HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt a vitánk tárgyát képező javaslatról ejtenék szót, két gyors reakció az elhangzottakra. Képviselőtársam az MSZP részéről azt említette, hogy ha közös határőrizetről lenne szó Magyarország tekintetében, akkor ezt bizonyára nagy tiltakozással vennénk tudomásul. Szeretném képviselőtársamnak jelezni, hogy Görögország esetében ez már régóta megvalósult, ugyanis Görögország maga kérte azt, hogy az Unió közös határvédelmi szervezete, a Frontex maga ellenőrizze és segítse a határvédelmet.
Így a másik súlyos állítása az MSZP-nek az, azzal fenyeget tulajdonképpen, hogy ha nem függesztjük fel a dublini egyezményt, akkor közel 200 ezer embert, akik Magyarországon regisztráltak, azokat visszatoloncolhatják Magyarországra. Azt kell mondanom, képviselőtársam, hogy ön is tudja, hogy ez nyilvánvalóan nem így van; azért, mert ezek az emberek, a legtöbbje legalábbis Görögországon keresztül lépett be az Unióba. (Dr. Harangozó Tamás: Teljesen mindegy!)
(9.10)
És azért, mert Görögország nem teljesítette a rá vonatkozó kötelezettségeket, és nem regisztrálta ezeket az embereket, ebből fakadó előnyöket természetesen nem élvezhet. Tehát hogyha egyébként visszatoloncolásról lenne szó, akkor nyilvánvalóan nem Magyarországra, hanem Görögországba kellene ezeket az embereket visszatoloncolni.
Bár a jelenlegi vita alapvetően… (Dr. Harangozó Tamás: Csak ne próbáljuk ki!) Egy gyors reakció is: bár a jelenlegi vita alapvetően az Európai ügyek bizottságának jelentéséről és az abban foglalt szubszidiaritásvizsgálatról szól, ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy lépéssel hátrébb kell lépnünk, és az Európai Bizottság javaslata okán beszélnünk kell annak kiváltó okáról, a modern kori népvándorlásról is. És ha így teszünk, akkor három dologról is érdemes szót ejtenünk: elsőként a tömeges illegális bevándorlással kapcsolatos elvi álláspontunkról, aztán az Európai Bizottság javaslatáról, annak a tartalmáról, amely tulajdonképpen a kötelező kvótáról szól, harmadrészt pedig az Európai Bizottság eljárásáról. (Több MSZP-s képviselő elhagyja az üléstermet. - Kósa Lajos: Hova, hova?)
Kezdve tehát magával a problémával, talán egy dologban az európai vezetők mára egyetértenek: hogy az újkori népvándorlás olyan kihívás elé állította az Európai Uniót és annak országait, amelyre korábban nem volt példa, ezzel is indokolható a mai napig tapasztalható tétlenkedés az uniós vezetők részéről. És zárójeles megjegyzésként - és sajnálom, hogy MSZP-s képviselőtársaink éppen most hagyták el a termet - azért azt érdemes megemlíteni, hogy a tömeges bevándorlást mint problémát ma már tulajdonképpen Európa minden komoly vezetője elismeri és látja, egyedül a Magyar Szocialista Párt volt az, amely két héttel ezelőtt is egy olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták, hogy a bevándorlás nem probléma, hanem álprobléma. (Heringes Anita: Ez nem igaz! Nem igaz!) Tessék megnézni a saját közleményüket! (Heringes Anita: Érteni kell, amit az ember mond! - Kósa Lajos közbeszól.)
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar kormány az elsők között érzékelte a probléma súlyát. Mivel a mi pártszövetségünk politikai alapelve, hogy az országot érintő legfontosabb ügyekben megkérdezzük az emberek véleményét, ezért a kormány, a Fidesz-KDNP konzultációt hirdetett meg, több mint egymillió ember mondta el a véleményét, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a magyar emberek szerint az elsődleges feladat az, hogy az országot meg kell védeni. Ezt figyelembe véve a KDNP-nek a tömeges bevándorlással kapcsolatos elvi álláspontja azóta is változatlan. Úgy gondoljuk, hogy Európa szem elől tévesztette saját keresztény identitását, és újra meg kell találnia önmagát annak érdekében, hogy a XXI. századi globális versenyben talpon tudjon maradni, és továbbra is sikeres lehessen. Ezt a folyamatot nem segíti, ha eltérő kultúrájú emberek kontrollálatlan módon elárasztják a kontinensünket.
