SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Újat.) Igyekszem újat mondani, köszönöm a felszólítást. Font Sándor képviselőtársamra szeretnék reagálni, elsőként is megköszönve azt, hogy legalább nem hazugságokat állított, hanem tényeket mondott az Európai Unió kötelezettségszegésével kapcsolatban. Csak éppen az a véleményem, hogy rossz következtetéseket vont le belőle. Tényleg, az már a párbeszédnek egy része, hogy legalább beszélünk erről.
Tehát azon kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, amelyek Magyarország földtörvényével kapcsolatban felmerültek, illetve felmerülhetnek, teljes mértékben osztjuk az önök aggályait. Teljes mértékben önökkel vagyunk, és támogatjuk önöket abban, hogy kitartsunk amellett, hogy védjük a magyar gazdálkodóknál a magyar földet. De a mi véleményünk szerint nem az a megoldás, hogy akkor magánosítsunk. Mondják el, hogy mitől félnek, miért kell magánosítani! Ha attól félnek, hogy jön egy rosszabb kormányzás, mint önök, más adná el vagy más lopná el a földet vagy ilyesmi, akkor a Jobbik már felajánlotta, mi is felajánljuk, hogy ha ezt forgalomképtelenné tesszük, ki lehet védeni. Vannak más eszközök, hogy meg lehessen tartani.
Hadd kérdezzem meg képviselőtársamat: tűzbe teszi a kezét azért, hogy az a pár ezer ember, aki most földhöz jut, egyik sem fogja majd 20 év múlva eladni azt a földet egy uniós állampolgárnak? Meri itt azt vállalni? Mert itt egyetlenegy dolgot hadd utasítsak vissza. Ugye, Font Sándor képviselőtársam elmondta, hogy az MSZP-vel együtt már voltak ellenzékben, és az ellenzéknek nincs felelőssége, könnyen mondhat bármit. Kérem szépen, szó nincs erről. Higgye el, én csak olyat mondok, amiért felelősséget vállalok. Az a kérdés, önök is megteszik-e ezt. Én azt mondom, ha önök felelősséget vállalnak, és az ezt támogató politikusok mind teljes vagyonukkal felelnek azért, hogy ez azt a célt fogja elérni, amit önök mondanak, és majd megerősödik a kisgazdálkodói szektor, akkor azt mondom, hogy ez egy felelősségvállalás.
Nem. A kormányzatnak nincs felelősségvállalása szerintem, nem az ellenzéknek! Önök nem tartoznak felelősséggel. Hoznak egy döntést, és nem tudják azt mérni, hogy öt év múlva ez milyen hatással lesz. Mondja meg nekem, képviselőtársam, hogy mit fog mondani akkor, ha öt év múlva idejövök egy KSH-statisztikával, és be fogom bizonyítani azt, hogy az öt fő alatti kis családi gazdaságoknak tovább csökkent a számuk. Akkor azt fogja mondani, hogy ja, hát akkor még jobban csökkent volna, ha ezt nem lépjük meg? Nyilvánvalóan az a kérdés, honnan veszik azt a következtetést, hogy ez megoldás lehet azokra a problémákra, amiket ön felvetett.
Még egyszer mondom, a Font Sándor képviselőtársam által felvetett problémákkal tudok azonosulni, el tudom fogadni azokat, csak nem tekintem megoldásnak azt, amit önök hoznak. Ugyanúgy hadd mondjam el, hogy ön azt mondja felszólalásában, hogy az ellenzék nap mint nap beleköt ezekbe a dolgokba, amit a kormány tesz. (Balla György: Úgy van.) Azért hadd emlékeztessem önöket arra, még Balla képviselőtársamat is, hogy itt volt a múlt hét, egy átlagos héten 10-15 jogszabályt úgy vitatunk meg, hogy nincs abba beleállás, hanem amit tudunk, megszavazunk. Nézzék meg a szavazási magatartást! Ami támogatható, miért ne szavaznánk meg?
Itt is egy halom ügy van. Az, amit önök képviseltek 2010-ben, ’11-ben, ’12-ben, amit a nemzeti vidékstratégiában megfogalmaztak, hogy mit kell tenni a magyar földdel és mit kell tenni a magyar vidékkel, hát Magyar Zoltán képviselőtársammal mi hoztuk ide ezt a vidékstratégiát, hogy legyen ebből országgyűlési határozat. Tehát, amiben egyetértünk, miért ne támogatnánk önöket? Az önök törekvéseit? Azzal van a gond, amikor valamiben olyan mértékben nem tudunk egyetérteni, mint ebben a termőföld-privatizációban, mert nyilvánvalóan az, amiről beszélek, hogy rossz következtetéseket vonnak le véleményem szerint, az a legfontosabb vitatéma, hogy ez segít-e a kisgazdálkodóknak, vagy még tovább ront a vidéki foglalkoztatáson.
