FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ,
FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-keresztény-de-mok-rata pártszövetség álláspontja egyértelmű és világos, a föld legyen azoké a magyar gazdáké, akik megművelik, legyen a tulajdonuk, mert az ruházza fel őket a termelő hivatásához illő méltósággal és felelősséggel, és az nyújt számukra kiszámítható perspektívát, ami a számos tervezhetetlen körülmény által sújtott mezőgazdaságban kiemelten fontos.
A földrablók, padlássöprők logikáját követő baloldal visszaálmodná a téeszek és állami gazdaságok világát, közben pedig érdekes és paradox módon a külföldi nagytőkések kezére juttatná a magyar termőföldet. A magyar emberek többsége velünk együtt azonban úgy gondolja, hogy az államnak nem kell központilag irányított mezőgazdasági tevékenységet folytatnia, ezt kipróbálta az ország, és nem működött, hanem azokra kell bízni azt, akik értenek hozzá.
Politikánk prioritása továbbra is a magyar érdekek kérlelhetetlen szolgálata és ennek szellemében a kis- és középvállalkozók támogatása, őket részesítjük előnyben a nagybirtokosokkal szemben. Ennek megfelelően alakítottuk ki az értékesítendő parcellaméreteket, és törvénybe iktattuk ezeket, hogy a föld 80 százalékát a magyar kisgazdák szerezzék meg. Természetesen továbbra is az egyik legfontosabb cél a külföldiek földszerzésének megakadályozása, ezért a jogi környezet kialakításával meggátoljuk, hogy a magyar föld külföldiek kezébe kerüljön. Ez történelmi kötelesség, tehát becsületbeli ügy is számunkra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy jó úton járunk, a statisztikai adatok is alátámasztják. A KSH adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2011 óta folyamatosan nő, 2014-ben újabb rekordot ért el. A mezőgazdaságban megtermelt új érték előállítását mérő mutató volumene négy év alatt több mint másfélszeresére növekedett. A mezőgazdaság kibocsá-tásiérték-növekedése mellett azt is fontos kiemelni, hogy egyre több ember számára nyújt megélhetést az ágazat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2014-ben majdnem 190 ezer főre emelkedett, ami majdnem 17 ezerrel haladta meg a 2010. évi szintet. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságon belül kedvező irányú szerkezetváltozás is tapasztalható. Nő az életképes árutermelő kis- és közepes gazdaságok száma, amelyek megélhetést nyújtanak a gazdálkodó családok és alkalmazottaik számára. A KSH szerint a számuk már meghaladja a 165 ezret. Ezen pozitív folyamatok mellett különösen örvendetes, hogy az állattenyésztés helyzetét is sikerült stabilizálni. Az állatállomány évtizedes csökkenése megállt, a legtöbb állatfaj esetében az állomány és a termelés növekedése is megindult.
Összességében elmondható, az agrárexport és a külkereskedelmi többlet az elmúlt években jelentős mértékben bővült, ennek köszönhetően az agrárgazdaság szerepe meghatározó a nemzetgazdaság külkereskedelmi folyamataiban. Ugyan 2014-ben több kedvezőtlen nemzetközi politikai és piaci tényező is hátrányosan érintette az agrártermékek külkereskedelmét, mint például az orosz importtilalom, de az export és a többlet így is magas szintet ért el.
Fontos kiemelni azt is, hogy folytatódott a kedvező szerkezetváltozás az exportban. Tovább nőtt a hozzáadott értékű termékek aránya a teljes agrárexportban. Ezeknek fényében elmondható, hogy egy elvi vita zajlik köztünk és a baloldal között, ennek lényege röviden és tömören az, hogy az államosítások során állami tulajdonba került földterületeket az állam magánál tartja, vagy pedig visszaadja a tulajdonosoknak. Tehát a fő kérdés az, hogy az állam tulajdonában és kezelésében lévő földterületek állami tulajdonban maradjanak-e, vagy pedig értékesítésre kerüljenek. A vita érdemi része meggyőződésem szerint erről szól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint a magyar gazdaság vagy a magyar társadalom szempontjából hasznosabb helyzetbe hoznunk olyanokat, akik gazdálkodni akarnak, akiknek van kedve és szakértelme a földet megművelni, mint beszedni a 10-12 milliárdos haszonbérleti díjat. Meggyőződésem vidékiként, ceglédiként, sok-sok gazdával találkozva, akik támogatták a Magosz és az agrárkamara elképzelését, miszerint a kis- és közepes családi gazdaságok a XXI. században is versenyképesek.
