BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A közvetlen termékértékesítés a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák közé tartozik, amelynek lényeges eleme, hogy nem a vásárló keresi fel a kereskedőt az üzletben, hanem a kereskedő megy a fogyasztó lakására, munkahelyére vagy meghívja egy rendezvényre, és ennek keretében próbálja meg rávenni valamilyen ügylet megkötésére. A szervezők ajándékok ígéretével teszik vonzóbbá a termékbemutatókon való részvételt, azonban ezek az ajándékok, termékek egyre inkább az alapvető élelmiszerek, tisztítószerek köréből kerülnek ki manapság.
Ha a vállalkozás kezdeményezésére annak üzletén, telephelyén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül. A norma külön nevesíti ezt az esetet, amikor a vállalkozás vagy harmadik személy által fenti célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával kerül sor szerződéskötésre. Az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül az olyan szerződés, mely megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között a vállalkozás kezdeményezésére a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.
Előfordul, hogy a fogyasztó nem tudja saját erőből kifizetni a termék vételárát és kölcsönszerződést köt. Ilyen esetben a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja. A fogyasztó a vállalkozásnak a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség nem követelhető. Ugyanez a helyzet, ha nem a vállalkozás, hanem harmadik személy nyújtja a fogyasztási kölcsönt, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a vállalkozás előzetes megállapodásán alapul. A vállalkozás köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni. Gyakori vállalkozói magatartás, hogy a semleges helyen lezajlott céges bemutató után elszállítják a fogyasztókat az üzlethelyiségükbe a vállalkozás képviselői, mivel csak ott tudják aláírni a szerződést. Ezzel ki is kerülik, kerülhetik a rendeletet, és máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség.
Előfordul nemegyszer, hogy a szerződésben a fogyasztó nem írta alá, hogy lemond elállási jogáról, vagy a fogyasztó azt írja alá, hogy lemond elállási jogáról. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó.
Ennél az értékesítési formánál nincsenek speciális szabályok a jogérvényesítésre, ugyanazok a szavatossági, illetve jótállási jogok érvényesek, mint ha üzletben került volna sor a vásárlásra. Ennek megfelelően, ha a termék hibája anyaghiba vagy gyártási eredetű hiba, akkor a minőségi kifogásunkkal fordulhatunk a vállalkozáshoz, majd ennek eredménytelensége esetén békéltető testülethez vagy bírósághoz.
Az árubemutatók menete lényegesen nem változott az előző években tapasztaltakhoz képest. Továbbra is jól kidolgozott, pszichológiailag tökéletesen felépített bemutatók kerülnek megtartásra, amelyek fontos eleme a résztvevők kérdésekkel történő bevonása. Ennek jellemző eleme, hogy a terméket már ismerő, esetleg használó fogyasztó osztja meg a személyes pozitív tapasztalatait a hallgatósággal. Annak ellenére, hogy ezekben az esetekben felmerülhet a gyanú, hogy ezek a fogyasztók valóban beépített emberek, a hatóság részéről ennek bizonyítása nehézségekbe ütközik. A tapasztalatok alapján sok esetben a fogyasztók is megnehezítik a hatóság munkáját a bemutatókon, mivel az előadóknak jelzik, ha felügyelőket ismernek fel a helyszínen.
Továbbra is gyakori az árubemutatók során a különböző sorsolások lebonyolítása, amelyeket több-nyire a fő termék kedvezőbb áron történő megvásárlásával kötnek össze. Az árubemutatók során a legjellemzőbb, jogszabályba ütköző kereskedelmi gyakorlatok közé a fogyasztók azonnali döntéshozatalra késztetése, valamint az üzleten kívül nem forgalmazható termékek értékesítése mellett annak valótlan állítása tartozik, hogy a megvételre kínált termék alkalmas betegségek, illetve a szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására. Utóbbi esetben az előadást lebonyolító személyek, kihasználva a hallgatóság idős korából adódó, betegségek gyógyításával kapcsolatos információk iránti fogékonyságát, megalapozatlanul gyógyhatást tulajdonítanak a bemutatott termékeknek azzal a céllal, hogy a jelenlévők számára nélkülözhetetlennek tüntessék fel ezeket a termékeket.
A folyamatos hatósági jelenlét mellett a termékbemutatókon történő jogszabálysértések számának csökkenése érdekében rendkívül fontos a prevenciós eszközök alkalmazása is, így a fogyasztók megfelelő és széles körű tájékoztatása az esetleges veszélyekről, kockázatokról, valamint a jogvita esetén rendelkezésre álló fórumokról és lehetőségekről.
Korábban is voltak már intézkedések ebben a témában. A korábbi állandó parlamenti Fogyasztóvédelmi bizottság előtt többször napirenden szerepelt a téma. A bizottság munkájában részt vevő civil szervezetek ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek az alábbiak voltak. Pontosítani kell az üzleten kívüli szerződések fogalmi körét, továbbá hogy mi minősül üzlethelyiségnek. A fogyasztó és a kereskedő jogainak és kötelezettségeinek részletes és pontos meghatározása szükséges: az elállási jog gyakorlása, a költségek viselésének kérdése.
