TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Az Országos Bírósági Hivatal beszámolója impozáns statisztikák gyűjteménye. Ezeket az adatokat elnök asszony részletesen ismertette mind az Igazságügyi bizottság ülésén, mind most itt, a plenáris ülésen is. Természetesen mindenki örül az eljárások felgyorsulásáról és a kisebb ügyhátralékról szóló adatoknak, úgyszintén örvendetes, hogy a beszámoló szerint már nincsenek olyan megyék, amelyekben az átlagnál kirívóan nagyobb ügyhátralékkal rendelkeznek.
Ezek mind szép mutatószámok, ugyanakkor arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy a kevesebb néha több. A beszámoló az egyes tárcakörözésekre adott válaszoktól a külföldre utazó küldöttségek létszámáig ezernyi részletes, de kevéssé jelentős információt tartalmaz. Azonban az érdemi értékelés, a folyamatok, az igazságszolgáltatás strukturális helyzete kevéssé világlik ki a beszámolóból.
Ez mondható el például az eljárások időszerűségének témájában is. Nem vitatjuk, hogy az elmúlt években az Országos Bírósági Hivatal - csakúgy, mint korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - jelentős erőfeszítéseket tett az ügyhátralékok csökkentésére és az eljárások gyorsítására. Azonban arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a beszámolóban szereplő szép eredményeket jelentős részben törvénymódosításokkal sikerült elérni.
Így a beszámoló pozitívan értékeli, hogy már nem kötelező tárgyalást tartani például a pénzbírság szabálysértési elzárásra változtatásakor, és az ezáltal felszabadult bírósági kapacitást más ügyek megoldására lehet forgatni. A devizahiteles ügyekben az illetékességi szabályok törvényi megváltoztatása nem tetté működésképtelenné a Fővárosi Törvényszéket. Míg a beszámoló eredménynek tekinti, hogy a bírósági titkárok szerepvállalása milyen mértékben szélesedett ki, és mennyi ügyben járhatnak el már a bírák helyett, addig az MSZP ezt egyáltalán nem tartja megnyugtató fejlődési iránynak.
Az időszerűség kérdésénél maradva, csakúgy, mint korábban a beszámoló bizottsági vitájában, most is szeretném felhívni elnök asszony figyelmét a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos lassú ügyintézésre. Ráadásul e körben meglátásom szerint nemcsak a civil szervezetek bejegyzésével vannak gondok, az is probléma, hogy nagyon sok esetben a megszüntető határozat is késik, ami azt jelenti, hogy ha valamelyik civil szervezet, alapítvány különböző okok miatt fel akarja számolni az egyesületét, ez közel egy évig is elhúzódhat a tapasztalatom szerint. Ennek a helyzetnek az orvoslása szerintem nagyon fontos lenne.
Sajnos, a sikereket ismertető adatok és táblázatok tömkelege sem tudja elrejteni azt a tényt, hogy a bírósági szervezetrendszer a mai napig alulfinanszírozott. Ezt egyébként maga a beszámoló is szűkszavúan elismeri, a teljes bírósági költségvetés 76 százaléka bérekre és járulékokra megy el úgy, hogy eközben sem a bírák, sem az igazságügyi dolgozók nem részesültek érdemi bérfejlesztésben az elmúlt hét évben. A bírói életpálya rendezése e tekintetben véleményünk szerint nagyon fontos lenne, ugyanis biztosan kijelenthetjük, hogy a bírák európai szinten alul vannak fizetve.
(10.40)
Az Országgyűlés és az Országos Bírósági Hivatal közös felelőssége egy olyan életpályamodell biztosítása, amelyben garantálhatók a megfelelő bérek és az ítélkező munka becsületes, tisztességes folytatásának feltételei. Meggyőződésem szerint ezt nemcsak maguk a bírák, hanem a társadalom döntő többsége is fontosnak tartaná.
