KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar emberek számára, a magyar családok számára fontos törvény kerül a parlament elé. Köszönjük azoknak, akik részt vettek a kidolgozásában, akik elszántak voltak az elmúlt hónapokban, elmúlt esztendőkben, hogy szülessen egy ilyen jogszabálytervezet. A kormány is elszánt a kérdésben. Több felszólalásban, amikor fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényt tárgyaltunk, magam is jeleztem, hogy magam is szükségesnek látnék egy ilyet. Úgy látszik, a sok-sok szándék egy irányba hatott és jó irányba hatott. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a benyújtott törvényjavaslatot, amely szigorú keretek közé szorítja a vásárlók átverésére szakosodott árubemutatós cégek működését, támogatni fogja, mint ahogy természetesen a kormány is.
Röviden foglaljuk össze az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb elemeit! Ezek mind-mind pozitív elemek a magyar emberek, a magyar családok szempontjából. Tehát ügyfélszolgálati előírásokat vezetünk be, amivel világossá tesszük, hogy mit lehet és mit nem lehet egy ilyen árubemutatón megtenni. Fontos eleme az ingyenes juttatás reklámjának tilalma. A hitelközvetítés körében pedig szeretnénk egy nagyon erőteljeset lépni. Ez, ugye, azt jelentené, hogy a bemutatókon a hitelközvetítés lehetősége megszüntetésre kerülne. Úgy látjuk, hogy az intézkedések révén véget lehet vetni az idős emberek, a nyugdíjasok termékbemutatókon történő megtévesztésének, ha szabad ezt a kifejezést újságokból idehozni, véget lehet vetni az idős emberek átvágásának az ilyen rendezvényeken. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol az ügyletkötés természetéből adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. Ezt a fokozott védelmet szeretnénk ezzel a jogszabállyal megteremteni. A vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket, nyugdíjasokat céloznak meg, részükre programokat szerveznek, ahogy elhangzott, kirándulásokat, és közülük sokan úgy érzik, ha szabad ezt a szót használni, hogy hálával tartoznak, és olyan magas áron kínált csodatermékeket vesznek meg, amelyekre valójában semmi szükségük nem lenne.
Kiemelendő, hogy a lakóhelytől távol, szervezett utazással egybekötött termékbemutatókon a fogyasztók, a vásárlók, az idős emberek jelzései alapján olyan légkör tapasztalható, hogy vásárlás nélkül még a hazajutás is bizonytalannak tűnhet. Azt kell mondanom, hogy ez egészen elvetemült hozzáállás az ilyen típusú tevékenységet folytató vállalkozások részéről, ha hívhatjuk őket így. Számtalan példát hallhattunk valóban - akár közvetlen környezetünkből, akár a média segítségével a sajtóból - több százezer forintos gyógyító csodalámpáról, gyógyhatásúnak mondott ágynemű-garnitúráról, pulzáló mágneses eszközökről, lézeres agystimulátorról, extra tulajdonságokkal rendelkező takarítógépekről.
