GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Megtisztelő számomra, köszönöm szépen. Tehát a haverok jövőjéről vagy a jövő lenyúlásáról. Nem másról, mint Magyarország vagyonának a lenyúlásáról szól ez a történet.
A vidék, ahogy én látom, depresszióban szenved, és hát a vidéket hagyják a leginkább (Balla György: Abban te szenvedsz!) - nem, a vidék sajnos depresszióban szenved, és a vidéket hagyják el leginkább a fiatalok. Ezt még frakcióvezetőhelyettes-társamnak is tudnia kellene. Látható módon az a félmillió ember, aki elhagyta az országot, sajnálatos módon leginkább a vidék érintettjeként jelenítődik meg az elmúlt öt esztendőben. Azt kell hogy mondjam, hogy ez ellen nyilván tenni kell, és maga a föld egyfajta lehetőség ez ellen való tétel tekintetében, persze akkor, ha az önkormányzatoknak is módot és lehetőséget adnának arra, hogy az önkormányzatok is hozzá tudjanak jutni azokhoz a földvagyonokhoz, amelyek birtokba vételét követően gyakorlatilag valós szociális szövetkezeti háttér működési terepét tudnák megteremteni. Egyszerűen azért, hogy az emberek valós, értékteremtő tevékenységet tudjanak végezni például a földek használatával. De ez önöket nagyon nem izgatja, nem az a lényeg, hogy az emberek dolgozni tudjanak, hanem az a lényeg, hogy a haveroknak meglegyen a megfelelő juss. Ez számtalan példán keresztül utolérhető, nem kell itt most elkezdenem trafikról és sok minden egyéb másról beszélni, az önök lelkiismerete ezt nyilván vissza tudja igazolni, még ha nem is szónokolnak hangosan erről.
Font Sándor, amikor arról szólt, hogy foglalkoztatás tekintetében, bér- és GDP-viszonyok vonatkozásában milyen helyzet alakult ki, akkor csak azt szeretném visszaigazolni, hogy ha megnézi, mondjuk, a 2002-2006 közötti időszakot, amikor nem volt a négyéves cikluson belül egy világgazdasági válság, akkor abban a négyéves ciklusban az egy főre eső GDP-növekedés 18-19 százalékos volt. Most pedig 2010-14 között 7-7,5 százalékos. Csak az összehasonlítás kedvéért mondom, nem lebecsülve a 7-7,5 százalékos GDP-növekedést, de fontosnak tartom, hogy egymás mellé is tudjuk helyezni az adott időszakokat.
Ami arról szól, hogy a politikai hatalmukat, nem tudom másként megfogalmazni, és nem is akarom, gazdasági hatalommá akarják átváltani, van, akik ezt úgy mondják, hogy földrablást hajtanak végre, ez nem túl tisztes tevékenység. Nyilván itt bizonyos értelemben a korábbi, általam szégyenletesnek vélt földpályázatok célja most már világossá vált, és tisztán látható, nyilván előkészítették a mai folyamatot, és például azokat az ügyeket, amelyek kapcsán akár törvénytelenül jutottak földhaszonbérlethez, azoknak most a helyzetét még tovább könnyítik, gyakorlatilag licit nélkül is tulajdonhoz tudnak jutni.
Szóval, akkor, amikor 380 ezer hektárnyi földterületről beszélünk, és nagyjából - kiki honnan közelíti - 400-500 milliárd forintos nagyságrendű bevételről vizionálnak, akkor kíváncsi lennék persze ennek a pénzügyi kondíciónak a majdani felhasználására is, vajon úgy történik-e, mint a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári megtakarításoknak az eltapsolása. Nincs sok kétségem afelől persze, hogy valami hasonló formában.
Orbán Viktor szavait is vissza szeretném önöknek idézni: Orbán néhány esztendővel ezelőtt azt mondta, hogy nem eladjuk, hanem megvesszük a földeket. Ja, azt nem mondta, hogy egyenként külön-külön, hanem az állam, az állam nevében mondta mindazt, hogy nem eladjuk, hanem megvesszük. Most meg érdekes módon azt látjuk, hogy ennek a fordítottja történik. Megveszik, csak nem az állam, hanem az egyes emberek jutnak majd hozzá, és sajnálatos módon azt kell hogy mondjam, hogy nincsenek kétségeim, hogy a haverok. Nyilván azt is meg lehetne tenni, és meg lehet kérdezni, valószínűleg Jakab képviselőtársam erről többet tud majd mondani, és kérem is, hogyha tudja, akkor tegye meg, hogy mi a helyzet például a tekintetben egy korábbi államtitkárnak, Raskó Györgynek a kinyilatkoztatásával kapcsolatban, hogy már kész listák vannak azzal kapcsolatban, hogy kik, hol, hogyan, miképpen fognak licitálni. A magyar gazdakörökre, gazdaszövetségekre való hivatkozással olvastam a kinyilatkoztatásait. Ha így van, akkor az nagyon nagy baj, ha nincs így, akkor gondolom, ennek a kellő cáfolatát meg tudja tenni Jakab képviselőtársam is. (Jakab István: Köszönöm szépen.)
