DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem fogom kitölteni a teljes, rendelkezésre álló időt, mert alapvetően már a vitában felszólaltam, viszont csak egy mondattal visszatérve Varju László mondataira, azt le kell hogy szögezzük, itt az Országgyűlésben nem árt azonnal tisztázni, hogy a bíróságok az ítélkezési gyakorlatukról nem kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek. Ez a függetlenség lényege.
Ami itt történik: a Kúria elnöke meghatározott körben hozott, tehát a jogegység biztosítása érdekében és az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata érdekében folytatott tevékenységéről köteles beszámolni, az Országos Bírósági Hivatal az igazgatási tevékenységéről, a Legfőbb Ügyészség esetén meg, mondanom sem kell, hogy nem a bírói ítéletekről fog beszámolni a legfőbb ügyészség. Tehát az ítélkezésről nem kötelesek a bírók beszámolni, éppen ezért alkotmányellenes, kedves Varju képviselő úr, hogy a bírók ítéleteit itt az Országgyűlésben kéri számon akármelyik bírósági vezetőn.
Ettől függetlenül lehet véleményük a bírói ítéletekről, szerintem ez megengedett, különösen, mondjuk, magának a vádlottnak lehet róla véleménye, ez természetes, és ha a vádlott egy politikus, akkor akár hangoztathatja is ezt a véleményét, de én elmondtam, hogy ennek is van bizonyos korlátja. Ön egy úgynevezett demokratikus pártnak a tagja: az a korlátja, hogy nem lehet fenyegetni a bírókat, például, ez egy nagyon fontos, demokratikus korlát.
De visszatérve az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolójához, én arra a körülményre szeretném felhívni a figyelmet, amit itt egyébként Schiffer képviselő úr és mások is érintettek, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási tevékenysége felett milyen kontrollmechanizmus működik. Elnézést kérek, elnök asszony, nem az ön tevékenységéről fogok beszélni, hanem a kontrollról fogok beszélni, arról, hogy az Országos Bírói Tanács az Alaptörvény szerint is és a bírósági szervezeti törvény szerint is nagyon markáns felügyeleti jogot gyakorol. Az Alaptörvény kifejezetten így fogalmaz, hogy az OBH felügyeleti szerve az Országos Bírói Tanács. Az Országos Bírói Tanács egyébként az előbb itt Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úr által vitatott, minden személyi kérdésben, minden olyan személyi kérdésben, ahol az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke el akar térni a pályázati sorrendtől, az Országos Bírói Tanácsnak az egyetértési joga kell hozzá, tehát gyakorlatilag vétójoga van ezekben az ügyekben.
Amíg én az Országos Bírói Tanács ülésén hivatali kötelességként részt vettem, addig emlékezetem szerint az volt a gyakorlat - de valószínűleg ezt az OBH elnöke is megerősíti -, hogy minden ilyen esetben, amikor a pályázati rangsortól el akarnak térni, természetesen azt meg kell indokolniuk. Ja, hogy ezt nem nyilvánosan teszik, és nem az Országgyűlés előtt teszik, ez azért van, mert ezek személyi pályázatok, és ezeknél a személyi pályázatoknál az igazgatási jogkör felügyelője, az Országos Bírói Tanács meghallgatja a teljes indokolást, hogy miért akarnak eltérni ettől a rangsortól.
(11.50)
Tehát egy indokolt javaslatot visz oda az Országos Bírósági Hivatal elnöke, és ezt az Országos Bírói Tanács jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá. Ebben az esetben lehet csak a pályázati rangsortól eltérni. Ez tehát egy törvényesen szabályozott, sarkalatos törvényben szabályozott rend.