Ezeket a termékeket az erre berendezkedett vállalkozások a fentiek alapján kifejezetten koruk, hiszékenységük miatt kiszolgáltatott, ezáltal könnyebben befolyásolható fogyasztók részére, sok esetben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával kívánják értékesíteni. Ilyen például, amikor azonnali döntésre késztetik az ott lévőket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hoztam egy kisebb gyűjtést (Felmutatja.), ez is önmagában jelentős méretű, hogy mennyien foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de ennek a sokszorosa az a különböző újságcikkekben különböző módon fellelhető, problémát feltáró, egészen a részletkérdésekig lemenő megközelítések, amelyek alapján azt gondolom, talán a vita előtt megelőlegezhetem, hogy nagyon komoly társadalmi elvárás velünk szemben, hogy hozzuk meg ezt a törvényt, hozzuk meg ezeket a szigorú szabályokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát például az azonnali döntésre késztetésnek lehet az a következménye, hogy az ilyen módon értékesített termékek kifizetése, önerő hiányában, sok esetben súlyos anyagi terhet, drága hitelek felvételét jelenti az érintett családok számára, amelynek negatív következményei hosszú éveken éreztethetik a hatásukat. Elterjedt az a gyakorlat is, hogy az árubemutatókat szervező vállalkozások körében az említett tevékenységeket, bemutatókat egyfajta egészségügyi szűrővizsgálatként vagy egészségnapként, ingyenes állapotfelmérésként hirdetik meg. Az ilyenformán meghirdetett - persze idézőjeles - „egészségmegőrző” előadások az idősebb korosztály számára többnyire azért vonzóak, mert feltételezik, hogy ezeken a rendezvényeken valami, addig nem diagnosztizált betegségeikről ezen vizsgálatok révén időben szerezhetnek tudomást, illetve meglévő egészségügyi problémáikra megoldást, gyógymódot találnak-talál-hatnak. Feltehetően ezt hivatottak megerősíteni az érintett, többnyire idős emberekben az egyes szórólapokon például orvosi köpenyben ábrázolt, bemutatott személyek is. Mind-mind azért hívom erre föl a figyelmet, hogy pontosan tudjuk azonosítani, miről beszélünk, illetve mennyire elterjedt csalási, megtévesztési módokról beszélünk - ez a pontos kifejezés -, amikor erről a témáról szólunk. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat egészségügyi végzettséggel egyáltalán nem rendelkező vagy korábban más területen dolgozó személyek bonyolították-bonyolítják le.
Valójában az említett bemutatókon értékesített termékek jelentős része nem rendelkezik azokkal az előnyös tulajdonságokkal, sőt sok esetben hatástalanok is. Sok beteg ember az ilyen „csodaszerekben” bízva fordul el a hagyományos orvosi kezelésektől. Óriási tehát a veszélye ennek a tevékenységnek. Az is tapasztalható, hogy ezek a termékek a szokványos kereskedelmi forgalomban kapható, hasonló jellegű árukhoz képest jelentős mértékben túlárazottak. Egyértelműen megállapítható, hogy a cégek csak az értékesítésről szóló szerződés megkötéséig és a termék átadásáig készségesek, ezután a fogyasztók részére már elérhetetlenné válnak. Különösen igaz ez az általuk közvetített hitelekre, ahogy Harrach képviselőtársunk mondta, mert esetleges nemfizetés esetén a fogyasztók már egy-egy bankkal állnak szemben.
(13.10)
A Fogyasztóvédelmi Hatóság által évek óta ismertek az árubemutatós cégek tevékenységét jellemző problémák, ennek megfelelően az értékesítési forma ellenőrzése évek óta a hatóság célkeresztjében van, ezt szorgalmasan teszi is a hatóság.
Az elmúlt időszakban a Fogyasztóvédelmi Hatóság a termékbemutatókkal kapcsolatban lefolytatott ellenőrzések alkalmával, illetve a beérkezett fogyasztói panaszok kivizsgálásakor nagy számban tapasztalt a vállalkozások részéről olyan jogsértő magatartást, amellyel megtévesztették, megkárosították az előadásokat látogató, még egyszer mondom, jellemzően nyugdíjas célközönséget. 2013-as pontos adatokat tudok mondani, egy év összefoglaló adatait tudom mondani: ebben az esetben 173 árubemutató került ellenőrzésre, amelyből 118 esetben tártak fel valamilyen jogsértést a felügyelők. Ez a kifogásolási arány tehát a 70 százalékot közelíti, egész pontosan 68 százalékos.
