DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt előterjesztő Elnök Úr és Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye E) cikkének (2) és (3) bekezdéséből szeretnék idézni, amely meghatározza a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának hozzáállását és álláspontját ebben az ügyben.
Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése így hangzik: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.” Ugyanezen cikk (3) bekezdése pedig úgy szól: „Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.”
Álláspontunk szerint a szóban forgó bizottsági javaslat azért nem támogatható, mert ezzel Magyarország kormánya megsértené az Alaptörvény E) cikkének (2) bekezdését. Tudniillik az természetesen igaz, hogy az Európai Unió joga kötelező magatartási szabályt állapíthat meg, amelyet a magyar állampolgárok és a magyar intézmények mindegyike köteles betartani, de csak az előbb említett Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése keretei között, annak megfelelő jog-zabály lehet kötelező magatartási szabály Magyarországon. Azaz, hogy egyszerűsítsem a helyzetet: meg kell felelni annak a szempontnak, hogy csak az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékű legyen ez a beavatkozás a magyar szuverenitásba, másrészt pedig azt a szempontot mindvégig fenn kell tartanunk, hogy Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról, amikor az Európai Unió jogszabályát magára nézve elfogadja, hanem az Alaptörvényből eredő egyes hatásköröket a többi tagállammal közösen, az európai intézmények útján gyakorolja.
Tehát ha mindennek a szempontrendszernek megfelelne ez a jogszabály, akkor akár támogatható is lenne, függetlenül attól, hogy mit gondolunk róla. Tartalmilag sem értünk egyet a megoldással, erről beszélt Kósa Lajos frakcióvezetőnk, hogy tartalmi okokból miért utasítjuk el az úgynevezett kvótaszabályozást, de álláspontunk szerint az Alaptörvénnyel is ellentétes ez a megoldás.
Az Európai ügyek bizottságának álláspontja szerint - szó szerint így szól az indoklás - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikk (2) bekezdésének e) pontja az áthelyezési válságmechanizmus létrehozására vonatkozóan nem megfelelő jogalap. Az Unió fellépését elsősorban az EU működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján lehetne biztosítani. Nos, szeretném ezt az indoklást alátámasztani a frakciónk részéről is.
Az Európai Bizottság javaslatának, ami lényegében az úgynevezett dublini rendelet módosítása, a jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikk (2) bekezdés e) pontja, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozására, beleértve a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások szabályait. Ez a rendelkezés egyben az úgynevezett dublini rendelet jogalapja is.
A módosítás, tehát amelyet az Európai Bizottság javasol, a dublini rendelet szabályaitól való állandó eltérést irányoz elő, az úgynevezett válsághelyzet fogalmának és az áthelyezési válságmechanizmus bevezetésével, azonban ennek létrehozására az EU működéséről szóló szerződés 78. cikke nem ad felhatalmazást. Az uniós jogalkotó kizárólag az EU működéséről szóló szerződés egyes cikkeiben meghatározott célból és az ott rögzített eljárási rendben hozhat jogszabályokat, figyelemmel a lisszaboni szerződés céljaira és rendelkezéseire, különösen az EU alapító szerződése 5. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint az Unió kizárólag a tagállamok által a szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el. Egy ilyen új jogintézményt az EU működéséről szóló szerződés 352. cikkében foglalt eljárás keretében lehetne csak létrehozni.
Nos, az Európai ügyek bizottsága álláspontjának indokai között a következő indok, hogy a javaslatban foglalt 33/A. cikk (1) bekezdése az Európai Bizottságot a válságmechanizmus meghatározására és aktivizálására vonatkozóan kizárólagos hatáskörrel ruházza fel, ugyanakkor az EU működéséről szóló szerződés 78. cikk (3) bekezdése szükséghelyzet esetén a Tanács számára biztosítja a hatáskört.
