DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Most szeretnék a vitában elhangzottakra reagálni, tekintettel arra, hogy a képviselőcsoportok, a képviselők támogatták a törvényjavaslat elfogadását.
Az irányelv részben büntető eljárásjogi, részben pedig áldozatsegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, szélesebb szabályozási körrel bír, mint a közvetlen elődjének számító és az általa felváltott, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló tanácsi kerethatározat.
Már a két közösségi norma címéből is látszik, hogy az áldozatsegítés témája milyen tartalmi fejlődésen ment keresztül. A korábbi kerethatározat a sértett számára igyekezett minimumjogosultságokat biztosítani a büntetőeljárásban, az irányelv pedig részint ezeket az eljárási jogokat tágítja, részint pedig a szűkebb értelemben vett áldozatsegítés mint új szabályozási terület számára állapít meg minimumszabályokat.
A törvényjavaslat az irányelvben foglaltaknak megfelelően úgy módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit, hogy az szélesebb részvételi és nyilatkozattételi jogot biztosítson a bűncselekmény áldozatává vált személyeknek.
A törvényjavaslat büntetőeljárással kapcsolatos fontosabb rendelkezései azt hivatottak biztosítani, hogy a korábbinál szélesebb részvételi jogok, valamint a rászorultság esetén járó, az áldozatsegítő szolgáltatás keretében nyújtott jogi segítségnyújtás már a büntetőeljárás bírósági szakaszát megelőzően is az áldozatok, azaz a sértettek rendelkezésére álljon.
(18.00)
A törvényjavaslat biztosítja azon irányelvi rendelkezés hazai alkalmazását is, amelynek értelmében a sértettet, amennyiben ez nem veszélyezteti az elkövető érdekeit, az elkövető szabadon bocsátásáról, kérelmére, értesíteni kell. Emellett további jelentős újítás, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek részére a büntetőeljárásban eljáró hatóság, illetve a bíróság egyszerű és közérthető formában köteles megadni a szükséges tájékoztatást. A tájékoztatás mellett a sértett védelmét és eljárási szerepét hivatottak biztosítani a törvényjavaslat azon módosításai, amelyek értelmében az eljárási cselekmények lebonyolítása során törekedni kell arra, hogy a sértettek és az elkövetők szükségtelenül ne találkozzanak egymással.
Az áldozatsegítésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a törvényjavaslat lehetőséget biztosított arra, hogy az áldozatsegítő szolgáltatási formák között a szerkezeti és fogalmi összhangot megteremthessük. Emellett törvényi szintű rendelkezésekben lehetett rögzíteni az olyan jogintézmények létét, amelyeket a gyakorlat az utóbbi években már kimunkált, például a 24 órás telefonos vagy érzelmi segítségnyújtás.
A vita során kiderült, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslattal elérni kívánt célokkal egyetértenek, előterjesztőként ezt örömmel üdvözöljük, és mivel a törvényjavaslattal kapcsolatban tartalmi módosító javaslat nem érkezett, így az összegző módosító javaslat alapján csupán egy szövegpontosító jellegű, jogszabályszerkesztéssel kapcsolatos módosítást kell végrehajtani.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném tehát megköszönni képviselőtársaimnak a támogatásukat, és kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazás során támogassák. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