A vizsgálat alá bevont bemutatók 53 százalékában történt, tehát a felében történt valami tisztességtelennek tűnő, tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat. Általánosságban elmondható tehát, hogy a jogsértések halmozottan fordultak elő az ilyen kifogásolt eseményeken. 2013-as adat, de konkrét szám, hogy 625 darab fogyasztói beadvány érkezett az akkori területi felügyelőséghez. A legtöbben a 625 közül 190-en azt sérelmezték, hogy a jogszabályokon alapuló elállási jogukat, tehát hogy megszabaduljanak ezektől a kétes termékektől, szolgáltatásoktól, nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozásokkal szemben, azaz miután meggondolták magukat, a cég elérhetetlensége miatt nem tudták ezeket a - nevezzük így - „csodatermékeket” visszaadni és a vételárat természetesen visszakapni.
Nézzük, hogy hogy nézett ez ki 2014-ben! Már a Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatai során ismételten vizsgáltuk ezeket a területeket, nagy hangsúlyt próbáltunk erre helyezni. Nagy hangsúlyt helyeztünk rá pontosan azért, hogy amíg megszületik a jogszabály, addig is a lehető legszigorúbb keretet tudjuk szabni az ilyen tevékenységet folytatók számára. 99 árubemutató tekintetében 68 esetben tártak fel ismét valamilyen jogsértést a felügyelők, tehát megint azt mondhatjuk, hogy az elmúlt esztendőben, 2014-ben 10-ből 7 esetben fordult elő jogsértés, azaz előfordult olyan árubemutató is, hogy a vállalkozás az eladás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására. 2014-es adat lesz még, amit mondani fogok. Az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban 780 darab fogyasztói panasz érkezett a területi felügyelőségeinkhez. A beadványok többségében, 236 esetben sérelmezték azt a fogyasztók, amit az előbb is mondtam, hogy nem tudták visszaadni a terméket, illetve a vételárat visszakapni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Előterjesztők! A fentiekből egyértelműen megállapítható szerintünk is, hogy ezen értékesítési forma a mostani keretek között tovább nem folytatható, mert jelentősen megkárosítják az embereket, családokat, fogyasztókat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a fogyasztóvédelem tekintetében próbálunk egy átgondolt, egymással összefüggő jogalkotási folyamatot vinni a magyar Országgyűlésben, így 2014 januárjától a fogyasztóvédelmi törvény korábbi módosítása révén a Fogyasztóvédelmi Hatóság már első esetben bírságot szab ki, ha például idősekkel vagy fogyatékkal élőkkel szemben jogsértést tapasztal. A módosításnak köszönhetően nem maradhat szankció nélkül, ha például termékbemutatókon célzottan idős embereket csapnak be.
Tisztelt Képviselőtársaim! Annak idején, amikor ezt a törvényt tárgyaltuk, magunk is előrevetítettük, hogy szükséges egy olyan jogszabály, amit most tárgyal a tisztelt Ház. A termékbemutatók hatósági ellenőrzésének eredményesebb lefolytatása érdekében 2014-től előírásra került az egyes kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben, hogy a termékbemutatót szervező vállalkozásoknak legalább 15 nappal korábban be kell jelenteniük a megtartani kívánt rendezvényt és az ehhez kapcsolódó utazás pontos helyét, illetve időpontját a jegyző számára. Az irány jó volt megítélésünk szerint, azonban mindez kevés, még szigorúbb szabályok megalkotására van szükség, ahogy akkor azt előre jeleztük a Ház számára, a közvélemény, mindenki számára, aki figyel erre a fajta tevékenységre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sok vásárlót kifejezetten a termékbemutatós hirdetésekben ígért, ezeken a rendezvényeken átadásra kerülő „ajándékok”, ingyenes szolgáltatások vonzzák a helyszínre. A benyújtott törvényjavaslat alapján nem lesz lehetőség a termékbemutatók hirdetéseiben ajándékjuttatás, illet-ve ajándéksorsolás ígéretével csalit használni és ezzel becsalogatni a fogyasztókat, vásárlókat az ilyen jellegű árubemutatókra. Sok jogos fogyasztói panasz is érkezett hozzánk, amelyben részletesen leírják, hogy a cégek csak a méregdrága termékek megvásárlásáig készségesek, utána eltűnnek, elérhetetlenné válnak, ezért a vásárlók jogszabályban biztosított elállási jogukkal sem tudnak élni. Ezt küszöböli ki a törvényjavaslatban a cég székhelyén, telephelyén, illet-ve fióktelepén személyes és telefonos ügyfélszolgálat biztosítására vonatkozó rendelkezések előírása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintünk érdemes elgondolkodni megyei szintű ügyfélszolgálat előírásán is. Ezt majd a képviselőtársaim megvitatják, gondolom, a parlamentben, akik foglalkoznak ezzel a témával, hogy erre szükség van-e.