Ezért továbbra is állítjuk, hogy minden más teendőt megelőz az, hogy az Unió országai újra kontrollálni tudják a folyamatokat, magyarul, meg tudják védeni saját határaikat, a schengeni határokat. Egyelőre ettől messze vagyunk. Példaként mondanám, hogy két héttel ezelőtt például 300 illegális bevándorló szállt fel egy Münchenbe tartó vonatra a bécsi pályaudvaron, de csak 150 érkezett meg, útközben leszálltak, sokukról a hatóságok a mai napig nem tudják, hol vannak. Tehát ma európai szinten nem tudjuk pontosan, hány illegális bevándorló van Európában, azok pontosan hol lépték át először az Unió határát, és sok esetben azt sem tudjuk, hogy most ezek az emberek éppen hol tartózkodnak. Ameddig nem vesszük kezünkbe az irányítást, addig idő előtti bármilyen kvótáról, főként kötelező kvótáról beszélni.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a schengeni határt őrző országok közül szinte csak Magyarország tudja teljesíteni az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Hiába állított az ellenzék és sokan mások korábban mást, a magyar ideiglenes biztonsági határzár működik. Azt ugyanakkor jó jelnek tekintjük, hogy a magyar kormány hónapok óta hangoztatott álláspontját, amely szerint elsőként a határainkat kell megvédeni, egyre több vezető osztja. Példának elég megemlíteni a két héttel ezelőtt lezajlott európai parlamenti plenáris ülést, ahol beszédében a francia elnök is éppen ezt emelte ki. És nem mehetünk el szó nélkül a V4-országok ebben az ügyben ismét megmutatkozó egymás iránti szolidaritása mellett sem, amelynek köszönhetően ma a magyar határokat többek között cseh és szlovák hatóságok is védik.
Fontos tisztázni azt is ezzel kapcsolatban, hogy mi az emberi élethez, a biztonsághoz való jogot, az emberi méltóság megőrzését kereszténydemokrata alapon alapvető emberi jognak tartjuk, ezért az életüket mentő politikai menekültek számára Magyarország mindig is védelmet fog nyújtani - ennek a mondatnak talán október 23-a előnapján még inkább súlya van. Azonban azt is ki kell mondanunk, hogy az illegális bevándorlók nagy tömege nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen az életük nincsen közvetlen veszélyben; ők egy jobb, talán könnyebb élet érdekében kelnek és keltek útra, kockáztatják sokszor családjaik életét, és tartják el az embercsempészettel foglalkozó bűnözői csoportokat. Nekik a kötelező kvóta, amelyről a bizottsági javaslat szól, egy erős hívó szó, egy újabb meghívás Európa részéről.
Nekünk azonban ki kell mondanunk, hogy a jóléthez való jog nem alapvető emberi jog, így azt Európa korlátlanul nem tudja és nem is akarhatja megadni mindenkinek. Sőt azt kell mondanunk, hogy ez még igazságos sem lenne, hiszen a mai európai jólétért az itt élők és az elődeik keményen megdolgoztak, velük szemben igazságtalanság lenne, ha ezt egy bevándorló teljesítmény nélkül megkaphatná. Ezért nem tudunk például egyetérteni a DK azon abszurd javaslatával, amely kötelezné az önkormányzatokat arra, hogy bérlakásaikat újítsák fel, a benne élőket költöztessék ki, a felszabaduló lakásokat pedig a befogadott bevándorlóknak adják oda. Úgy gondoljuk, ez teljes félreértelmezése az európai szolidaritásnak.
A KDNP a megoldást továbbra sem a kötelező kvótában látja, hanem Orbán Viktor - Kósa Lajos képviselő úr által is említett - hatpontos javaslatában, amely az európai határok védelméről, a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról és a szíriai, illetve az egyéb válsággócpontok közelében menekülttáborokat működtető országokkal való szorosabb együttműködésről szól.
