DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hétvégén az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett az ország. Akkor, október 23-án fellángolt a magyar nép igazságérzete és szabadságvágya, és valami olyan tettet hajtott végre, ami világra szóló dicsőséget hozott: szembe mert szállni az akkori világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. Ha néhány napra is, de kivívta szabadságát.
Október 23-án azonban a katolikus naptár szerint egy magyarrá vált szentet is ünnepeltünk, az Itáliából 1455-ben a Magyar Királyságba érkezett Giovanni da Capestranót, a későbbi Kapisztrán Szent Jánost.
A konstanzi zsinat szüntette meg az 1378 óta tartó nyugati egyházszakadást, amelynek következtében Európa - legalábbis erkölcsi szempontból - romhalmazzá vált. Kapisztrán János mint vándorprédikátor hozta a hírt az egyház megújulásáról az Alpokon túlra. Ekkor kezdte hangoztatni, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője a török veszedelem miatt. Írt a burgundiai fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat. Ő maga pedig elindult, hogy személyes jelenlétével lelkesítse a magyarokat a harcra.
1456. január végén a pápai követ Carvajal bíborostól kapta a megbízást, hogy keresztes háborút kell hirdetnie a törökök ellen. Márciusban összehívták az országgyűlést, de a rendek csak április folyamán mozdultak meg, amikor hír jött a szultán seregének érkezéséről. Az ország főurai nem értették az idők jelét, csak Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán fogta fel a helyzet súlyosságát.
Az ekkor már 70 éves Kapisztrán csak április 15-én indult el Budáról, hogy országszerte meghirdesse a keresztes hadat, de július 2-án már 22 ezer fős sereg gyűlt össze, majd tíz nap leforgása alatt a száma 60 ezerre nőtt. Valamennyien János gyújtó szava és hite hatására indultak harcba. A korabeliek véleménye szerint valóban ő volt az összes keresztesek igazgatója, vezére, bírája, kapitánya és parancsnoka.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Bár a történelem nem ismétli önmagát, ebben a történetben csak a vak nem látja a párhuzamot. Amint minden gondolkodó ember számára egyértelmű, Európában ma sem menekülthullám érkezése, hanem egy migrációnak álcázott megszállás zajlik. Kapisztrán Szent János alakja arra hívja föl a figyelmet, hogy lássuk meg a politikai, szociális és kulturális veszélyét a tömeges népvándorlásnak. Ahogyan az ő segítségével 1456-ban, ugyanúgy ma is Magyarország védi meg Európát a beözönlés veszélyétől. Európa erkölcsileg ma is romhalmaz, és az európai uralkodókat ma is összefogásra kell hívni.
Ahogy Magyarország miniszterelnöke mondta a minap Madridban: „Nagy bajban vagyunk. Ha másoktól várjuk a megoldást, akkor kiszolgáltatottakká válunk. Ha ezt nem akarjuk, akkor meg kell védenünk határainkat.” Ez a keresztényi válasz a migrációra, hiszen a kultúránk, a hagyományaink, a nemzeteink, a családjaink és végső soron hitünk forog veszélyben. Amíg pedig vannak köztünk is rászorulók, munkanélküliek, éhezők és hajléktalanok, addig elsősorban rajtuk kell segítenünk. Azokon, akik a puszta életüket mentik, és hálatelt szerénységgel érkeznek a hivatalos határátkelőkhöz, befogadást kérve, azokon szintén segítünk. Rájuk vonatkozhatnak Ferenc pápa vasárnapi üzenetének következő mondatai: „Megvallom nektek, hogy ezt az úton lévő népről szóló próféciát összehasonlítottam az Európa útjain haladó menekültek képeivel: ez napjaink egyik drámai valósága. Nekik is azt mondja Isten: könnyek közt indultak el, vigasztalások közt vezetem őket vissza.”
A jót azonban tiszta ésszel és meleg, együtt érző szívvel kell cselekedni. Ezért azoktól, akik társadalmunk átalakításának céljával jönnek ide, netán spekulánsok vagy terroristák, meg kell védenünk magunkat. Mi, keresztény politikusok ugyanis a közjó szolgálatára szerződtünk, honfitársaink és a magyar családok közjavának szolgálatára. Ez az elsődleges kötelességünk.
(11.40)
Ha pedig arra van lehetőség, hogy a gazdasági migránsok otthoni helyzetén javítsunk, akkor azt is meg kell tennünk, hogy hazatérhessenek. Mint ahogy Benedek pápa kifejtette, nemcsak a menekült- és menedékjog létezik, hanem a helyben maradás joga is. Ehhez kell hozzásegítenünk őket. Ehhez kérjük Kapisztrán Szent János vezérelvét, akinek közbenjáró segítségét ma is meghallgatjuk: „Aki a kezdetet adta, a befejezést is meg fogja adni.” Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
