DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ehhez a munkájához a regionális nyelvek kapcsán, azt hiszem, hogy sok sikert kívánhatunk, hiszen Európa sokszínűségének megőrzése nekünk, magyaroknak azt is jelenti, hogy a határon túli magyarok számára a nyelvhasználat joga ugyanúgy legyen biztosított, mint bárki másnak Nyugat-Európában. Ha az európai polgárok valóban egyenjogúak, akkor ugyanaz a kulturális jog vagy akár területi autonómia is, vagy a saját anyanyelven történő ügyintézésnek a joga járhat ugyanúgy egy magyarnak is a magyar államhatárokon kívül, mint ahogy ez jár akár svéd, finn relációban, skót relációban vagy bárhol máshol. Ehhez, azt hiszem, mindnyájan sok sikert kívánunk önnek, és amennyiben lehet, nyilván segítünk is ebben.
Ami az itthoni idegennyelv-tanulásnak a kérdéskörét illeti, amivel képviselő asszony is kezdte a napirend előtti felszólalását, mindenképpen olyan nyelvtanulást kívántunk a Nemzeti alaptanterv révén is és más módon is a köznevelésben megerősíteni, amelyik minőségi, hatékony és fenntartható, egy hosszú távon működő rendszert, amelyik egy színvonalas oktatás keretében színvonalas nyelvoktatással is párosul. Több rendelkezést hoztunk a nyelvoktatással kapcsolatban az elmúlt években, amelyekben képviselő asszonynak is nagy része volt.
Egyrészről, ami a legfontosabb, a Nemzeti alaptantervben szerepelnek a legfőbb szabályok, hiszen ott valós nyelvi tevékenységet írunk elő, autentikus szövegeknek az ismeretét határozza meg a Nemzeti alaptanterv. Igyekeztünk optimalizálni a korosztályhoz és a tanult nyelv óraszámához azokat a követelményeket, amelyeket a diákokkal szemben támasztunk. Fontosnak tartottuk a differenciált oktatás bevezetését, illetőleg a kommunikatív kompetenciáknak a javítását, hiszen sokszor korábban sokaknak volt rossz élményük, akár már a rendszerváltás után is arról, hogy a nyelvoktatás ugyanolyan frontális módon történik, mint minden másnak az oktatása. A diákok kevésbé lettek belevonva, kevésbé lettek a beszédkészségük által is fejlesztve, inkább csak az idegen nyelvű szavaknak a megtanulása, bemagolása vagy a nyelvi szabályoknak a bebiflázása volt a tananyag része. Nyilván ennek az is oka volt, hogy sokáig óriási hiány volt idegennyelv-tanárokból, mármint nyugat-európai nyelveket beszélő nyelvtanárokból.
Ma már ez szerencsére javuló, messze jobb ahhoz képest, mint volt a rendszerváltás után, de ezeket a készségeket, a kommunikatív készségeket olyan szituációba helyezve a fiatalokat, amelyben a nyelvi készségüket használniuk kell, és ami nyilván sikerélményt is ad nekik, továbbra is fontos egyre bővítenünk.
2012-ben hozta meg a kormány azt a döntését, amellyel az elsőnek oktatható idegen nyelveknek a körét szabályozta, ez az angol, a német, a francia és a kínai lett. Ez a négy nyelv, amelyik elsősorban használandó és először a diákoknak ezt kell megtanulni.
A nyelvoktatás folyamatossága fontos, ön utalt itt olyan esetekre, amikor esetleg ez nem valósult meg. Maga a szabályozás egyértelművé teszi, hogy első idegen nyelvként e közül a négy nyelv közül kell választani kinek-kinek egyet-egyet, nyilván a szüleivel közösen, és amikor az alapfokú intézményből középfokú intézménybe lép át, akkor természetesen ennek az első idegen nyelvnek a tanítását folyamatosan biztosítani kell. Tehát elvileg nem akadhat meg ez a folyamat. Ha valaki elkezdi az egyik nyelvben, akkor tudnia kell folytatni a középiskolában is ennek a nyelvnek a tanulását. Hogy ott második nyelvként mit tanul, abban viszont az iskolának, az intézménynek nyilván a szülőkkel közösen szabad döntési lehetősége van, hogy a fennálló kapacitások függvényében milyen nyelvet választanak.
Az első idegen nyelvet legkésőbb az általános iskola negyedik évfolyamán el kell kezdeni tanulni, a második idegen nyelv pedig a 7. évfolyamtól kezdhető meg. De általában azt mondhatjuk, hogy 9. évfolyamtól kezdik el a második nyelvet tanítani, régen ezt, ugye, úgy hívtuk, hogy középiskola első évfolyama. A gimnáziumokban legalább két idegen nyelvet kell tanítani, a szakközépiskolában egy idegen nyelvet kötelező, egy második pedig javasolt, míg a szakiskolákban egy idegen nyelv oktatása a kötelező.
Az előbb is említett nyelvtanárhiányt azzal próbáljuk megelőzni, hogy kétszakos pedagógusok képzésével bővebbé válhat a nyelvi kínálat a diákok számára.
Ha megnézzük, hogy mennyi időt fordítunk nyelvoktatásra a köznevelés rendszerében, akkor azt látjuk, hogy körülbelül ezer tanórát meghaladó ez az óraszám. Ez magas, ha az európai uniós átlagokat összehasonlítjuk, egyes országok átlagszámait, ahhoz képest is ez egy jelentős óraszám, úgyhogy nem az óraszám bővítése kell hogy legyen Magyarországon a fő irány, az elegendő, hanem az órák minőségének a javítása, a hatékonyságnövelés, információs és kommunikációs technológiáknak a használata vagy akár nyári képzéseknek a bevezetése, amelyhez szintén lehet segítséget nyújtani. Már csak azért is, mert 2020-ra felvételi követelménnyé válik a középfokú nyelvtudás. Már most is, idéntől kezdve 6. és 8. évfolyamon A1-es és A2-es elvárttudásszint-felmérések lesznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