Érdekes az a gondolata is képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy soha nem gazdálkodott az állam. Tudjuk, hogy ezt szó szerint nem így értette, mert gazdálkodott, hiszen voltak állami gazdaságok. Nyilván lehet vádolni az ellenzéket államigazdaság-romantikával meg ilyenekkel, ennek ellenére azt kell lássuk, hogy az elmúlt 25 évben, amikor még nem kezdte el egyik nagy kormány sem privatizálni ezeket, akár fideszes vezető volt, akár MSZP-s vezető volt, a traktorosállás meg a tehenészállás megvolt vidéken. Most, a pályázati rendszer után mentek el először ezek az állások. Tehát ameddig ezek a rossz rendszerek voltak, teljesen egyetértek önnel abban, hogy rossz volt a kormányzat, rossz gazda volt, de az a probléma, hogy amit Lázár János miniszter úr mond, hogy ha egyik volt hatalmon, akkor az lopta, ha a másik volt hatalmon, az lopta, teljes mértékben így van.
Csak nem szabad abból kiindulni, hogy csak rossz kormányzat lehet, és mindenki esetében lopnak. Ez az a prekoncepció, amivel az a baj, hogy a Fidesz kultúrájából adódik, hogy akkor biztosan mindenki lopna, ha odakerülne. Meg kellene adni annak az esélyét, hogy ezekkel az állami földekkel nem lehetne-e több munkahelyet teremteni. Mert megvan az esélye annak, hogy ha egy baloldali kormány jön egy baloldali gazdaságpolitikával, miért ne csinálhatna újra állami gazdaságokat, vagy egy jobboldali gazdaságpolitikával miért ne csinálhatna olyan pályázati rendszert, amelyben a foglalkoztatást helyezi előtérbe? Most az üzleti tervekben alig volt ezért pont. Miért ne mondhatnánk azt, hogy igenis annak adjuk a földet, aki a lehető legtöbb munkahelyet hozza létre, és ez már lehet tárgyalási alap. De nyilvánvalóan lehet sok minden más tárgyalási alap, mert tegyük fel, hogy tudomásul vesszük azt, hogy a magyar társadalom legnagyobb szavazóbázisa önök mellett áll, önöket hatalmazta fel arra, hogy kormányozzanak.
(17.40)
Önök azt mondják, hogy mindenképpen értékesíteni akarják ezeket a földeket, mert ebben hisznek. De miért nem lehet más feltételeket támasztani? Miért nem mondjuk azt, hogy csak annak adjuk el, aki mondom, 30 hektáronként hozzon létre egy munkahelyet és az vehesse meg! És ezt tartsa fenn a következő 50 évben.
Miért kell 20 éves elidegenítési tilalom? Miért nem lehet örökös elidegenítési tilalom annak, aki megvette? Ha úgy van, ahogy Jakab képviselőtársunk elmondta, hogy majd a generációk átveszik egymástól, akkor nem kell félni az örököstől sem. Akkor a 20 évet meg kell növelni 50 évre. Meg kell növelni 100 évre, és látjuk azt a pluszbiztonságot, hogy önöknek igazuk lehet. Tehát akkor tárgyaljunk erről, hogy hogy lehet ezt megtenni!
Nyilvánvalóan azért fontos ez, mert amikor a generációk váltásáról beszélünk, és Jakab képviselőtársam azt mondja, hogy a magyar gazda tervez, hogy majd a gyermeke átvegye, ne felejtsük el, hogy ezeknek a földeknek jó részét nem fogja tudni használatba venni a gazda. Van, amit még 36 évig nem fog tudni használatba venni, és nem fog tudni gazdálkodni rajta. Márpedig amit 36 évig nem tud használatba venni, annak a 20 éves elidegenítési tilalmával nem megy semmire. Megteheti azt, hogy így is, úgy is a földet használja valaki, fizeti a földhaszonbérletet, 20 év múlva meg eladom, amikor lehetőségem lesz rá.
Az a kérdés, hogy ki fog licitálni. Azért mondtam, hogy nem akarok belemenni abba a játékba, azért is határolódtam el és tartottam fontosnak, hogy ne értsek azzal egyet, amit a DK ma kiadott közleményben. Láttam, hogy nincsenek itt DK-s képviselőtársaink. Ma kijött egy országos közlemény, amiben azt mondták, hogy itt csak szétlopott föld lesz és csak fideszesek vásárolnak.
Nem igaz. Én tudom azt, hogy lesz majd fideszes hátszeles, meg lesz sok rendes ember, aki ugyanúgy vásárolni fog és licitálni fog. De az, hogy nyilvánvalóan ilyen is lesz, olyan is lesz, nem jogosítja fel arra önöket, hogy arról ne vitázzunk, hogy érdemes eladni, hogy szabad-e eladni. Ezért szeretnék visszatérni a vitának erre a részére, hogy maga a terv jó-e, hogy el kell adni ezeket a földeket.
