HORVÁTH ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai vitanapon én komoly szakpolitikai vitára számítottam, de szakpolitikai vita helyett demagóg csúsztatásokkal teletűzdelt műbalhék, méltatlan politikai vita folyik az ellenzék részéről. Több szocialista hozzászólás mellett kiemelném adott esetben Egyed Zsolt képviselő úr hozzászólását is - ő éppen most nem lehet itt -, ami jó példája annak, hogy az embereket hogyan lehet félrevezetni adott esetben egy választókerületben, amikor arról beszélt, hogy vidéki emberként a településen élőkkel beszélve azt érzékelte, hogy az emberek nem támogatják az állami földek privatizálását, illetve földműves tulajdonba kerülését. Én inkább azt mondanám, hogy ne vezesse félre az ott élőket saját politikai haszonszerzés céljából, hanem inkább biztassa arra a helyi földművest, hogy induljon el a liciten, szerezzen földtulajdont, egy lehetőséget lásson az állami földek privatizációjában, és ne demagóg ellenségképet próbáljon vizionálni.
(19.20)
Tehát arra kérem a tisztelt ellenzékieket, hogy ne féljenek a magyar gazdáktól, a magyar földművesektől. Azt javaslom mindenkinek, hogy menjenek el vidékre, mert úgy látom, sok képviselőnek semmiféle víziója nincs arról, hogy mit gondolnak a földművesek meg a gazdák erről a földprivatizációról. Könnyű innen az irodaházból, a parlamentből azt vizionálni, hogy ezt nem támogatják a vidéken élő emberek. Én is vidéken élek, beszélgetek vidéki gazdálkodókkal, vidéki földművesekkel, és nekem inkább az a benyomásom, hogy igenis várják, igenis várják ezt a licitet, igenis várják azt, hogy lehetőségük van arra, hogy földtulajdonhoz jussanak, igenis várják azt, hogy bővíthessék a gazdaságukat, és igenis az a véleményük, hogy ez az állami földprivatizáció a vidéken élő földművesek érdekeit szolgálja. Azt látom tehát tisztán, hogy nincsenek tisztában az ott élő, a vidéken élő embereknek a véleményével, és a vidéken gazdálkodók egy lehetőséget látnak a családi gazdaságok fejlesztésében.
Önök demagóg politikai vitát kreáltak egy, a vidéki gazdák számára jó lehetőséget adó történelmi lehetőségből. Önök arról beszélnek, hogy haveroknak lesznek ezek a földek átjátszva, akkor, amikor egyértelmű mindenki számára az, hogy egy nyilvános liciten, bárki által úgymond látogatható, nyilvános liciten lesz a föld értékesítve, és ami nagyon fontos, és talán itt erről nem volt szó, a licit egy dolog, de az, hogy ki kerülhet majd tulajdonhoz, az attól is függ, hogy a földtörvény által megszabott tulajdonszerzési sorrendben ki milyen helyen áll. Tehát abban az esetben, hogyha a licitnek bármiféle eredménye is van, de a szomszéd gazda a kifüggesztés után tulajdont szeretne szerezni, akkor igenis azon az áron, ami a liciten a legmagasabb volt, neki elővásárlási lehetősége van. Tehát az a fajta vízió, hogy nem oda, nem a magyar emberek kezébe fog kerülni ez a föld ezáltal, és nem biztosítjuk ennek a földnek a magyar embereknek való megvédését, ez is egy abszolút csúsztatás, mert igenis a helyben lakó gazdálkodó embereknek van elsősorban lehetősége arra, hogy ezeket a földeket megszerezzék.
Bitay államtitkár úr már beszélt arról, hogy az az állítás is, hogy ez elherdálása a magyar vagyonnak, hogy ez mennyire nem helytálló, hiszen törvény rendelkezik arról, hogy ezek a bevételek, amelyek a földlicitből érkeznek, ezeket csak fejlesztésre és csak az állami vagyon gyarapítására lehet felhasználni. Tehát szó sincs arról - itt azt hiszem, Sallai képviselő úr részéről volt az -, hogy ez működésre megy, meg majd föl fogja élni ezt az állam. Ez is egy nagyfokú csúsztatás, egyértelműen tudjuk, hogy ez nem így van.