Az elmúlt száz évben a fő kérdés az volt, hogy a termelés eszköze kinek a birtokában van vagy kinek a tulajdonában van. Meggyőződésem, ha azt gondoljuk, hogy azok a baloldali pártok, amelyek ma a korábbi magyar baloldal örököseinek tartják magukat, nem állhatnak a nagybirtok pártján, hiszen több évtizeden keresztül azért küzdöttek, hogy a nagybirtokok megszűnjenek. A kereszténydemokraták folytatva a Független Kisgazdapárt hagyományait, azt mondják, hogy Magyarországon a föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen. A föld azé legyen, még egyszer ismétlem, aki megműveli.
Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint száz éve Magyarországon a mezőgazdaságban a legfontosabb kérdések azok, hogy a föld hány embert képes eltartani, hány családnak képes megélhetést biztosítani, s a föld hozzá tud-e járulni Magyarország gyarapodásához és gazdasági növekedéséhez. A számítások szerint jelenleg a GDP 22 százaléka valamilyen formában a mezőgazdasághoz kötődik, ebben benne vannak a termelők, a feldolgozók, az értékesítők, még a nagybirtokok is, valamint az őstermelők is. A gazdák több földet akarnak vásárolni, nem bérlők, hanem tulajdonosok szeretnének lenni. Ezt jól mutatja az elmúlt években az államhoz érkezett földvásárlási kérelmek, beadványok nagy száma.
Tisztelt Képviselőtársaim! Garanciális szabályok lesznek arra, hogy a legjobb kezekbe kerüljön a föld. Kizárólag helyben lakó - ezt már mindenki elmondta, minden kormánypárti, de meg kell ismételni feltétlen -, kizárólag a helyben lakó magyar állampolgárok, földművesek vásárolhatnak Magyarországon földet (Gőgös Zoltán: A helyben lakó aranykalászos ügyvédek!), most ők 103 ezren vannak. Tehát jogi személy, részvénytársaság, kft. nem vehet földet. Meggyőződésem, hogy a haszonbérleteket a tulajdonváltás nem töri meg, tehát pusztán ezen a címen a haszonbérlet nem törölhető el. A zsebszerződések pedig teljesen kizárva, hiszen csak speciális okiratokkal lehet földre vonatkozó megállapodást kötni, így minden más formát büntet majd a törvény, azaz illegális.
A földforgalmi törvény hatálybalépésével erőteljesen szűkült azok köre, akik földet vásárolhatnak. Korábban Magyarországon több millió ember volt, aki földszerző képességgel rendelkezett, ez most nagyságrendileg 100 ezer főt jelent, így mindenféleképpen rögzíthetjük, hogy a gazdálkodók egy sokkal egészségesebb versenyhelyzetben tudnak majd földet vásárolni, hiszen akik nem megművelni akarják azt, hanem csak spekulációs céllal megszerezni, azok ebben a versenyben nem igazán tudnak harcba szállni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, nem tékozoljuk el az állami földvagyont, ellentétben azzal az állítással, amit az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaink hangoztatnak. Kizárólag szántóterületeket hirdettünk meg eladásra, erdőket és védett természeti területeket nem, és a szántóföldekből sem az összeset, csak körülbelül 20 százalékát.
(15.20)
Meggyőződésem, hogy a feltételek megállapítása garantálja, hogy a föld azokhoz kerül, akik magyarok, gazdák és termelni fognak rajta. 300 hektárnál nagyobb birtokot senki nem szerezhet. Ha valaki megvesz egy területet, akkor muszáj termelnie rajta, a jogszabályok szerint húsz évig nem adhatja el és nem terhelheti. Ami aztán a legfontosabb ebben az ügyletben, hogy az államnak minden esetben visszavásárlási joga van.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt számára ez a földprogram egyben történelmi igazságtétel is. Annak a legnemesebb polgári kisgazdatörekvésnek a valóra váltása, amely bizalommal és tisztelettel fordul a földet megművelő magyar gazdákhoz, és rájuk bízza a nemzet legféltettebb kincsét, a földet. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