A beszámoló a bírósági szervezetrendszer személyügyi helyzetével összefüggésben számos meghökkentő adatot tartalmaz. A 93. oldalon közölt táblázatból kiderül, hogy 84 fogalmazó hiányzik a bíróságokról, a beszámoló azonban ennek a jelentős hiánynak nem adja meg az okát. Az azonban világossá válik, hogy a versenyvizsgán sikerrel szereplőket sem tudják felvenni, mert 84 sikeresen felvételizőből csak 65 főt vettek fel. Vagyis a lassú felvételi eljárást már a legelhivatottabbak sem tudják megvárni, és ez tetézi a fogalmazóhiányt. Jó lenne, ha a beszámoló bemutatná a fluktuáció mértékét, vagyis azt, hogy menet közben hány fogalmazó - idézőjelben mondva - szerel le, és hányan jutnak el a bírósági titkári kinevezésig.
A bírói kinevezések szabályozása a 2010 után felállított új struktúra egyik leginkább vitatott eleme. Különösen elleneztük és ellenezzük most is, hogy az Országos Bírói Hivatal elnök asszonyának lehetősége van befolyásolni a bírói pályázatok végeredményét. Bár elnök asszony a bizottsági ülésen bagatellizálta ennek jelentőségét, azonban a beszámolóban olvasható adatok e tekintetben korántsem megnyugtatók. A beszámoló ugyanis a következőket rögzíti. A 2014-ben elbírált 114 bírói pályázatra összesen 508 fő jelentkezett, az Országos Bírói Hivatal elnöke az általa elbírált 115 álláspályázatból 91 pályázat - 79 százalék - esetében a bírói tanácsok rangsorával egyetértve hozta meg a döntését. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a pályázatok 21 százalékában elnök asszony a bírói tanácsok rangsorától eltérő döntést hozott. Ez korántsem elhanyagolható szám, és ez azt jelenti, hogy a bonyolult döntési mechanizmus ellenére az Országos Bírói Hivatal elnökének végül jelentős hatása lehet annak az eldöntésében, hogy kiből lehet bíró és kiből nem. Persze vannak véleményező fórumok, azonban félő, hogy ezek szerepe egyre formálisabb lesz.
A bírói testületek súlyának csökkenéséről már most is több helyről hallani negatív visszhangokat. Mint ismeretes, a Szombathelyi Törvényszék bírói tanácsának tagjai sajtóértesülés szerint így tiltakoztak az ellen, hogy véleményező szerepük kiüresedett, testületüket megkerüli az Országos Bírói Hivatal elnöke egy bírói kinevezési ügy kapcsán. A vezetői kinevezések tekintetében is voltak érdekes ügyek, amik borzolták a kedélyeket a bírói szervezeten belül. A legkirívóbb, az országos médiában is elhíresült eset a Gyulai Törvényszék új elnökének kinevezése. Elnök asszony a másodfokú bíróság élére, Békés megye első bírójává egy mindössze hároméves bírói tapasztalattal rendelkező jelöltet nevezett ki. A szakmai berkekben úgy tartják, hogy egy bírónak az összes szakmai lépcsőt teljesítve, nagyjából 40-es évei közepén van érdemi lehetősége egy törvényszéki elnöki poszt elnyerésére. Már az is rendkívül szokatlan, hogy egy frissen kinevezett bíró három éven belül akár csak beosztott bíró lehessen egy törvényszéken, bármilyen tehetséges legyen is. Elnök asszony szerencsés választottjának azonban ennyi idő nemcsak arra volt elég, hogy bekerüljön megyei bíróságra, hanem példátlan módon annak vezetőjévé válhatott.
Összességében elmondható, hogy a 2014. évi beszámoló alapján kétségtelenül vannak pozitív változások és elismerésre méltó eredmények. A Magyar Szocialista Párt köszöni mind az ítélkező bírák, mind pedig az őket segítő ügyészségi dolgozók 2014. évi munkáját, ugyanakkor a 2014. évi elmúlt hónapok tapasztalatai sem csökkentették, hanem inkább növelték az új bírósági igazgatási struktúra kialakításával, összefüggéseivel korábban megfogalmazott aggályokat. Ezért a Magyar Szocialista Párt a beszámoló elfogadását, csakúgy, mint az előző években, idén sem tudja támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
