GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Kellő higgadtság kell az előttem szóló után megszólalni. Az ember úgy van ezzel, hogy szívesen vitatkozik szakemberekkel, de percemberekkel nem nagyon. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, többek között Balla György: Akkor gyere le!)
Én azt gondolom, hogy amire most a Fidesz-kormány készül, az az elmúlt 25 évnek a legnagyobb gazembersége. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És ha őszinték lennének, akkor nem próbálnák meg ugyanazt a fajta kommunikációt elfogadtatni Magyarországgal, mint a magánnyugdíjpénztár ellopásánál, hogy majd megvédik a magánnyugdíjpénztárakat, hanem bevallanák, hogy szükségük van jövőre 400 milliárd forint bevételre, ugyanis ez a dolog nagyjából erről szól. Erről szól, és nem arról szól, hogy ki szereti a spekulánsokat meg ki védi a nagyüzemeket, hanem arról szól, hogy igenis jön majd egy választási időszak, amikor valamiből majd a diktatúrának meg kell győzni az embereket, hogy ők a legjobbak, és ne válasszanak mást. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)
Én azt hiszem, az embereknél vidéken nagyon hamar ki fog derülni, hogy ez mennyire nem igaz; azért fog nagyon hamar kiderülni, mert három év azért még nagy idő, és három év alatt sok minden változhat. Többek között az is változhat, hogy ugyan van most egy kormányhatározat, amiről itt beszélnek, és amiben le van írva, hogy 20 éves elidegenítési tilalom, de ez a többség két hét alatt Alaptörvényt tud módosítani. Tehát az, hogy kormányhatározatot mikor módosítanak, nagyjából annyi, hogy mikor ébred - ahogy a képviselőtársamnak fogalmaztam egy beszélgetés során - úgy Orbán Viktor, hogy jó, most elengedjük (Kunhalmi Ágnes: Mint a magánnyugdíjpénztár!) ezt a moratóriumot. És amúgy se igaz, mert például az örökösökre nem vonatkozik, tehát akár másnap eladhatják a földet, akár külföldinek is.
De most nézzük meg, hogy hogyan lehet megcáfolni ezeket az állításokat, és miért is kellene (Dr. Fazekas Sándor: Szakember!) az állami földeknek továbbra is állami kézben maradni. Ugye, azt mondja a miniszter úr meg a kamaraelnök úr is, hogy az állami földek 20 százalékát érinti, csak egyet nem tesz hozzá: azt, hogy ez az állami szántóvagyonnak nagyjából a 95 százaléka, ugyanis az összes többi forgalomképtelen, Alaptörvény által védett. Mert védett az erdő - szerencsére, mert nyilván az lenne a következő -, meg védettek a természetvédelmi területek, más meg nincs, ennyi van, ami igazából eladható, de én azt is hozzáteszem, hogy elkótyavetyélhető. Volt már egyszer ilyen: 500 ezer hektár állami földet adtak kárpótlásra a ’90-es években; meg kell nézni, hogy akkor mi történt utána falun, meg mi történt azzal az 500 ezer hektárral. Az 500 ezer hektár jelentős része (Balla György közbeszól.) nem a mezőgazdasági termelőkhöz, hanem közvetítő spekulánsokhoz került (Balla György: Nem kellett volna téeszeket csinálni belőle!), mégpedig úgy, hogy különböző dolgokért, tévéért, mondjuk, 5 százalékért, 10 százalékáért felvásárolták a kárpótlási jegyeket, és nyilván a liciteken ők vettek részt elsősorban (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), és ők szerezték meg ennek a félmillió hektárnak a tulajdonjogát.
Ha valaki nem tudná, Magyarországon kétmillió földtulajdonos van, és ha nagyon-nagyon kiterjesztően gondolkodunk, akkor nagyjából 200 ezer olyan regisztrált termelő, aki hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet végez. Az összes többi nem földtulajdonosként végzi ezt a tevékenységet.
(15.00)
Azt mondják, hogy csak földműves lehet. Igen, csak a földműves kategóriánál eleve kizárták a szakmának azt a részét, aki ért ehhez a szakmához, de beengedték az összes olyat, aki aranykalászos tanfolyammal bármikor szerezhet, és nemcsak a lakóhelyén, hanem a cégének a telephelyén, ezt miniszter úr külön megjegyezte. Most én arra leszek kíváncsi, hogy ez alatt a telephely alatt majd mit értenek, mert erről nem szól; tehát mondjuk, egy Balaton-parti telek elég-e, hogy az enyingi földeket megvegyék. Ez majd nyilván kiderül az árveréseken.