És nyilvánvalóan ez is egy izgalmas kérdés. Font Sándor képviselőtársam mondta azt, hogy 70 ezer néző volt az NFA honlapján a megnyitás után. Az a kérdés, hogy lesz-e 70 ezer licitáló. Mert én állítom önnek és fel merek tenni, nem mondom, micsodát, mert utána megkérdezi a zárjegyet, merek fogadni, hogy nem lesz 70 ezer licitáló. Mert a gazdálkodók jelentős része nem teheti meg, hogy befizeti ezeket az előlegeket, és elkezd licitálni. Tehát hiába van ennyi érdeklődő, a luxuskocsik nézői között is sokkal több van, mint potenciális vevő, és ez lesz a gond, hogy a legtöbben nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ezeken a liciteken részt vegyenek.
Nagyon fontos: Balla György képviselőtársam elmondta azt, hogy mennyire fontos, hogy ez a föld a gazdálkodóké legyen. Az LMP is azt mondja: legyen a gazdálkodóké. Legyen azoké a gazdálkodóké, akik művelni akarják, és munkahelyeket akarnak teremteni. De nem kell hogy minden, nem erről kell beszélni, mert a gazdálkodóknál már ott van a föld. Önök mindig elmondják, hogy ó, nagyon kevés földről beszélünk, hiszen csak egymegyényi földről beszélünk, az összes termőföld 5 százalékáról. Bitay Márton Örs államtitkár úr mondta itt nagyságrendileg ezt a számot, ha jól emlékszem, csak utána cáfolni fog, tehát nagyságrendileg. Mindössze 5 százalékról beszélünk.
Nem arról kell vitázni, hogy kié legyen a föld, mert az már eldőlt. A gazdálkodóknál van a föld. Sőt, nem csak a gazdálkodóknál! Lehetne rendezni a tulajdont, hiszen ha megnézzük a nyugat-európai példákat, hogy a gazdálkodói szerkezet hogyan viszonyul a tulajdonosi szerkezethez, akkor Magyarországon egy szélsőségesen furcsa adat van, hiszen közel tízszerese-hússzorosa a tulajdonosok mennyisége a termelők mennyiségének. A föld már ott van. Az a kérdés, hogy minden föld ott legyen-e. Mindössze 5 százalékáról beszélünk a termőföldnek, és azt állítjuk több ellenzéki frakcióban, hogy jó és hasznos az, hogyha az állam tart meg ennyi földet, mert azzal lehet kezdeni valamit. Azzal lehet olyan eszközt megvalósítani, amiből vidéki munkahelyek lehetnek.
Áttérek Font Sándor képviselőtársam után Jakab képviselőtársam mondandójára. Úgy kezdte a felszólalását, hogy van annak valami - elegáns bája? (Jakab István: Diszkrét bája.) Igen, diszkrét bája. Szerintem annak is van diszkrét bája (Jakab István: Van!), ha a két nagy kormányzó párt arról vitázik, hogy ki lopott többet. Nyilvánvalóan, ha arról beszélünk, hogy ki mennyit hordott haza, akkor lehet ebből egy verseny, csak az a probléma, hogy azt a jogot nem lenne szabad elvenni, amivel kezdtem a vezérszónoki felszólalást, hogy mi történt a közvagyonnal az elmúlt 25 évben.
Fideszes képviselőtársam, aki itt ül mellettem, itt hagyta az újságot a címlapon: „Szétlopta az országot a magyar elit”, ez van a címlapon Magyarország legolvasottabb napilapján, amiben azt hiszem, egyetértünk abban, hogy a közvélekedéssel megegyező. Így történt. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban. - Zaj. - Az elnök csenget.) Ez a közvélekedés. Tehát ezt nemcsak én mondom, hanem mondjuk, Lázár János miniszter úr is ezt mondja. Lázár János miniszter úr is ezt mondta a Mezőgazdasági bizottság ülésén - nem tudom, melyiknek mekkora a komolysága -, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a megmaradt vagyon mennyire védendő és mit lehet ezzel kezdeni. És nyilvánvalóan most az történik, hogy előbb, amikor arról beszélt az egyik képviselőtársam, hogy ellopják, akkor csak arról beszélünk-e, hogy a földet. Én nem hiszek abban, hogy ezt a földet mindet ellopják, de azt gondolom, hogy az ebből befolyó pénzből nem lesz semmi. Nem lesz fejlesztés. Nem azt fogják csinálni, hogy majd vesznek egy másik Parlamentet, és álljon meg a vagyon, hogy ne csökkenjen az állam vagyona. Nem - ezt fel fogják élni! Be fog folyni a következő évi költségvetésbe ez a vagyon, és ez fogja azt eredményezni, ez a tipikus magyar tulajdonság: se pénz, se posztó! Ez így van. (Zaj.) Megvan a prekoncepció azért, mert ha megnézzük a kormányhatározatot, ami azt mondja, hogy a bevételi forrásokat Magyarország fejlesztésére kell fordítani, akkor az elég tág fogalom ahhoz képest, amit az NFA-törvény meghatároz, hogy mire lenne szabad fordítani. Majd ebből mindből új föld lesz? Mindegyikből olyan vagyon lesz, ami a magyar kis- és közepes gazdálkodókat segíti? Nyilvánvalóan nem. Lopni nemcsak földet lehet, hanem bevételt is, hiszen ezt már az önök elődei sokszorosan bizonyították. És nyilvánvalóan azért fontos az, hogy beszéljünk erről és vitát folytassunk, mert ugyanaz a folyamat folytatódik, ami 25 éve zajlik, vagy pedig van esély arra, hogy önök esetleg még elgondolkozzanak ezen.
