CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetközi migráció egyre fontosabb témakör nemcsak Magyarországon, hanem a többi újonnan csatlakozott ország, közép- és kelet-európai tagállam számára. (Moraj a Jobbik soraiban. - Novák Előd: Az egy másik papír!) Érdemes megnézni, hogy milyen eszköze és lehetősége van a mindenkori kormányzatnak a beavatkozásra, és mi az, ami európai uniós viszonylatban tendenciának tekinthető.
A tendencia, hogy a felzárkózó országok esetében nő a migrációs hajlandóság, ami a kevésbé fejlett régi tagországok munkavállalóit is érinti. (Novák Előd: Ez egy másik válasz!) Magyarország egyébként egyáltalán nem áll rosszul ebben az összehasonlításban, és a régióban a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű az elmúlt tíz évben. Miközben Romániában 10 százalék, Lengyelországban pedig 6 százalék körül mozog a migrációs ráta, azaz a kivándorlók munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya, addig nálunk ez 2 százalék. Ez azt jelzi, hogy Magyarországról mentek el legkevesebben az elmúlt időszakban külföldre dolgozni. Mindeközben természetesen le kell szögezni azt, hogy senki sem kényszerült elhagyni az országot. A kormány a külföldön történő munkavégzést lehetőségnek tekinti.
Munkaerőpiaci feszültség akkor alakul ki, ha a migráció egyirányú, és nem térnek vissza a külföldi munkát vállalók. A 2013-as gazdasági fordulat és a munkaerő iránti kereslet növekedésének hatására a Magyarországra visszatérők száma is emelkedett, de az egyenleg egyelőre kétségtelenül negatív, amelyen változtatni szükséges. Az elvándorlás ugyanakkor nem általánosságban probléma, hanem vannak bizonyos jól ismert szakmák, szakmacsoportok, ahol valóban komoly feszültségek alakulhatnak ki, az egyes szakterületeket érintő megoldást kell ezért találni. Ilyen például az egészségügyi, az informatikai vagy pedig a mérnöki foglalkozások.
A nemzetközi migráció fő iránya valószínűleg mindaddig így marad, amíg nagyok lesznek a jövedelmi különbségek, az új tagországok munkaerőpiaca ugyanis egyelőre nem tud versenyezni a nyugat-európai bérekkel. Miközben az európai uniós velünk együtt csatlakozott országok közötti bérszínvonal-különbség 10-15 százalék körül mozog, addig a fejlett országokhoz képest ennél két-háromszoros, sőt négyszeres különbség is előfordul. Ezért rendkívül fontos a bérfelzárkózás, ami egyértelműen csökkenti a migrációs hajlandóságot, és ösztönzi a hazatérést.
A kormány sokat tett azért, hogy ez a hazatérés-ösztönzés meglegyen, illetve az itthon tartás lehetősége minél szélesebb körben elterjedt legyen. A szociális partnerekkel egyeztetve öt év alatt 73 ezer forintról 105 ezer forintra, tehát 43 százalékkal emelte a minimálbért, 89 500 forintról 122 ezer forintra, tehát 36 százalékkal a garantált bérminimumot. Emiatt a nettó minimálbér emelkedése, családi adókedvezményt érvényesítő munkavállalók esetében 2011-2015 között folyamatosan és jelentősen, gyerekszámtól függően 15-48 százalékkal nőtt. A minimálbér családi adókedvezmény nélküli nettó reálértéke az adórendszer átalakítását követően 2013-tól emelkedik, a 2013-2015 közötti három évben összesen mintegy 11 százalékkal.
(11.10)
A családi kedvezmény nélkül számolva a reálkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek, különösen jelentős volt a növekedés a többgyermekes családokban, mivel két eltartott gyermek mellett 16 százalékos, míg három- vagy többgyermekes családban 37 százalékos volt a reálnövekedés.
2015-ben várhatóan tovább növekednek az átlagkeresetek, tehát a mutatók, a számok jók, ez a bizonyos olló remélhetőleg nem fog tovább növekedni. A közszférában a költségvetési egyensúly megteremtését követően 2013-tól folyamatos a reálkeresetek növekedése, 2013-2014-ben két év alatt összesen 12 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a közfoglalkoztatás nélkül.
Tudjuk, hogy a fiatalok körében a legnagyobb az elvándorlási hajlandóság, ezért nagyon fontosak a fiatalok foglalkoztatását elősegítő támogatások. Szeretném elmondani, hogy már 2012-ben bevezettük az „Első munkahely” garanciaprogramot, majd 2013-tól a munkahelyvédelmi akcióterv egyik kiemelt csoportját is a fiatalok képezik. Az akcióterv keretében jelenleg 150 ezer 25 év alatti fiatal foglalkoztatási támogatása valósul meg, nem véletlen, hogy a 30 százalék feletti ifjúsági munkanélküliségi ráta jelentős mértékben 20 százalék alá csökkent. További jelentős foglalkoztatásnövekedést várunk az ifjúsági garanciaprogramtól.
Végül szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy az EU-csatlakozás óta ez a kormány dolgozott ki először programot a külföldön dolgozó fiatalok hazatérésének elősegítésére 100 millió forintos keretösszeggel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kormány a külföldi munkavállalást tehát nem másként, hanem esélyként kezeli, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok a programok, azok az elképzelések, amelyeket önök, ön megfogalmazott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), előbb-utóbb bevezetésre kerüljenek és megvizsgáljuk azt, hogy milyen lehetőségek vannak egyéb területen is az itthon maradás segítésének érdekében. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
