HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy jó hírrel kezdeném, nem fogom kitölteni a 30 percet, de azért szeretném ismertetni ezt a problémát és végül azokat a törvénymódosításokat, amelyek talán kezelik is ezt a kérdést, vagy legalábbis a gondot enyhítik.
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítések során tapasztalt visszaélések kezelésére alkalmasak ezek a törvénymódosítások. Számtalan példát hallhatunk erről: több százezer forintos gyógyító csodalámpáról, gyógyhatásúnak mondott ágynemű-garnitúráról, extra tulajdonságokkal rendelkező takarítógépekről, pulzáló mágneses eszközökről. Ezeket az erre a célra, ezek értékesítésére berendezkedett vállalkozók kínálják, és olyan embereket próbálnak megtéveszteni, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt hajlamosak ezeket az ajánlatokat elfogadni. Bizonyos kedvezményeket említenek, és az érintettek úgy érzik, hogy cserébe hálával tartoznak a magas áron kínált termékek megvásárlásáért.
A KDNP-frakció az idén konzultációt hirdetett erről a kérdésről, két irányban. Egyrészt az érintetteket kérdezte meg, akik levélben, e-mailben, telefonon mondták el panaszaikat, másrészt pedig a hatóságokkal folytattunk tárgyalásokat. Nem szeretnék részleteket felolvasni azokból a levelekből, amelyek erről szóltak, de mindegyiknél jellemző, vagy legalábbis a többségüknél, hogy elviszik egy utazás alkalmával az érintetteket, az esetek többségében nyugdíjasokat, és ott felajánlanak - az egyik példa arról szól - például egy olyan takarítógépet, amelyet rendkívül jó áron, 600 ezer forintért kínáltak fel, majd végül nyerteseket sorsoltak ki, kicsit olcsóbban adva ezt a gépet. Ilyen és ehhez hasonló eszközökkel végül megnyertek néhány embert, és utána felkínálták a hitelszerződést, hiszen ilyen összeg nyilván nincs az érintetteknél.
Ennek a problémának az egyeztetése tárgyában megbeszélést folytattunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és a Nemzeti Adatvédelmi Hatósággal. A Fogyasztóvédelmi Hatóság már évek óta ismeri ezt a problémát. Hadd mondjam el: a 2013. és 2014. évi vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az esetek több mint 60 százalékában történt jogsértés, és több mint 50 százalékában valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat, például az azonnali döntéshozatalra késztetés. Azt is tapasztaltuk, nyilván önök is, hogy számos televíziós műsor is foglalkozott ezzel a problémával. A termékbemutatókkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ez a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol az üzletkötés természetéből adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. Sok esetben egészségügyi állapotfelmérésnek álcázzák ezeket; kihasználják azt, hogy az egészség megőrzése érdekében sokak mindenre hajlandók; adott termékeket - akár fedi a valóságot, akár nem - az egészség visszaszerzésére vagy megőrzésére alkalmasnak minősítenek; nyereménnyel kecsegtetnek; olyan légkört teremtenek, amikor a vásárlás visszautasítása kellemetlen vagy megalázó lehet. A vásárlók nem tudják alaposan megismerni az apró betűs szerződéseket, amiket aláíratnak velük. S ami a legfontosabb: az elállási jogot a jogszabály ugyan garantálja, de az érintett kereskedők lehetetlenné teszik a felmondást, hiszen nem lehet őket elérni. Pont erre vonatkozik majd az egyik törvénymódosítás.
Három módosító indítványt tartalmaz az anyag. A kereskedelemről szóló törvény módosítása az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmát is meghatározza, amely így szól: „A kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása és forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő köteles a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából vagy a székhelyén, vagy a telephelyén, valamint fióktelepén ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni.” Ez nagyon fontos, mert ezáltal válik elérhetővé az a kereskedő, aki rászedte az érintetteket a vásárlásra. A személyes vagy írásban, telefonon, elektronikus úton történő ügyintézést is lehetővé kell tenni. Az ügyfélszolgálati irodának a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva kell tartani.
A rendelkezések azt célozzák, hogy a terméket értékesítő cégek ne tudjanak eltűnni, a fogyasztók el tudják őket érni a vásárlást követően is, és a gyakorlatban is élni tudjanak a jogszabályban biztosított elállási joggal.
(13.00)
A Fogyasztóvédelmi Hatóság fog eljárni ezeknek a megfogalmazott követelményeknek a megsértése esetén.
A második módosítás a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló törvény módosítása. A módosításban javasoljuk megtiltani, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést ajándékjuttatással, ajándéksorsolással reklámozzák. A gyakorlat alapján ugyanis megállapítható, hogy ezzel próbálják népszerűvé tenni a fogyasztók körében ezt az értékesítési formát.
A harmadik módosítás a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása. Eszerint tilos lenne az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatást nyújtani. Tudjuk, hogy egyes bankok szívesen együttműködnek ezekkel az árubemutatást végző kereskedőkkel, s a helyszínen kínálnak hitelt a rászedett vásárlóknak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy e vásárlás céljából a pénzügyi vállalkozásnál, a hitelintézetnél nem lehet szerződést kötni, de nem a helyszínen, akár a buszban, akár a bemutató termében.
Összefoglalásként azt kell mondanom, hogy a hatóságok elmúlt években lefolytatott vizsgálatai, a fogyasztók általunk kért panaszai alapján nem tűr halasztást a fogyasztók egy kiszolgáltatott, beazonosítható csoportjának védelme érdekében a törvények hatékony módosítása. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a módosításokat támogassák. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