A rendelettervezet bevezeti a válsághelyzet fogalmát, amelynek kezelésére az Európai Bizottságot hatalmazza fel a Tanáccsal ellentétben, ugyanakkor nélkülözi a válsághelyzetnek az EU működési szerződés 78. cikk (3) bekezdésében foglalt szükséghelyzettől történő elhatárolását. Lényegében ugyanazt a jelenséget két jogi eljárásban lehetne kezelni. Ennek megfelelően a javaslat a válsághelyzettől nem megkülönböztethető szükséghelyzet esetén a Tanácsot megillető hatáskört ruházná az Európai Bizottságra állandó jelleggel. Ez ellentétes lenne az EU alapító szerződése 13. cikk (2) bekezdésével, mely szerint az egyes intézmények a szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok érdekében tevékenykedhetnek. Vagyis a javaslat a Bizottság javára elvonná a Tanács hatáskörét. Külön indokolt felvetni a szükségesség elemét, amivel az EU működéséről szóló szerződés 78. cikk (3) bekezdése már tartalmaz intézkedési lehetőséget a migrációs válsághelyzet idejére. Nem indokolható, hogy mi szükség van egy újabb mechanizmusra, különösen úgy, hogy a tagállamok képviselőiből álló Tanácstól a Bizottsághoz kerülnének át a jogkörök.
A határozati javaslatban az indokok között a következő, amelyet az Európai ügyek bizottságának álláspontjaként határoz meg a javaslat indoka, az, hogy az Európai Bizottság hatáskörgyakorlására vonatkozó felhatalmazás túllép az EU működéséről szóló szerződés 290. cikkében foglalt korlátozáson.
(10.20)
Ezzel egy lényegében automatikus, az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. A rendelettervezet felhatalmazná az Európai Bizottságot, hogy a végrehajtás érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, például a válsághelyzet megállapításáról, az áthelyezési mechanizmus alkalmazásáról, az intézkedések meghozataláról, beleértve az áthelyezendő személyek kvóták szerinti elosztását. Ezek a hatáskörök túllépnek az EU működési szerződés 290. cikkében foglalt korlátozáson, amely szerint a felhatalmazáson alapuló jogalkotás a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit egészíthetik ki, illetve módosíthatják.
Végezetül az Európai ügyek bizottsága az indokai között kimondja, hogy az Európai Bizottság nem igazolja kielégítő módon, hogy a javaslat alapján az áthelyezési válságmechanizmus esetleges alkalmazása az EU működési szerződés 78. cikk (3) bekezdése szerinti szükséghelyzet esetén hozott intézkedésekhez képest hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel járna. A javaslat azt sem indokolja kellően, hogy annak előterjesztése milyen okból volt szükséges, figyelemmel a 604/2013/EU rendelet folyamatban lévő és várhatóan 2016-ban lezáruló átfogó értékelésére. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az állam- és kormányfők az Európai Tanács keretében a migrációs válsághelyzettel szembesülve döntöttek arról, hogy a dublini rendszert felül kell vizsgálni, tekintve, hogy nem volt képes adekvát megoldásokat adni az elmúlt hónapokban kialakult helyzetre.
Az új felülvizsgálati rendszerre vonatkozó javaslatát viszont még nem terjesztette elő a Bizottság. Egyes jelzések szerint ez csak jövőre várható. Kétséges tehát annak indokoltsága, hogy az általános felülvizsgálattól külön és hamarabb kellene tárgyalni a javaslat lényegét jelentő állandó relokációs mechanizmust. Mindezek alapján tehát visszatérve a Fidesz képviselőcsoportjának érveire, jogi álláspontjára, egyértelműen megállapítható, hogy azért sértené a Bizottság javaslata Magyarország Alaptörvényét, Magyarország szuverenitását, mert teljesen világos, hogy minden olyan hatáskör, amely nem az alapító szerződéseknek felel meg, nem az EU működési szerződésének felel meg, amellyel lényegében az Európai Unió intézményei túlterjeszkednek a hatáskörükön, túllépnek a hatáskörükön, az szükségszerűen sérti valamely tagállam szuverenitását. Így most ebben az esetben a mi szuverenitásunkat sérti az, hogy az Európai Unió intézményei többletjogokat akarnak maguknak, több hatáskört vindikálnak maguknak annál, mint amire Magyarország Alaptörvényében mi, magyarok felhatalmazást adtunk.
Tehát arra kérem önöket, hogy azért támogassák, többek között azért támogassák az Európai ügyek bizottságának javaslatát, amellett, hogy a kvótarendszert önmagában is egy értelmetlen és rossz döntésnek tartjuk, azért is támogassák, mert az Európai Bizottság javaslata sérti Magyarország szuverenitását, sérti az Alaptörvényben meghatározott, Magyarország és az Európai Unió közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
