HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy is fogalmazhatnék, hogy nemcsak a vidék elárulására, hanem a jövő kiárusítására is készül a magyar kormány. Miért mondom ezt? Mi jellemzi ma Magyarországon a vidéket? Vidéken munkanélküliség van, a vidéken depresszió van, kilátástalanság, az emberek tízezrei vándorolnak el vidékről, és sajnos azt kell mondjam, hogy ma már meg sem állnak a nagyvárosoknál, hanem többnyire valamelyik külföldi nagyvárosba visz a fiatalok útja, merthogy nincs semmilyen perspektívájuk vidéken.
Ennek a folyamatnak a hátterében az van, hogy Magyarországon még a rendszerváltást megelőző időszakban volt egy olyan agrárstruktúra, amely a vidéken élőknek megélhetést és kiszámítható létet biztosított azáltal, hogy nem tőkés beruházók művelhették meg a földeket, hanem a föld köztulajdonban volt, és az ott előállított javakból tudták működtetni a falvakat, az abból származó jó jövedelemből tudták az orvosi ellátást, az egészségügyi rendszert, a közvilágítást, az utak karbantartását, gyakorlatilag a falut működtetni.
Ez a rendszer annak idején úgy került szétverésre, hogy nem lett kitalálva, mitől fog a falu helyette működni. Létrejöttek az önkormányzatok, amelyek megkapták a feladatokat, de nem lett lehetőség arra, hogy érték teremtődjön a vidéken, hogy valamiből foglalkoztatás legyen, és hogy az embereknek tartósan legyen perspektívájuk a magyar falvakban. Ennek köszönhetően a falu gyakorlatilag folyamatosan leépül, folyamatos elvándorlás van, a mezőgazdaságban pedig kialakult egy olyan szerkezet, amiben azt láthatjuk, hogy minden falu környékén van néhány nagygazdálkodó, akiket ma családi gazdaságoknak hívunk, de többnyire akár ezer vagy több ezer hektáron is gazdálkodnak, és leginkább ők birtokolják a területek legnagyobb részét, ahol túlnyomó részben iparszerű növénytermesztést, magasan gépesített iparszerű növénytermesztést folytatnak, ahol ezer hektár megműveléséhez három-négy ember is elég. Ők egyébként jól élnek, jó haszonnal tudják a földet megművelni, főleg miután nagyszerű uniós területalapú támogatást is kapnak ehhez, miközben a falvakban élőknek nincs semmilyen megélhetési lehetőségük.
Ahhoz, hogy ez megforduljon, most már gyakorlatilag egy évtizede sokan elkezdtek gondolkodni, hogy mit kéne tenni. Főleg azok után, hogy 2004-ben, miután beléptünk az Európai Unióba, ezek a folyamatok vidéken felgyorsultak, hiszen az Európai Uniónak egy olyan támogatási rendszere van, amely kifejezetten káros a vidék foglalkoztatására, mert az iparszerű növénytermesztést részesíti előnyben, hiszen a gabona- és olajos növények kedvezőbb módon való támogatása okán 2004 után felgyorsult az a folyamat, amelyben a növénytermesztés bruttó kibocsátása folyamatosan nőtt, 30 százalékkal nőtt a növénytermesztés, míg az állattenyésztés 30 százalékkal esett vissza, s ezáltal még kevesebb és még kevesebb embernek adott megélhetést a magyar föld, annak a pár növénytermesztőnek pedig, aki maradt, egyre busásabb hasznot tudott hozni. Nyilvánvaló, hogy ez így nincs rendben, valamiképpen be kell avatkozni, meg kell állítani ezt a folyamatot.
Mi 2010-ben és 2012-ben is benyújtottunk egy határozati javaslatot, amely arról szólt, hogy hozzunk létre szociális gazdaságot a vidéken, ahol az embereknek szociális szövetkezetekben adjunk lehetőséget arra, hogy a település környékén megművelhessék a földeket, hogy értelmes munkából folyamatos bevételt tudjunk nekik teremteni. Akkor Ángyán József, aki még államtitkár volt, a bizottsági vitában azt mondta a javaslatunkról, hogy ez egy nagyon jó javaslat, egy baja van, hogy szerinte ez tulajdonképpen egy kivonata a kormány vidékfejlesztési stratégiájának, és hogy a Fidesz pont ezt akarja megvalósítani.
Azóta mit látunk? 2014-ben bele lehetett volna nyúlni a rendszerbe, új támogatási időszak indult. Lehetett volna olyan rendszert csinálni, amelyben előírjuk a foglalkoztatást azoknak, akik nagyban gazdálkodnak, hogy tessék nekik embereket foglalkoztatni, mert a támogatás nem arra van, hogy nagyobb pénzekre tegyenek szert, hanem arra van, hogy több embert tudjanak foglalkoztatni. Nem ezt tették. És most mit csinálnak?
Ki akarják árusítani az utolsó lehetőséget, amivel be lehetne avatkozni ebbe a káros folyamatba, amivel szociális földprogramot lehetne indítani, demográfiai földprogramot lehetne indítani, és meg lehetne fordítani azt a káros folyamatot, amit ez az uniós támogatáspolitika csinál.
Önök, hölgyeim és uraim, arra készülnek, hogy a vidéket elárulva néhány haver kezébe juttassák az utolsó megmaradt állami földeket, és lemondjanak arról, hogy vidéken foglalkoztatás legyen, megélhetés legyen, perspektíva legyen. Ezért szégyelljék magukat! Mi mindent el fogunk követni, hogy ebben megakadályozzuk önöket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