A másik: a terhelési tilalomban sem mondanak igazat, mert a terhelési tilalom azonnal feloldható, ha valaki visszafizeti a rajta lévő hitelt (Németh Szilárd István: Nem igaz. - Közbeszólások a Fidesz soraiban.), egyébként ezzel még önmagában nem is lenne probléma. El kell olvasni a rendeletet. Benne van, hogy ha valaki kifizeti a hitelt… (Németh Szilárd István: Banki terhelt…) Képviselő úr, ön annyi mindenhez ért, higgye el, hogy ezt a rendeletet más is elolvasta, nem csak ön, úgyhogy javasolom, hogy olvassa el, benne van, hogy a terhelési tilalom oldható. Egyébként, ha nem így van, akkor mondják olyan képviselőtársaim, akik vannak itt néhányan azért, akik értenek ehhez a szakmához; kíváncsi leszek, majd ők mit mondanak. Igaz, egy csomóan, akik értenek hozzá, nincsenek itt, mert ehhez a mocsoksághoz nyilván nem adják a nevüket.
Azt is mondja itt a miniszter úr - és azért ez egy nyílt hadüzenet, nyilván erre majd lesz reakció -, hogy új korszak kezdődik, és gyakorlatilag ő kinyilvánította a társas gazdaságok, a kis- és középvállalkozások kivégzését; nem először tette. (Dr. Fazekas Sándor: Nem mondtam ilyet.) Ezt már egyszer mondta egy albizottsági ülésen is: „ha rajtam múlna, egy nagybirtok sem lenne Magyarországon, képviselő úr, úgyhogy én erre a mezőhegyesi felvetésre ezt szeretném mondani”. (Dr. Fazekas Sándor közbeszól.) Utána persze Lázár János már mást mondott, hogy megpróbálnak Mezőhegyesen a maradék területekkel valamilyen életképes gazdaságot fenntartani. Azt jó lenne majd, ha egymással megvitatnák, mert a két dolog nagyon nincs összhangban egymással. De azért ez egy üzenet a mezőhegyesieknek, szeretném innen is mondani, ugyanis ott egy olyan vállalkozást tesznek most tönkre - és nemcsak egyet, hanem nagyon sokat, csak ez kapta a legnagyobb visszhangot, hiszen maga a település is tönkremehet bele -, ahol ötszáz állandó foglalkoztatottja van egy részvénytársaságnak, és nagyjából még ezer embernek ad idénymunkát. Gyakorlatilag az egész település, ez a kisváros ebből él. Ezt most minden további nélkül szétrúgták úgy, hogy a nyertes földpályázóknak csak az egyharmada él Mezőhegyes közvetlen környezetében, az összes többi oda bejelentkezett és nem szakmabeli. Van ott 266 kilométerre élő, korábban a Miniszterelnökségen dolgozó jogász hölgy, van templomba bejelentkezett országgyűlési képviselői rokon, és még sorolhatnám. Tehát minden van, csak nem földműves, képviselőtársaim, ott ugyanis, az állami földbérleteknél még a földművesség sem előírás.
Azt is mondják, hogy annak van csak elővásárlási joga, aki három éve bérlő. Az összes vitatott földbérletpályázat hároméves, inkább több mint hároméves. Utána már nem nagyon mertek annyira belemerülni, mint az elsőkbe, főleg Fejér megyében. A legelső Borsod megye, de azt nyilván nem érinti, mert ott természetvédelmi területek vannak, egyelőre ők még nincsenek kijelölve, ugyan a miniszterelnök azt mondta, hogy ő úgy gondolja, hogy kevés ez a 20 százalék, tehát ebből az is következik, hogy akkor majd valamit még kitalálnak. Valószínű, az erdőket könnyebb lesz eladni, az erdészeti cégeket nagyon könnyű lesz, hiszen most majd a Kehi-vizsgálat bebizonyítja, hogy alkalmatlanok a tevékenység ellátására, pedig rengeteg feladatuk lenne.