Amiről keveset beszélünk még, hogy sok vidéki gazdálkodó számára ad egyfajta bizonytalanságot az, hogy adott esetben hogyan tudja bővíteni a gazdaságát. Nagyon sokan gondolkoznak beruházásokban, illetve gondolkoznak azon, hogy akár elsőgenerációs gazdálkodóként az általuk előállított vagy megtermelt vagyont a gyermekeik vagy az unokáik számára átadják. Nyilván ezeket a beruházásokat csak akkor tudják megvalósítani nyugodt szívvel, ha tudják azt, hogy az a tulajdon a család birtokában is fog maradni. És azok a földvásárlással, licittel kapcsolatos törvényi lehatárolások, illetve elvárások, az, hogy nem lehet 20 évig elidegeníteni, nem lehet megterhelni, nem lehet eladni, ez igazából nem a most vásárlóknak, a vevőknek ad, én azt gondolom, igazából lehetőséget, hanem azok számára, akik majd ezt a gazdaságot a családon belül tovább fogják vinni. Én nagyon sok olyan gazdálkodóval beszéltem, aki azt mondja, hogy én most már 50-60 éves vagyok, elindulok ezen a liciten, de én abban gondolkodok, hogy a gyermekem és az unokám számára lesz ez majd lehetőség, hiszen 20 év múlva ő 70-80 éves ember lesz, aki már nem azzal fog foglalkozni, hogy adott esetben milyen egyéb fejlesztéseket valósítson meg, hanem ő azt szeretné, hogy a gyermeke és az unokája számára megfelelő vagyont, megfelelő hagyatékot, megfelelő jövőképet tudjon adni.
Igazából a legnagyobb probléma az, hogy a sok vidéki fiatal nem talál biztos lehetőséget maga számára ott a településen, és ott, ahol ezek a földvásárlási lehetőségek megvannak, pont nem erre fognak majd utalni, hogy az ott lévő fiatalok inkább ott maradnak, amennyiben földhöz tudnak jutni, és ott próbálnak gazdálkodni, ott próbálnak letelepedni, és ott próbálnak olyan értéket előállítani, ami a településük életében, illetve a saját családjuk életében valós jövőképet ad.
És az a fajta vízió, hogy igazából csak azért maradjon az állam kezében a föld, hogy majd ezen keresztül szociális szövetkezetekben fogjuk majd ott foglalkoztatni a vidéki embereket, ez is egy nagy álszentség. Aki ezt mondja, az szerintem nincs is igazából tisztában azzal, hogy mit jelent vidéken az, hogy szociális szövetkezet: az, amikor 1-2 hektáron 40-50 közmunkás. Az valóban helyes, ahogy Nagy István államtitkár úr, hogy kellenek olyan programok, tanítsuk meg az embereket újra, hogy a saját kertjüket meg tudják művelni, hisz a legnagyobb probléma sok esetben az, hogy a saját kertjüket, az önrendelkezésüket, az önfenntartásukat az emberek igazából már elvesztették, és kellenek ezek az úgymond tangazdaság jellegű szociális gazdaságok, de igazából az biztos, hogy egy szociális gazdaság ebben a formában, 1-2 hektáron a helyben lévő vidéki ember számára semmiféle jövőképet meg víziót nem ad, hiszen az emberek hosszú távon mindenféleképpen gyarapodni akarnak, mindenképpen taníttatni akarják a gyerekeiket, mindenképpen szeretnének egy minőségi életet élni, és minimálbérből és mindenféle szociális szövetkezetből lévő bevételekből igazából ezt nem fogják tudni hosszú távon megoldani. A szociális szövetkezet egy pillanatnyi társadalmi feszültséget, társadalmi problémát, én azt gondolom, hogy jól tud kezelni, tehát ez egy fontos lehetőség egy adott pillanatban, de én azt gondolom, hogy hosszú távon csak azok a szociális szövetkezetek fognak majd fennmaradni, amelyek valós jövedelmet tudnak adni az embernek, valós megélhetéseket tud adni az ott élő, illetve a szövetkezetben lévő emberek számára.
Amúgy én azt gondolom, hogy maga a szövetkezés lehetősége, akár a szociális szövetkezés lehetősége nem államitulajdon-függő. Most is megvan a lehetőség arra, hogy az emberek adott esetben bizonyos célokért, akár termeltetés szempontjából, gépbeszerzés szempontjából vagy a hatékonyabb működés szempontjából szövetkezzenek, akár szociális alapon, a szolidaritás elve alapján is, és ezzel biztosítsák a gazdaságuk jövőképét, a saját megélhetésüket.
Én arra kérem, hogy amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor valahol ne ilyen álszent, demagóg hozzászólásokkal próbálják félrevezetni a vidéki embereket, főleg olyan képviselők, akiknek amúgy semmiféle rálátásuk nincs arra vonatkozóan, hogy hogyan élnek vidéken az emberek, és főleg akkor nem, ha még egyszer se kapták meg a vidéki emberektől a bizalmat, mondjuk, egy egyéni választáson arra vonatkozóan, hogy ők arra kérik meg önöket, hogy képviseljék őket a parlamentben. Azt gondolom, hogy először az emberek bizalmát kell valós módon megnyerni, aztán utána valósan lehet is képviselni, de jelen pillanatban ezekkel a hozzászólásokkal csak magukat, a saját maguk pártján belüli politikai víziókat képviselik, illetve ezzel próbálnak valamiféle politikai profitot szerezni, de ez, azt gondolom, álszentség és nem az emberekről szól. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem