DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormánynak eddig is és a jövőben is egy alapvetően fontos kérdése, hogy a családok rezsiköltségei, megélhetési költségei, otthonfenntartási költségei csökkenjenek. Ennek egy fontos része az energiaköltség, az az energiaköltség, amelynek csökkentésére a jelenlegi kormány 2010 óta jelentős, érdemi és sok száz milliárd forint, családok által történt megtakarítást tett lehetővé. Ön is pontosan tudja, hogy az energiahatékonysági pályázatokat eddig sem európai pénzekből fizettük, hanem a szén-dioxid-kvóta rendelkezésre álló, egyébként az értékesítések mérséklődése miatt csökkenő mértékéből és hazai forrásokból, eddig sem európai pénzekből ment ezeknek a támogatása.
A másik kérdés: az elmúlt évek során felmerült, túlmenően azon, hogy 2010 előtt jelentős túlígéret történt, tehát 2010-ben, ’11-ben és ’12-ben előbb nekünk a korábbi kormányok által felhalmozott ígéreteket és teljesítetlen ígéreteket kellett teljesíteni, de utána is több százezer család számára vált lehetővé, hogy lakás-korszerűsítéssel az ön által is szorgalmazott energiatakarékosságot elérje vagy biztosítsa. Ugyanakkor hozzá kell tennem, és ne haragudjon, az ön felvetése ebből a szempontból nem korrekt, mert a magyar családok nemcsak támogatásból fordítottak pénzeket lakásuk korszerűsítésére, több tízezer, egy-két százezer család bizony saját megtakarításból, saját erőből is biztosította ezt.
(11.20)
Tehát nem igaz, hogy a támogatások, pláne korábban sem létező uniós támogatások és a lakás-korszerűsítések között szoros korreláció lenne. A céljaik közösek, de az ön ilyetén felvetése csúsztatás.
A kormány konkrét és szilárd célja, hogy az energetikai beruházások a lehető legtöbb ember érdekét szolgálják. Ne csak azok, akik ilyen vagy olyan forrásból támogatást kapnak, ne csak azok, akik saját eszközből képesek ezt biztosítani, hanem az ország valamennyi lakosa lehetőség szerint egy méltányos, hogy ne mondjam, igazságos rendszerben részesüljön az energiahatékonysági beruházásból. Ez a cél pedig úgy érhető el, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatásokból elsősorban a köztulajdonban lévő épületek, kórházak, óvodák, iskolák energetikai korszerűsítését támogatjuk. Ezek a közintézmények valamennyi állampolgárt szolgálják. E közintézmények energiahatékonyság révén megtakarított pénzéből ezek szolgáltatási színvonala növelhető, ami kivétel nélkül minden állampolgárt érint, nemcsak azokat, akik ilyen vagy olyan pályázat révén kedvezményezett helyzetbe jutnak.
A közös tulajdonban lévő épület energiahatékonysági felújításának elsőbbségét az is indokolja, hogy ezzel csökkennek a költségvetés költségei, amit ezen szolgáltatások javítására tudunk fordítani. Emellett - és úgy gondolom, itt az ön egyetértésére is számíthatunk - a kormány a lakossági célú energiaracionalizáló lépéseket is támogatni kívánja azzal, hogy mintegy 100 milliárd forintos keretet biztosít visszatérítendő kamatmentes kölcsön céljaira - tehát kamattámogatást ad a kormány -, és emellett számít a lakosság önrészére is. A kormány elsősorban ebben látja az energiafelhasználás költségeinek mérséklési lehetőségét, amelyeknek eddigi és kézzelfogható eredményeit, gondolom, ön sem vitatja el. Tehát 2014-2020-ban mintegy 100 milliárd forint összegű visszatérítendő, de kamatmentes kölcsönnel kívánjuk támogatni azokat, akik egy később meghatározandó kisebb mértékben önrésszel is részt vesznek a saját lakásuk korszerűsítésében.
Egyébként, ami az eddigi intézkedéseket illeti, több mint 300 milliárd forint maradt eddig a családok zsebében, és meggyőződésem, hogy ezzel a módszerrel a rendszer igazságosabbá tétele mellett ezt a sok száz milliárdos megtakarítást a jövőben is biztosítani, mi több, növelni tudjuk. Köszönöm a figyelmét, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)