Azokra a vádakra, amik itt elhangzottak, hogy ki kinek a pártján van, én azt szeretném mondani, hogy miniszter úrnak el kéne majd menni azokra a helyekre, ahol még ilyen gazdaságok működnek, amikre most kilövési parancsot adott, vagy nem is tudom, mit adott, valószínűleg a miniszterelnök megbízásából. Persze, ebben majd mindenki nem lesz benn, nyilván majd az a néhány mintagazdaság, amely ugyan lehet még 20 ezer hektáros is, majd belefér ebbe, de az nyilván az ő kutyájuk kölke, arra nem vonatkozik a kilövés. És ott az emberek szemébe kellene ezt mondani, mert én nem gondolom, hogy azokon a helyeken, ahol mondjuk, két-háromszáz ember dolgozik egy-egy vállalkozásnál, és 200 ezer fölött van a havi bérszínvonal, ők azt úgy élik meg, hogy ők cselédek lennének. Én inkább azokra gondolok cselédként, akik lakókocsiban laknak, és napi egy liter borért meg kajáért dolgoznak, mondjuk, olyan vállalkozásoknál, amelyeket önök most mintaként tekintenek. Több százat, több ezret tudnék ilyet mutatni, csak körbe kell menni vidéken, és lehet látni, hogy hogyan használják ki azok a feltörekvő újgazdagok, akik most egyeduralkodóként használják a települések határában lévő földeket, a szerencsétlen, rászoruló embereket, nemhogy bejelentve nincsenek, semmit se csinálnak. (Dr. Fazekas Sándor távozik az ülésteremből.) Ez is jellemző egyébként, hogy a miniszter úr ennyire kíváncsi az ellenzék véleményére, ugyan azt is mondta, hogy ez a dolog úgyis eldőlt, akkor meg mit foglalkozunk ezzel. Hozzáteszem, a tevékenységében a szakmaisága nem befolyásolja, tehát innentől kezdve, azt gondolom, érthető, hogy el is megy erről a vitáról.
Hogy kit védünk mi? Itt sokszor elhangzott, hogy nagyüzemek. Szó nincs nagyüzemekről. Mi csak azokat a foglalkoztatottakat védjük, akik százezer számra vannak még, de legalábbis több mint százezren, akiknek éppen most üzent ez a kormány hadat, ez négyszázezer ember, remélem, megértik ennek az üzenetét, és azt is remélem, hogy megpróbálják ezt a lehetetlen helyzetet valahogyan kezelni. Hozzáteszem, eddig azért ez a szektor, de nem csak ez a szektor, általában a parasztság mindenkit kibírt, kibírta azt is, amikor szét kellett osztani a birtokokat, mert Torgyán kitalálta, hogy csak 300 hektárig ad támogatást, utána kibírt sok mindent, most azt is kibírta, hogy elvonták a támogatásokat attól a tejágazattól például legalábbis területalapon, aminek a legnagyobb szüksége lett volna most erre a támogatásra. Mert amikor azt mondják, hogy ki mennyi földet művel, mert milyen százalékban használja ezeket a területeket, akkor egy dolgot nem mondanak: igaz, hogy 45 százalékát művelik a nagyobb gazdaságok a földterületnek, de azért azt is tudni kell, hogy a tejelő tehenészetek, ami egyértelműen a foglalkoztatás csúcsa az agráriumban, a 90 százalékát ők adják, egyértelmű, hogy a sertésnek is több mint 50 százalékát - soha nem volt ilyen, de még mindig így van -, még a baromfinak is több mint 50 százalékát. Lehet persze őket háborús ellenségnek tekinteni, de én nem tenném.
Én inkább azt a fajta integrációt segíteném, ami köztük és a kisebb termelők között egészen a Fidesz-kormány hatalomra lépéséig megvolt, mert ez a perpatvar azzal indult, amikor elkezdtek illúziókat kergetni, elkezdtek olyan ígéreteket tenni a termelőknek, hogy majd ők megoldják a problémájukat, és ahelyett, hogy leültek volna egyeztetni, mondjuk, a hortobágyi gazdákkal vagy a borsodi gazdákkal - pontosabban Ángyán leült, ki is rúgták -, és megegyezni a cégekkel, hogy mennyi felszabadítható területük van, amit használjanak vagy használhassanak esetleg mások, hiszen mindenkinek érdeke a normális vidéki együttműködés, ehelyett azt csinálták, hogy 40 százaléknyi pofaponttal mindig annak adták oda a legelőt meg a többit, akinek éppen akarták. Ebből lett az a Kehi-vizsgálat, hogy 50 kacsával lehet 60 hektár legelőt szerezni. Ezekkel kellene foglalkozni, képviselő úr, ezeket kellene alaposan áttanulmányozni, hogy hogy lehet az, hogy most például a Hortobágyon utazik nagyjából 50 darab szürke marha - pontosan tegnap kaptam róla fényképeket -, és nem legelnek, hanem a kutyák kergetik körbe a legelőn azért, hogy le legyen taposva a legelő, hogy lássák majd az ellenőrök, hogy hogyan hasznosítják a legelőt. Ez nem szakma, kedves barátaim, kedves képviselőtársaim, ez a szakma legalja. Erre nem tudok mást mondani, mint a szakma legalja! Ennek a területnek a bérlője egyébként egy budapesti, de oda fiktíven bejelentkezett ember. Remélem, a hatóságok utolérik, hiszen a feljelentéseket megtettük.
