkább alulfinanszírozottak, a magyarországi bírák vannak legkevésbé megfizetve. De ugyanígy beszélhetünk az ügyészségekről is, csak most éppen nem ez a napirendi pont van, ezért nem ezt említem; illetve korábban is jeleztem, a költségvetési törvény elfogadása előtt, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom 30 százalékos bérfejlesztésre tett javaslatot a bírák és az ügyészek vonatkozásában, akkor is elmondtuk, hogy ez azért is probléma, mert ha 30 százalékkal történik meg a bírák, ügyészek bérfejlesztése, az Európai Unió szintjén még mindig csak az utolsó előtti helyre küzdjük fel magunkat, holtversenyben Litvániával, és egyedül Bulgáriát fogjuk megelőzni ezzel.
Akkor Répássy államtitkár úrtól megkaptuk a választ, hogy ez milyen bérfeszültségeket fog okozni Magyarországon, hiszen össze kell hasonlítani, hogy mások bére is, mondjuk azt, a béka feneke alatt van, csúnyán kifejezve, és hogy hogy emelhetjük a bírák fizetését, akkor mennyi az ápolónők fizetése. Igen ám, csak akkor nem tudtam erre válaszolni, mivel Répássy úr akkor zárszóként mondta el a véleményét, így most egy évvel később tudok erre reagálni, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy ne másokkal hasonlítsuk össze a bírákat, azzal hasonlítsuk össze, hogy ez egy önálló hatalmi ág, és ennek megfelelően kell megjelennie a bérezésnek is.
Ugyanis az államtitkároknál, minisztereknél, s a többi, ott nem mondja el majd államtitkár úr - majd biztosan válaszol rá -, hogy nem lehet ilyen magas egy államtitkárnak vagy egy miniszternek a fizetése, mert az ápolónők fizetése is milyen alacsony Magyarországon. Tehát itt ebből kell kiindulni, hogy önálló hatalmi ágakról beszélünk, és itt e vonatkozásban kell ezt vizsgálni.
Elnök asszony beszélt a jogszabályok véleményezéséről. Nagyon fontosnak tartjuk, és álláspontom szerint rendkívül hasznos is az Országgyűlés mint jogalkotó vonatkozásában az, hogy a bíróságok, a megfelelő szakmai szervezetek véleményezzék azokat a törvénytervezeteket, amelyek ide elénk bekerülnek. Ez nagyon fontos, hiszen én azt gondolom, hogy az a szakmai terület, ez a terület az, ahol a legprecízebb, legkorrektebb és legkevésbé politika vagy gazdaság által befolyásolt szakvéleményeket kapunk meg, és azt gondolom, ez az a terület, ahol a legjobban kellene hallgatnunk a bíróságokra és az ő véleményükre. Itt azért fontosnak tartanám azt, hogy ahogy visszajönnek ezek az információk, eléggé rövid idő áll a bírói szervezeteknek rendelkezésre arra, hogy véleményt fejtsenek ki.
Nagyon ritka az, amikor megfelelő szakmai véleményt tudnak kifejteni, hiszen amikor megkapják ezeket, egy-két-három nap vagy nagyon rövid idő az, ami alatt ők erre véleményt adhatnának, hiszen amíg ez leér az alsó szintekre, nyilván eltelik egy bizonyos idő. Jó lenne, ha itt több időt kapnának a bírák, illetve a bírói önigazgatási szervezetek arra, hogy a véleményüket kifejtsék. Azt gondolom, hogy ha itt egy kicsit hosszabb idő állna rendelkezésre, akkor lehet, hogy még több esetben szakmailag még jobb véleményeket kaphatna a jogalkotó is, amiket jobban tudna figyelembe venni.
Ha már a juttatásokról beszéltem az előbb, akkor mindenképpen előrelépésnek látom azt, ami az elmúlt év költségvetési vitájában elhangzott, és megjegyeztem kritikai szemmel a bíróságokkal kapcsolatban, nem a bíróságok munkájával, hanem a javadalmazással kapcsolatosan, hogy vannak olyan egyéb juttatások, amelyek a törvényben szerepelnek, de azok vonatkozásában nem történik ezeknek a végrehajtása, illetve nincs lehetőség arra a költségvetés szempontjából, hogy ezeket igénybe vegyék. Azt gondolom, hogy ebben van előremozdulás mindenféleképpen, hiszen az elnök asszony is kitért arra a beszámolójában, hogy egyrészt figyelembe kívánják venni, és egyeztetés alatt vannak olyan folyamatok, hogy a nyelvvizsgákat pótlékként megkaphassák a bírák, az, hogy legyen lehetőség rendkívüli előresorolásra, hogy legyen lehetőség arra, hogy eggyel magasabb szinten címzetes bírók legyenek és legyen ezzel kapcsolatosan előrelépés. Ebben látszik az irányvonal, hogy ebben a tekintetben van előrelépés, illetve a beszámolóban úgy láttam, hogy a javadalmazási rendszerben inkább ez van kiemelve. Álláspontom szerint azonban az alapkérdés, amiről az előbb beszéltem, a 30 százalékos bérfejlesztés, az semmiféleképpen nem hanyagolható el. Tehát itt második, harmadik, többedik diploma elfogadása; azt gondolom, hogy ezek tekintetében mindenképpen van előrelépés.
