CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány dologra szeretnék reagálni, nem szeretném elvenni az időt az előre bejelentkezett frakciótársaimtól, úgyhogy igyekszem rövid lenni.
Harangozó képviselő úr vehemens felszólalása engem is megihletett. Említette, hogy ott lesz majd a licitáláson. Nem tudom, hogy ezt fenyegetésnek vagy bejelentésnek szánta-e, de természetesen ott lehet, hiszen nyilvánosak ezek a licitálások, és licitálhat is, már amennyiben megfelel a feltételeknek, azaz kellő végzettsége van, vagy pedig hosszabb idő óta a mezőgazdaságban dolgozik. Ez bizonyára így van.
A vezérszónoki felszólalások közül a Jobbik és az MSZP vezérszónokainak a felszólalása igen érdekes volt. Gőgös képviselő úr azért támadott bennünket, mert a nagyüzemektől és ezen belül is a nagy állattartóktól vonjuk el a támogatásokat - nyilván a degresszivitásra gondolt, illetve arra, hogy elvesszük a földet -, a Jobbik pedig ennek az ellenkezőjét kritizálta, hogy a nagyüzemeknek adjuk oda ezeket a támogatásokat, illetve ezeket a földeket. Tehát ugyanazért teljesen ellentétesen támadtak bennünket, de ez nem probléma.
Szintén Gőgös képviselő úr kiemelte az állattenyésztési ágazaton belül a tejágazat problémáját. A mezőgazdasági ágazatok közül jelenleg valóban a tejágazat van a legnagyobb bajban. De hogy semmit nem teszünk értük, azt azért nem mondanám. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy míg 2014-ben 29 milliárd forint támogatást kapott a tejágazat, addig 2015 után ez 52-54 milliárd forintra fog megemelkedni. Szeretném jelezni, hogy az Európai Unióban ez az egyik legnagyobb ágazati támogatás, ami a tejágazatot érinti. A probléma ettől még természetesen megvan, hiszen a felvásárlási árak mintegy 25 százalékkal csökkentek, de ha ezt a megemelt támogatást nem adnánk, akkor sokkal nagyobb lenne a baj.
Az elmúlt hetekben az Európai Unió is lépett e tekintetben, és egy 420 millió eurós keretet szán az ágazat, a tejválság kezelésére. Ebből Magyarország az Európai Unión belüli tejtermelési súlyánál lényegesen nagyobb összeget kapott, hiszen 1,1 százalék körül van a magyar tejtermelés az Unión belül, ezzel szemben mintegy 2,5 százalékos támogatást kaphatunk, amit teljes egészében a tejágazat megsegítésére fordítunk. Ez mintegy 2,9 milliárd forint egyébként, és amikor utoljára volt ilyen támogatás képviselő úrnak még államtitkár korában, akkor az mindössze 900 millió forint volt. Az előlegnél 70 százalékra emeltük meg a támogatási szintet, és ez csak a tejágazatnak egy plusz 10 milliárd forintos likviditási forrást jelent. S akkor nem beszéltem még az állatbetegségek kezelése támogatásának a megemelkedéséről, az állati hulla ártalmatlanításáról, az iskolatej-programról, illetve a szálastakarmányok támogatásáról. Valamennyi ilyen támogatási jogcím az ágazat problémáján igyekszik enyhíteni.
Szintén Gőgös képviselő úrnak volt egy eszmefuttatása arról, hogy a pártközpontból való irányítás mennyire jó volt. Én erre nem egészen így emlékszem, de hogy mikor volt jobb, az egy érdekes megközelítés volt. Én csak a 2014-es számokat hasonlítanám össze a 2010-es számokkal, amire már részben Bitay államtitkár-kollégám is utalt. A kibocsátás 2410 milliárd forint volt, ez 43 százalékkal magasabb összeg, és minden idők eddigi legnagyobb mezőgazdasági kibocsátása 2010-hez képest. Szintén nagyon fontos mérőszám a beruházások értékének alakulása a mezőgazdaságban. Tavaly 320 milliárd forint volt az az összeg, ami 2010-ben még alig haladta meg a 200 milliárd forintot. Úgy gondolom, ez a szám is önmagáért beszél.
Agrár-külkereskedelem: már évek óta tartósan 8 milliárd euró fölött van az agrárexportunk, de még fontosabb, hogy az agráraktívum 3-3,5 milliárd euró között mozog. Ez megint csak az ágazat teljesítményét mutatja, és azt, hogy abban, hogy az ország újra növekedési pályára állt a GDP tekintetében 2013-ban, bizony nagyon nagy szerepe volt a magyar mezőgazdaságnak. Elég, ha arra utalok, hogy tavaly minden idők legnagyobb - tehát nem a 2010-es vagy a nyolcvanas évek - kukorica-, napraforgó-, repcemag-, cukorrépa-termésmennyiségét, illetve átlagtermését takarítottuk be, de a 2014-es agrárjelentést úgyis hamarosan fogja tárgyalni a parlament, és akkor ezeket a számokat részletesen meg tudjuk majd beszélni.
Még egy dologra szeretnék utalni: a fiatal gazdák témája nagyon fontos a mi számunkra is. Bitay kollégám részéről elhangzott a földprogram a fiatal gazdáknak, képviselőtársaim utaltak arra, hogy az EMVA vidékfejlesztési pályázataiban a fiatal gazdák támogatására mekkora pénz volt eddig fordítva, és mi mekkora összeget szánunk erre. Mindenkit szeretnék emlékeztetni arra, hogy Magyarország a KAP-tárgyalások során élharcosa volt annak, hogy a fiatal gazdák közvetlen támogatási jogcímekből is részesedhessenek. Itt arra gondolok, hogy a Bizottság eredetileg 25 hektár erejéig kívánta csak a közvetlen támogatásokból részesíteni a fiatal gazdákat, és ezt a tárgyalások folyamán sikerült 90 hektárra megemelni.
Tehát úgy gondolom, egyértelmű a szándék, hogy segíteni akarjuk a fiatal gazdák helyzetbe hozását, pontosan azért, amit itt többen is idéztek, mert rendkívüli módon elöregedett az agrártársadalom, s nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