De én nem látom azt, hogy ilyen ellenőrzések lennének, nem látom Zirc környékén a nagy ellenőrzéseket. Ott a fénykép, akkora gazban állok egy 40 hektáros legelőn, amit képviselő úr is tudta, hogy kinek adtak oda, és azóta se vették el tőle, pedig birkák helyett most mangalicákat akar tenyészteni. Gratulálok hozzá!
Ennyire jó nagyjából az aranykalászos tanfolyam - szeretném mondani -, hogy ilyeneket mondjon valaki, mert többre nem. Körülbelül erre jó. Egyébként meg arra is kíváncsi lennék, csak őszintén, hogy hány fideszes képviselő, illetve családtagja szerzett ilyen tanfolyammal földműves jogosítványt, mondjuk, az elmúlt egy évben, amikor a földművesek száma 36 ezerről 106 ezerre növekedett. Nem gondolják, hogy ilyen nincs? A magyar agrár-felsőoktatás és középfokú oktatás nem bocsát ki 10 ezer embernél többet egy évben, még akkor is sokat mondtam. Mennyivel nőtt ez? Majdnem 40-50 ezerrel. Ez az 50 ezer a spekuláns. Ők fogják megvenni a földeket.
Azt hallottuk itt még az elején, hogy megvédik a külfölditől a földet. Nekem ez tetszik a legjobban, különben, ez az őrület. Hogy ezt valaki még elhiszi! Gondoljuk már végig! Az államnak van 400 ezer hektár földje. Azt mondja az állam, hogy ez állami marad, mert ezzel én segíteni akarom a vidéki foglalkoztatásbővítést, mert én diktálok, az enyém a föld, én mondom meg, hogy akinek bérbe adom, mit csináljon rajta. Megpróbálták most is, csak nem sikerült, mert a haverok erősebbek voltak, tehát innentől kezdve nem a pályázati kiírással volt baj, hanem azzal, ami lett belőle.
Most erre mit mondanak? Hogy így nem lesz külföldié. Húsz év múlva ki köti meg a kezét a most földet megvevőnek, hogy ne adja el akkor majd akár külföldinek? De ha az állam azt mondja, hogy én ezt nem adom el, ahogy mondja egyébként Nagy-Britannia, ahogy mondja Dánia, mondja Hollandia, azért nem adja el, mert kizárt, hogy így kikerüljön a nemzeti körből ez a vagyon.
Még egy lehetőség lenne, amire mi adtunk is be módosítót - remélem, hogy majd támogatják -, hogy az önkormányzatok lépjenek be vevőként. Ugyanis az, hogy helyben mi történjen a területekkel, meg hogyan lehet abból a legtöbbet kihozni a vidékfejlesztés érdekében, azt az önkormányzatok tudják a legjobban, hiszen ők tudják azt, hogy mire hasznosítható a saját környezetük, és nem félnék attól, hogy az önkormányzatok belépjenek a földpiacra, és a magánföldforgalomban is vásárolhassanak földet például értelmes közmunka és szociális szövetkezet működtetése céljára.
(15.10)
Nagyon kíváncsi leszek, szerdán, a bizottsági ülésen el fog dőlni, hogy hogyan állnak ehhez az ügyhöz. Mert ha ezt is leszavazzák, akkor itt nyilvánvalóan a szándékot tovább erősítik, azt a szándékot, hogy barátokhoz kerüljön, és azt, hogy lehetőleg egy éven belül minimum 400 milliárd vagy minimum 300 milliárd bevétele legyen az államnak. Ettől én nagyon óvnék mindenkit. Ebben szerintem az a feladatunk meg az a felelősségünk, hogy mindent megtegyünk, hogy ez ne történjen meg.
Igen, kimondtuk, ami benne van a kormányhatározatban, hogy az állam 20 éven belül bármikor visszaveheti ezeket a földeket. A spekulánsoktól vissza fogjuk venni a földet, és az ki fog derülni, hogy ki a spekuláns. Az a spekuláns, aki már a földbérletpályázat feltételeit se tartotta be, az mitől tartaná be utána, amikor majd senki nem fogja ellenőrizni. És ez nem államosítást jelent, ez egyszerű üzleti tranzakció. Az államnak igenis kell piacszabályozó eszköz vidéken, és ha máshogy nem tudja megoldani ennek a dolognak a korrekcióját, amit most önök kitaláltak, azt csak úgy lehet, ha visszavásároljuk a földet.
Ebben könyörtelenek leszünk, ezt most mondom, és ajánlom mindenkinek a figyelmébe, aki így akar spekulánsként földet vásárolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
