DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Számos politikai lózungot hallottunk öntől, amiket én egyáltalán nem látok alátámasztva. Ha megengedi, szépen sorban haladnék azokon a tévedéseken, amelyeket volt szíves itt nekünk előadni.
(13.30)
Az első, hogy nem volt országgyűlési vita. Számos alkalommal elmondtam már önnek is, nemhogy volt országgyűlési vita, hanem ön is megszavazta azt a törvényt, ami alkalmas arra, hogy az állami földeket hasznosítsuk akár eladással, akár haszonbérbeadással. Ez egy olyan kétharmados törvény, amit egyébként annak idején a Fidesz-KDNP-frakció egymaga is meg tudott volna szavazni, de önök, amikor szakmai vita volt ebből és nem politikai vita, nagyon helyesen melléálltak, és megszavazták önök is ezt a törvényt.
Az 500 milliárdnyi vagyonra nem szeretnék rátérni, mert ez is egy olyan nagyotmondási hajlam; 500 milliárd - aztán meglátjuk, hogy mennyi bevétel lesz belőle.
A költségvetési lyukak tömködésénél viszont szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy a legóvatosabb becslések szerint is ebből bevétele az államnak talán a következő év dereka felé lesz. Tehát ilyen szempontból a költségvetésen nincs olyan lyuk, amit be kéne tömni az állami földvagyon értékesítésével. Ráadásul az 1666/2015. kormányhatározatban ön is világosan elolvashatja, hogy az ebből befolyó bevételeket, deklaráltan azt állítja a kormány, az állami vagyon fejlesztésére, fejlesztésre szeretné fordítani. Tehát szó sincsen arról, hogy bármilyen költségvetési lyukat szeretne ebből betömni.
Amit említett, hogy csak közösségi tulajdon lehet a föld, ez egy nagyon érdekes megközelítés; most már több ellenzéki képviselőtől is hallottam. Lehet, hogy nálam életkori adottság csak, de valamiért úgy érzem, mintha ’90-ben túlléptünk volna ezen a gondolaton. 1990-ben, úgy érzem, a társadalom arról döntött, hogy nem a korlátlan közösségi tulajdonban, pláne nem, mondjuk, a termőföld vonatkozásában, hanem a magántulajdonban szeretne hinni. Az önök által számtalanszor emlegetett Ausztriában például szántóföld gyakorlatilag nincs állami tulajdonban. Itt kifejezetten szántóföldekről beszélünk, kedves frakcióvezető úr. Önnel egyébként abban egyetértek, ha azt említette volna, hogy a védett természeti területek, nemzeti parki területek ne kerüljenek magántulajdonba, de erről pedig van egy törvény, amit ’95 óta folyamatosan végrehajt a kormány.
Az alaptörvényellenességgel szintén nem tudok mit kezdeni, hiszen ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény idestova most már négy éve hatályban van, és az nem volt alaptörvényellenes, akkor ebből kifolyólag nem gondolnám, hogy itt ebbe a problémába beleszaladnánk.
És a régi adatok vonatkozásában: most 2015 októberét írjuk, és ön hivatkozik egy megyének a 2014. január 1-jei adataira. Egyébként abban a megyében több mint 10 ezer hektár haszonbérleti pályázatot hirdettünk meg azóta is. Nem tudom, ezt hogyan lehet idevenni, de ha már erről a „földet a gazdáknak” programról beszélünk, akkor szintén szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy korábban 600-an használták ezeket az állami termőföldeket, most több mint 7500 földhasználójuk van.
Ezenkívül fontos még megemlíteni azt is, hogy 40 hektár az átlagos birtokméret. Ez nem a Nemzeti Földalapé, ez a nemzeti parkkal együtt, ahol komolyabb legelőkről is szó van. A Nemzeti Földalapnál körülbelül 20 hektár az átlagos birtokméret. Egyébként szintén fontos adat, ha már ön is említett pár adatot, hogy több mint ezer fiatal gazda majdnem 50 ezer hektár állami termőföld használati jogát szerezte meg. A foglalkoztatással kapcsolatosan szintén csak megemlíteném önnek azt, hogy igazság szerint a földtulajdon vagy akár a földhasználat vonatkozásában, bár biztosan sokat jelenthetnek a foglalkoztatás szempontjából különféle előírások, de azért lássuk be, a foglalkoztatás szempontjából az jelent nagyon sokat, ha mondjuk, a kertészeti ágazatban művelik azokat a területeket, ha mondjuk, van állattartás, állatokat tartanak.
Önmagában azért, hogy ki a tulajdonosa vagy ki a használója, én előírhatok akárhány száz foglalkoztatottat: akkor kell sok foglalkoztatott, ha olyan ágazati művelést vagy olyan foglalkozást, olyan termelést hajtanak végre. Ehhez pedig pályázatokra van szükség meg forrásokra, nem jogszabályi előírásokra.
Szintén tárgyi tévedés az ön felszólalásában, hogy spekulánsoknak kedvezne ez. Azt mondom önnek, de önnek is kellene tudnia, hiszen benne is van a kormányhatározatban, hogy 20 éves elidegenítési-terhelési tilalom van ezekre a területekre, és az államnak visszavásárlási joga van. Azt mondja, hogy kijátssza ezeket a területeket a kormány, miközben egyébként törvényi feltételek mellett, nyilvános árverésen lehet megszerezni ezeket. Ha törvényi feltételek vannak és nyilvános árverés, tehát a pénzt, az árat sem befolyásolja a kormány, plusz nem lehet 20 évig eladni, akkor az miért kedvez a spekulánsoknak, kedves képviselő úr? (Az elnök csenget.)
Csak egyet tennék még hozzá, nem visszaélve az időkerettel, hogy az 50 ezer helyrajzi számból 41 ezer 10 hektár alatti, kedves frakcióvezető úr. Nem egy nagyüzemi tempó, nem egy spekulánstempó! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti frakciókban.)