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy szó esett arról, a legtöbb vásárlónak nincs elég pénze a bemutatókon kínált drága kacatok megvételére, ezért a cégek igen készségesen fogyasztói hiteleket is közvetítenek a bemutató helyszínén a megtévesztett emberek részére. A hitelszerződés megkötését követően viszont a vásárló már nem a bemutatót szervező céggel, hanem egy pénzügyi intézménnyel áll jogviszonyban, és ekkor szembesül az elhamarkodott, sok esetben elhamarkodott döntés későbbi jelentős, súlyos anyagi terheivel, valamint azzal, hogy a nemfizetés esetén súlyos jogkövetkezményekkel kell számolnia. A törvényjavaslat szerint a jövőben nem lesz lehetőség a bemutató helyszínén pénzügyi szolgáltatás nyújtására, önerő hiányában amennyiben a vásárló mégis a termék megvétele mellett dönt, akkor fel tud keresni egy általa választott pénzintézetet szerintünk, ahol szakszerű felvilágosítás alapján átgondoltan és nyugodt körülmények között dönthet az esetleges hitelfelvételről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Előterjesztők! A törvényjavaslat benyújtását megelőzően a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőivel valóban konzultáltunk, valóban egyeztettünk, és az árubemutatók terén kialakult helyzet tarthatatlansága miatt valóban határozottan állítjuk, hogy határozott jogalkotói fellépésre van szükség. A termékbemutatókból eredő fogyasztói jogviták egyszerű, gyors és ingyenes megoldását segíti elő a békéltető testületek eljárása. Tisztelt képviselőtársaim, emlékeztetnék rá, hogy nemrégiben itt a Házban, az Országház falai között tárgyaltunk erről a kérdésről, a békéltető testületekről, meglehetős nagy támogatottsággal és alapossággal tárgyaltuk ki a kérést hitem és meggyőződésem szerint. A kormány a kiszolgáltatott fogyasztók helyzetének javítása érdekében előkészítette az Országgyűlés számára, és a tavaszi ülésszak végén tehát elfogadtuk a fogyasztóvédelmi törvény ilyen irányú módosítását. Az ez év szeptemberében hatályba lépett, néhány hete hatályba lépett új szabályok értelmében a békéltetőtestületi eljárásban a vállalkozás köteles a cég nevében egyezség megkötésére feljogosított személy részvételét biztosítani.
Amennyiben a cég székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testület szerinti megyében van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényeinek megfelelő írásbeli egyezségkötés, tehát itt az írásbeli egyezségkötés lehetőségének a felajánlására terjed ki. Erre emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy az egészen kicsi cégek védelme miatt hagytuk bent ezt a lehetőséget. Az idézett, az előbb említett kötelezettség be nem tartása esetén a kötelező bírság kiszabására kerül sor. A fentiek alapján tehát megítélésünk szerint a termékbemutatós cégek sem bújhatnak ki a békéltetőtestületi eljárás alól, így várható, hogy a fogyasztói igények érdemi megoldást nyerhetnek, nyilván azok között a szigorú keretek között, ami most az előterjesztői és a kormányzati szándék is egyben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A határozott állami fellépés megítélésünk, megítélésem szerint halaszthatatlan, ezért a kormány továbbra is nagy hangsúlyt fektet a témakör tekintetében a jogszabályok folyamatos figyelésére. Amennyiben szükséges, be kell avatkoznunk a fogyasztók, a családok, idős emberek védelme érdekében, hogy az időseket, vásárlókat, fogyasztókat ne károsítsák meg Magyarországon. Az Országgyűlés napirendjén szereplő törvénymódosítás a magyar családok, idős emberek, nyugdíjasok hatékony védelme érdekében került benyújtásra megítélésünk szerint. Ez az értékesítési forma jelenleg a magyar fogyasztóvédelem egyik legsúlyosabb megoldásra váró feladatai közé tartozik. Az ilyen cégek, használnám ezt a kifejezést, egyre visszataszítóbb, egyre agresszívabb módszerekkel élnek.