De nem ez a lényeg. Hanem igazából az, hogy akkor, amikor az önök érdeke így kívánja, akkor magánosítunk, jelen esetben föld, amikor az önök érdeke úgy kívánja, akkor központosítunk, például az egyetemes közszolgáltatások színpada, energia. Mindegy, az a lényeg, hogy hol, hogyan, miképpen lehet lenyúlást eszközölni. (Győrffy Balázs: Oda az agrárbiznisz!) Mondom, hol, hogyan lehet lenyúlást eszközölni. Igen!
És hát képviselőtársaim mondták, ezért túl sokat nem foglalkoznék azzal a résszel, ami az egyhetes aranykalászos gazdák 300 hektáros földterülethez való hozzájutási lehetőségét is megadja és biztosítja. Mondjuk, Magyarország gázszerelőjének is a hozzáférési lehetőséget adott esetben megadhatja, és majd a későbbiekben az emberek úgy jönnek szóba haszonélvezőként, mint ahogy 2012-ben a példa alátámasztotta, hogy 800 millió forintos osztalék felvétele mellett 225 ember foglalkoztatásához illesztetten 157 millió forint bért fizettek ki. Rakják össze a számokat, és akkor gondolják el, hogyha mondjuk, a földhöz való hozzájutás tekintetében hasonló trendek fognak érvényesülni, akkor ugyan milyenfajta felületek, milyenfajta igazságtartalmak fognak születni, hogyan fogják kihasználni az embereket ebben az országban.
(17.20)
Ha összegezni kell néhány gondolatban, akkor én nem tudom másképp, csak úgy, hogy számba vettem a Magyar Szocialista Párt kormányzati időszakát, és megnéztem, hogy mi történt földügyben. Nem földet, hanem földbérleti jogot értékesített az állam abban az időszakban. Mondom, nem földet, hanem földbérleti jogot értékesített az állam. A földvagyon nem csökkent, hanem 30 ezer hektárral nőtt. Mondom, nem csökkent a földvagyon, hanem 30 ezer hektárral nőtt. Azt szeretném önöknek is javasolni, sokkal inkább arra törekedjenek, hogy Magyarországon az állam földvagyona stabil legyen, ne csökkenjen, és ne a haveroknak, ne a pereputtynak jusson minél több, mert abból az országnak sok haszonélvezete nincs.
Lehetne erre konkrét példákat mondani. Nyilván a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. tekintetében néhányaknak jó az, ha - példaként - több mint 1300 hektár földhöz lehet hozzájutni állami pályázatokon, vagy, mint 2014-ben, 676 millió forintos agrártámogatáshoz lehet hozzájutni, főleg ha kormányzati szerepvállaló is tulajdonos ebben a zrt.-ben. Nyilván jó az, ha egy Start 2003 Bt. keretei között gyakorlatilag váratlan székhely- és profilváltás mellett fuvarozóból marhatenyésztővé válva, majd később költségvetési csalással gyanúsítva fiktív adatok használata miatt és sok minden egyéb más kapcsán vádemelés születik, majd a vádemelés tekintetében az ügyészség eljár, és bár fiktív székhellyel pályázott állami földekre címszó alapján történő elismerés foganatosítódik, de a valótlan adatokkal kötött szerződést nem szegte meg címszóval felmentik a gyanúsítottat. Ja, ha a haverokról van szó, és így működik a dolog, akkor minden rendben van.
Én azt kívánom önöknek és mindnyájunknak, hogy ne ilyen történetek sokaságával találjuk szembe magunkat Magyarországon, hanem olyan történetek sokaságával, amelyek - tudják, az önök szóhasználata szerint - a keményen dolgozó kisemberek érdekeit szolgálják. Tehát azt az embert támogassuk, aki a munkájából él és ténykedik, ne pedig a haverokat és ne a pereputtyot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