Még egy mondat az Országos Bírósági Hivatal felügyeleti szervéről, az OBT-ről. Nem kapott túl nagy nyilvánosságot a magyar sajtóban, meg sehol sem, semmilyen sajtóban, hogy az Országos Bírói Tanácsot ez év júniusában teljes jogú tagjává választotta az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata. Amikor 2011-ben az OIT megszűnt, Magyarország attól kezdve, tehát 2012. január 1-jétől csak megfigyelő státusú tagja volt az európai igazságszolgáltatási tanácsok szervezetének, de ez év, 2015 júniusában teljes jogú tagságot nyert. Nagyon tanulságos, hogy milyen országok rendelkeznek csak megfigyelői tagsággal ebben a szervezetben - még egyszer mondom, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatáról van szó -: Ausztria, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Luxemburg, és még EU-n kívüli országok is, többek között Norvégia, de ide sorolom még Svédországot is. Ezeknek az országoknak csak megfigyelői tagsága van ebben a testületben. Ez egy közvetett bizonyíték, amit elmondtam önöknek, de egy nagyon fontos szempont, hogy a magyar Országos Bírói Tanácsot teljes jogú tagnak tekintik azok között az igazságszolgáltatási tanácsok között, amelyek rendelkeznek mindazokkal a törvényes, alkotmányos jogosítványokkal, amelyek a bírói igazgatásban való részvételüket biztosítják, és a függetlenségük sem vonható kétségbe. Azt gondolom, érdemes volt erről itt néhány szót az Országgyűlésben megemlíteni, mert amikor meg Magyarország csak megfigyelői státust nyert ebben a szervezetben, akkor persze az óriási hír volt, és az mintegy a bírói szervezet függetlensége csorbulásának a bizonyítékaként talán még itt a parlamentben is elhangzott.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az Országos Bírósági Hivatal - elnézést kérek elnök asszonytól, hogy nem a bírósági igazgatás napi sikereiről szeretnék beszélni, hanem arról szeretnék beszélni, hogy a Bírósági Hivatal - igazgatási tevékenysége és annak a felügyelete, annak a kontrollja teljes mértékben megvalósul, teljes mértékben transzparens. Minden személyi döntéshez a bírói testületek egyetértési joga kell, mert annak a bírói tanácsa ért egyet a döntéssel, ahova pályázatot nyújtottak be, ha pedig a pályázattól el akarnak térni, akkor - mint mondtam - az Országos Bírói Tanácsnak, tehát egy másik bírói testületnek az egyetértési joga jellemzi ezt a döntési folyamatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy megjegyzést szeretnék tenni, pontosabban egy témához szeretnék hozzászólni, ez pedig Gyüre Csaba képviselő úrnak egy fejtegetése volt, aki kétségbe vonta annak a bírónak a szakmai integritását - mondjuk így -, aki minisztériumba beosztott bíró volt. Ő felemlegette ezt a vitánkat, ami egyébként egy korábbi vitánk volt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, megnéztem az eddigi főbírók életrajzát. Solt Pál elnök úr, akinek a függetlenségével kapcsolatban eddig még nem merült fel kétség, a hetvenes években a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, a nyolcvanas évektől lett bíró. Solt Pál a pályáját korábban a bírói szervezetben kezdte, és ez a kis kitérő nyilván nem vonja kétségbe az ő függetlenségét. Baka András - aki, mint tudjuk, nem volt bíró - 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, majd az akkori kormány jelölte a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság bírájának, és amikor ez meghosszabbításra került, akkor is a kormány javaslatára hosszabbították meg. Ez a strasbourgi bírói pályája alapozta meg a későbbi LB-elnökké választását. Magyarul, azt akartam mondani, hogy még olyan is akad a legfőbb bírók között, aki országgyűlési képviselő volt. Darák Péter elnök úr - elnézést kérek elnök úrtól, de nyilván ő is tudja - az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bíróként tevékenykedett, egy évig a polgári jogi kodifikációban vett részt.
Nagyon kérem Gyüre képviselő urat, hogy mindezekre a szempontokra ne alapozza azt, hogy a bírák előmenetele, szakmai integritása bármilyen módon kétségbe vonható. Nagyon nagy segítséget jelentenek a beosztott bírók az Igazságügyi Minisztériumban bármelyik kormány számára. Teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon, de egyébként számos más európai országban is van olyan gyakorlat, hogy minisztériumba osztanak be bírókat. Amikor lefolytattuk ezt a vitát, Gyüre képviselő úr, akkor még azt is elmondtam önnek, hogy a bírói jogállásról szóló törvény a pályázati feltételek között szerepelteti azt többek között, hogy valaki közigazgatási munkahelyen töltött el joggyakorlatot. Magyarul, aki korábban a közigazgatásban dolgozott és ott jogi munkát végzett, az a törvény szerint teljesen alkalmas a bírói tisztség betöltésére. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