Ami pedig a bizottsági javaslat tartalmát illeti, meg kell állapítanunk, hogy az nem illeszkedik azoknak a politikai innovációknak a sorába, amelyek az elmúlt 60 évben az európai jólétet biztosították - és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Ilyen, a sikeresség érdekében megfogalmazott politikai innováció volt például magának az Uniónak a létrejötte, az európai országok szorosabb együttműködése vagy éppen a szociális piacgazdaság modelljének kialakítása. Úgy gondoljuk, hogy a kötelező kvóta bevezetése esetén nem Európa sikerességét biztosítaná ez a kvótarendszer, hanem az Unió válságának egy újabb markáns jelét adja, ezért mi ezt nem tudjuk elfogadni. És nyilvánvalóan - ezt Kósa frakcióvezető úr is említette - nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy kimondjuk: a kötelező kvóta nemcsak a tagállamok szuverenitását sérti meg, hanem ráadásul betarthatatlan is. A javaslattevők a mai napig nem tudtak józan, elfogadható és működőképes magyarázatot adni arra, hogyan vennék rá a letelepített bevándorlókat, hogy a nekik kijelölt országban maradjanak, és a szabad mozgás lehetőségével élve ne menjenek azonnal az általuk kívánt országba, Németországba vagy más országokba.
De nyilvánvalóan nemcsak a kötelező kvótával van bajunk, hanem az Európai Bizottság saját maga számára rendelt, túlterjeszkedő hatáskörével is, amelyet Hörcsik Richárd képviselőtársunk, az Európai ügyek bizottságának elnöke részletesen is ismertetett. A javaslat szerint amennyiben a harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása olyan mértékűvé válik, hogy az válsághelyzet kihirdetését indokolja, úgy tulajdonképpen ki lehet mondani, hogy minden tagállami és uniós intézmény beleszólási joga nullára csökken, hiszen minden az Európai Bizottság kezébe kerülne, a mechanizmus alkalmazásától kezdve a szükséges intézkedések meghozatalán át egészen az áthelyezendő személyek elosztási kulcsa, azaz a kötelező kvóta alapján történő elosztásig.
(9.20)
Véleményünk szerint ezzel a javaslattal az Európai Bizottság egyértelműen túllépi a rá vonatkozó szerződések által kijelölt hatáskörét, nemcsak a tagállamok, de az Európai Tanács és az Európai Parlament felé is. Egyébként pedig elvi problémánk van azzal, hogy a megválasztott képviselők helyett a brüsszeli bürokraták kezébe kerüljön a migrációs válsághelyzet kezelésének minden felelőssége és lehetősége. Ezért az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának előttünk fekvő javaslatát a KDNP támogatja, és az abban foglaltakkal egyetért, a szubszidiaritásvizsgálat megállapításaival úgyszintén.
Azt gondolom, hogy a határozati javaslat elfogadásával fontos jelzést tehetünk az Európai Bizottság felé, felmutathatjuk azt a bizonyos sárga lapot. Ezt azért tartom különösen fontosnak, mert a legfrissebb hírekből az látszik, hogy a brüsszeli bürokraták még a kötelező kvótánál is tovább szeretnének menni. Nemrég írta meg a Financial Times, hogy az Európai Bizottság a jövő év elejétől egy nagyszabású resett-lementet, tehát letelepítési programot tervez, melynek keretében újabb 200 ezer bevándorlót akar elosztani a tagállamok között, azonban nem a már itt levőket, hanem közvetlenül a törökországi, a jordániai és a libanoni menekülttáborok lakóit hozná ide és osztaná el a kötelező kvótaelosztási kulcs alapján.
Összefoglalva tehát, a KDNP számára a kötelező kvóta ügye azért kiemelt ügy, mert az a hazánkat érintő legfontosabb kérdést veti fel: van-e Magyarországnak joga arra, hogy megválassza, kivel és milyen formában kíván együtt élni. Az Európai Bizottság javaslatát mi nem tudjuk másként értelmezni, mint nemleges válaszként.
Mi azonban erre a kérdésre igennel válaszolunk, ezért támogatjuk az előttünk fekvő határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