A kereskedők tájékoztatási kötelezettségének szigorítása is szükséges. Lehetőséget kell biztosítani a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, hogy már előzetesen betilthassák a rendezvény megtartását. A vonatkozó jogszabályokat módosítani kell, amely által előzetes hatósági bejelentési kötelezettsége van a vállalkozásoknak, hasonlóan az utazási vállalkozásokhoz. Csak az olyan vállalkozás folytathasson üzleten kívül kötött szerződésekre vonatkozó tevékenységet, amely az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló kormányrendelet és a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelel, és kérelme alapján a tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezte.
Jogszabályban rögzíteni kell, hogy milyen kötelező tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie a postaládákba bedobott, fogyasztókhoz eljuttatott szóróanyagoknak.
(13.40)
Az elállási jog időtartamának felemelése 14 napra, az előírt blanketta elállási nyilatkozat jogszabályba iktatása, a vállalkozás 30 napon belüli visszafizetési kötelezettsége elállás esetén már most átvehető, illetve a hatályos kormányrendeletbe implementálható. Kölcsönszerződések esetén kötelezni kell a kereskedőket, hogy ebben az esetben ők jelentsék be haladéktalanul a hitelintézetnél vagy a pénzügyi intézménynél ennek megtörténtét.
Minden lehetséges módon fel kell hívni a figyelmet a veszélyekre az idős korosztály tagjainál. Évek óta egyértelműen nyilvánvaló, hogy a termékbemutatókkal összekötött kirándulások potenciális veszélyforrást, megtévesztési lehetőséget jelentenek az egyik legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg számára, a nyugdíjasok, az egészségügyi problémákkal küszködők számára. A fogyasztói jelzések, reklamációk, a negatív tapasztalatok, a Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzéseinek eredményei ezen anomáliákat egyértelműen alátámasztják. Ezen körülmények alapján nem véletlenül került napirendre többször is ez a téma.
Végeredményben a 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet szigorításai, amely szerint az illetékes jegyzőnek 30 nappal előre be kell jelenteni a bemutató időpontját és helyszínét, valamint az a kedvezményes lehetőség, hogy az eddigi 8 napról 14 napra módosult az indoklás nélküli elállási jog érvényesítésének határideje, előrelépés, pozitív hatást eredményezett. Sajnálatosan az előzetes bejelentési kötelezettség alapján történő információról az ellenőrzési jogosultsággal bíró Fogyasztóvédelmi Hatóság csak időbeli csúszással értesülhet, így egy esetleges ellenőrzési lehetőség nem realizálható, illetve utólagosan nehéz a bizonyítás, hogy az indoklás nélküli 14 napos elállási jogról nem adtak korrekt tájékoztatást. Ennélfogva, mivel a kifejezetten jogszabályba ütköző, agresszív kereskedelmi gyakorlatot megvalósító elkövetőkkel szemben igen körülményes és nehézkes a kellő hatásfokú joghatás, jogkövetkezmény alkalmazása, ezért a legcélszerűbb a kellő óvatosság, körültekintés, az észszerű és életszerű fogyasztói tudatosság, a megelőzés.
(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Nyilvánvalóan mi sem kívánjuk minden árubemutatótól egyértelműen elriasztani a potenciális résztvevőket, de ki kell emelni, hogy óvatosságot hangsúlyozva fontos rámutatni néhány tipikus ismérvre, amely jogosan felkeltheti a gyanakvást. Nagyon fontos, hogy minél többet tudjanak arról, főleg az idős korosztály, hogy mekkora veszélyeket rejtenek ezek az árubemutatók.
Támogatható a részünkről a T/5486. számú javaslat, azonban nem árt néhány dolgot kiemelni. Az előterjesztés indoklásába egy civil szervezet által felvetett probléma került beemelésre. Korábban elfogadásra került mind a szakma, mind a parlamenti pártok által megfogalmazott ajánlás, javaslat, ez pozitív, úgy gondolom, mindannyiunk számára, sajnálatos viszont, hogy a fogyasztóvédelem nem kapott sem a kormányzati szinten, sem a parlament munkájában hangsúlyosabb szerepet, a fogyasztóvédelemnek még hangsúlyosabb szerepet kell adni ebben a témában. És ki kell emelni, hogy a védendő fogyasztókra fokozottan oda kell figyelni, itt az idős emberekre gondolunk, a fogyatékkal élőkre, a gyerekekre, mert előbb-utóbb ezek a vállalkozások nemcsak az idős embereket fogják megcélozni, hanem a fogyatékos embereket is, ezt is tapasztaljuk most már, és a gyerekeinket is.
Úgyhogy a Magyar Szocialista Párt részéről támogatni tudjuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)