Nyilván hatalmas feladat hárul a bíróságokra, hiszen rengeteg jogszabály módosult az elmúlt időszakban, és leginkább azt gondolom, hogy a polgári törvénykönyv egyes fejezeteinek a hatálybalépése, ez is nyilván hozzájárult ahhoz az elképesztő ügyirat-növekedéshez, amiről elnök asszony is beszélt. Tényleg döbbenetes a szám, hogy 2013-ról 2014-re 24 százalékkal nőtt meg az elintézendő ügyiratok köre. Azt gondolom, hogy ebben jól helytálltak a bíróságok, és úgy gondolom, köszönetet is kell mondanunk minden eljáró bírónak, minden ítélkező bírónak, minden bírónak, aki ebben részt vett és tett, hiszen tényleg, ahogy hallottuk, hogy 0,8 százalékkal növekedett a bíróságok létszáma, és ehhez képest egy 24 százalékos ügyiratteher-növekedés, én azt gondolom, hogy mindenféleképpen ehhez csak gratulálni lehet, hogy ezt a bíróságok meg tudták oldani. Nagyon fontosnak tartom, amit elnök asszony kiemelt, hogy a budapesti ítélkezésben egy rendkívül jelentős gyorsulási folyamat megfigyelhető, illetve az ügyirathátralékukat nagyon nagy mértékben feldolgozták, illetve az országos átlag szintjére csökkentették.
Amiről még szeretnék beszélni, az az elektronikus eljárások, ez is szerepel a beszámolóban, hogy ezek is nagymértékben gyorsítják a bíróságok munkáját, illetve az igazságszolgáltatási gyakorlatot. Azt gondolom, hogy ez még bizonyos szempontból gyermekcipőben jár, és a volt ügyvédkollégák beszámolói alapján az ő munkájukat, illetve az ügyfelek munkáját ez éppen hogy sok esetben csak nehezíti, és azok az ügyek, amelyeket korábban, mondjuk, egy-két óra alatt lehetett elvégezni, azokból 5-6 órás munkája lesz egy ügyvédnek. Nyilván ennek nem örülnek. Én azt gondolom, hogy azért néhány év alatt ebbe bele fog rázódni minden oldal. Nyilván szükség van a bíróságok részéről is valamifajta segítő tevékenységre.
Gondolok itt olyanra például, hogy a különböző elektronikus ügyintézési területeken, legyen az a cégeljárás, legyen az az egyesületek bejegyzése, más-más programokat kell alkalmazni, és ez bizony óriási nehézséget jelent az ügyvédek részéről, hogy mikor milyenfajta programot kell nekik beszerezni, mindig más programot. Az a program, amellyel működik a cégbíróság, azzal nem tud az egyesületi oldalon megjelenni, és ez bizony a végrehajtás terén, ott, ahol az ügyvédek dolgoznak, nehézséget jelent nagyon sok esetben, többletmunkát jelent és többletkifizetést. Nyilván azt gondolom, hogy ez csak idő kérdése, és néhány év alatt ebbe mind a két oldal nagyon jól bele fog rázódni, és ez jól fog működni, és nagyon bízom benne, hogy a jövőben az elektronikus ügyintézés mindenféleképpen előnyére fog válni mind a bíróságoknak, mind pedig az ügyfeleknek, és fogja csökkenteni az ítélkezési időt.
(11.00)
Elnök asszony említette a „Nyitott bíróság” programot. Nyilván ez is egy fontos kérdés. Nekünk is az az álláspontunk, hogy legyen rálátása az embereknek, legyen rálátása a fiataloknak a bíróságok munkájára. Nyilván sokan ezt úgy képzelik el, mint amit a filmekben látnak, a bíróságokkal kapcsolatos filmekben, amerikai filmekben. Nyilván a magyar eljárások teljesen mások, ezért sok esetben ők meglepődnek, és ezért is nagyon jó, hogy kicsit belelátnak a bíróságok munkájába. Mindez azt is teszi, hogy másként is fogják megítélni a bíróságok munkáját, és nagyobb lesz mindenképpen a rálátásuk.
Tehát én azt látom, hogy bizonyos szempontból mindenképpen előremozdulás van, elsősorban az ügyirathátralék, a Fővárosi Bíróság, a megnövekedett ügyforgalom megfelelő kezelése terén. Én azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen előrelépést jelent az elmúltakhoz képest, de azért teljes megelégedettséggel nem lehetünk ezzel kapcsolatosan. Úgyhogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom még ki fogja alakítani azzal kapcsolatosan az álláspontját, hogy milyen döntést is fog hozni az elnök asszony beszámolójával kapcsolatban. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