(13.20)
A jelen törvénymódosítás célja a fogyasztók jogainak megóvása érdekében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés területén tapasztalható tarthatatlan állapot felszámolása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként tehát akkor még egyszer elmondanám, hogy a kormány elszánt, az ügyfélszolgálati előírások bevezetésével, az ingyenes juttatás reklámjának tilalmával, a bemutatókon a hitelközvetítés lehetőségének megszüntetésével szeretné ezt a területet szigorúan szabályozni.
És ha a tisztelt képviselőtársaimnak még van hozzá türelme, akkor röviden utalnék azért rá, hogy néhány helyen majd pontosítást javasolnánk a törvény betarthatóságával, illetve egyáltalán a törvény szándékának elérésével kapcsolatban. Remélem, hogy a parlamenti és a bizottsági vita során ezeket a pontosító jellegű megközelítéseket, illetve javaslatokat alaposan ki tudjuk tárgyalni.
Tehát majd pontosítani szeretnénk az ügyfélszolgálatra vonatkozó javaslatot, aztán amire utaltam a mondandóm során, amikor olyan módon próbálnak valami szolgáltatást vagy árut eladni, amikor utazással, utaztatással egybekötött termékbemutató van, azt rögzítenünk kellene szerintünk, hogy az eredeti helyszínre köteles a visszajutást biztosítani. Valamint javasolnánk majd a 12. § pontosítását, az ajándékjuttatás kiegészítését, árengedmény, kedvezmény, illetve vagyoni előny reklámjával kapcsolatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Előterjesztők! Köszönöm szépen a türelmüket. Egy fontos dologra szeretném majd mindannyiuk, illetve azok figyelmét fölhívni, akik figyelik a parlamenti munkát. Ez pedig az lenne, hogy maga a törvényjavaslat a következő esztendőben lépne hatályba. Ez azt jelentheti, hogy a jövő év elejéig, amíg a mostani szigorítások hatályba lépnek, az árubemutatók szervezői, különösen azok, akik valamilyen csalárd módon szervezik az árubemutatókat, hajrázni fognak. Tehát az elkövetkezendő hetekben sok-sok embert kívánnak majd megtéveszteni, hogy még a törvény elfogadásáig, illetve hatálybalépéséig a mostani nem szigorú keretek között próbáljanak valamilyen üzleti sikert elérni.
Tehát hívjuk föl közösen a családok, fogyasztók, vásárlók figyelmét, az elkövetkezendő hetekben ezeket a csalárd módon szervezett árubemutatókat sűrűbben fogják szervezni, agresszívabban fogják az érintetteket keresni, és az előttünk álló néhány hétben vélhetően, nem tudjuk pontosan, de vélhetően az előttünk álló néhány hétben nagy nyomást fognak az érintettekre gyakorolni, hogy azokat a kacatokat, portékákat, felesleges dolgokat drágán el tudják adni egészen addig, amíg a jövő év elején, reményeim szerint az Országgyűlés hamarosan megszülető döntése alapján, tehát amíg ezek a törvények hatályba lépnek, addig még a tevékenységüket folytatni tudják.
Erre szeretném felhívni az érintettek figyelmét, a munkánkat figyelők figyelmét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket és türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