Azért érdekes ez a párbeszéd és ez a vita, ma egy újságíró megkérdezte tőlem, hogy mire számítok, és azt mondtam, hogy süketek párbeszédére számítok, hogy ennek úgysincs semmi értelme. Az a kérdés, van-e olyan érv, ami esetleg elgondolkoztatja önöket. Létezik-e? Vagy onnantól kezdve, hogy Jakab István ezt betette ide, mindannyian magukévá tették ezt, és innentől kezdve elhiszik. Igaz, hogy az elmúlt években ezt sosem hitték, és ha ezt 2008-ban az MSZP hozza, akkor önök már mindent égetnének, meg a Kossuth téren lenne egymillió ember, meg minden ilyesmi, de így, hogy valaki beköpte az önök csapatából, ez nagyon jó ötlet, és segíti a gazdálkodókat.
Ennek várom a bizonyítékát, hogy hogyan fogja segíteni, és azt várom, hogy vállaljanak akkor felelősséget. Álljanak ki azok a politikusok, akik ezt kezdeményezik, és mondják azt, hogy teljes vagyonukkal felelnek, hogy itt nőni fog a magyar kis- és közepes gazdálkodók száma!
Arra lennék kíváncsi, mennyivel növekszik. Mondjanak számokat! Hány alkalmazottal lesz több? Hogyan növekszik a mezőgazdaságnak a GDP-hez viszonyított aránya? Mert az, amit elmondott Czerván államtitkár úr, nyilvánvalóan igaz, de pont olyan ágazatokat mondott, amelyeknek nem a legmagasabb a foglalkoztatása. Az, hogy a GDP-ben mennyi aránya van a mezőgazdaságnak, nem indikálja a valós teljesítményét a mezőgazdaságnak, mert itt az a kérdés, hogy a foglalkoztatásban hogyan jelenik ez meg, és a vidéki megmaradást hogyan segíti. És nyilvánvalóan, ha ebben esetleg deficit van, akkor ez egy fontos indikátor, de csak a bevétel, az pedig nem feltétlenül indikátor, mert a bevételt úgy is lehet növelni, ha csökkentem az élőmunka igényét.
Tehát összességében azt szeretném, ha a vitának arra a részére visszatérnénk, hogy van-e értelme ezt megvalósítani. Azért nem akartam Bitay államtitkár úrral beszélgetést folytatni a Natura 2000-es területekről, meg arról, hogy milyen a hitelkonstrukció, mert alapvetően a céllal nem lehet egyetérteni, és továbbra is azt vizsgálom és arra vagyok kíváncsi az önök részéről, hogy van-e bármi, amivel el lehet önöket bizonytalanítani, van-e bármi, amin legalább elgondolkoznak, és létezik-e érv, amin legalább el lehet bizonytalanítani azt, hogy ez egy jó cél lenne.
Arra várom a válaszukat, és a kormány képviselőinek különösen, hogy mondjanak nekem számokat arra vonatkozóan, hogy mennyi új munkahelyet, mennyi új, 5 fő alatti gazdaságot fog ez eredményezni, mire számítanak ettől? Mi lesz az eredmény? Hol vannak ennek a számításai? Mi az, ami azt bizonyítja, hogy ezt a célt ez segíteni fogja? Alapvetően ennek az eredményességét szeretném alátámasztva látni, mert ezért nem hiszek abban, hogy ez egy jó cél, és ezért vagyok meggyőződve arról továbbra is, hogy az állam ha megtartja ezeket a földeket, sokkal nagyobb hatékonysággal tud vidékfejlesztési célokat szolgálni ezzel az állami földdel, mint az értékesítéssel. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.)
