IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Újságírói érdeklődésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma közzétette, hogy 2015-ben eddig összesen 9705 szűrővizsgálatot végeztek a hazánkba érkező migránsok körében. Valamilyen fertőzésre pozitív eredmény összesen 262 alkalommal született, amiben benne vannak például a szalmonellás esetek is.
HIV-vírust eddig 11, hepatitis B-t 72, hepatitis C-t 18, szifiliszt 33 esetben mutatott ki a szűrővizsgálat, tuberkulózist eddig nem találtak. Kérem majd államtitkár urat, hogy a vitában fejtse majd ki nekünk, ha megkérhetem, hogy ez az arány, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint 2,69 százalék, a felbukkanó 5 százalék ennek közel a duplája… - erre az 5 százalékra mi mindig figyelünk, mi igazán tudjuk, hogy ez mi, kérem, a különbséget indokolja.
A viccet félretéve, ezek a számok meglehetősen alacsonyak ahhoz, hogy bármilyen válsághelyzetről beszéljünk. Nyilvánvalóan magasabb inciden-cia-számot, új előfordulást kapnánk, ha minden határátlépőt megvizsgálnánk. Ha figyelembe vesszük, hogy aki olyan aktív fertőzéssel rendelkezik, ami miatt tünetei vannak, nagyon nagy eséllyel került eddig is orvos elé, és kerül így is rögzítésre a betegsége. Ha minden határátlépőt szűrnénk, akkor sem valószínű, hogy kiderülne, mégis van félnivaló. Arányaiban sokkal több, tünetekkel rendelkező embert nem azonosítanánk.
Lappangó betegség, tehát hordozók lehet, hogy nagyobb számban fordulnának elő. Ezek betegségtől függően akár még kockázatot is jelenthetnek. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az egyetlen adekvát mód, hogy minden határátlépő egészségi állapotáról meg lehessen győződni, ha az országba való belépés előtt átesnek egy vizsgálaton. Az eddigi tapasztalatok alapján nincs erre feltétlenül szükség, legfeljebb egy magasabb szintű, humánus menekültfogadás részének lehetne betudni a jelen körülmények között.
A menekültek megfelelő fogadása az állam felelőssége. A kormánynak mindent meg kell tenni, hogy az érkezők megfelelő higiénés körülmények között tartózkodjanak Magyarországon. Ez azért is fontos, hogy a menekültek mellett a magyar állampolgárokat is megvédjük az utazás során esetlegesen elburjánzó betegségektől, fertőzésektől. Eddig ebben a magyar kormány egyáltalán nem teljesített jól. Az eddigi tapasztalatok szerint erre a kormány nem hajlandó, és rendszeresen teremt olyan körülményeket, amelyek felerősítik a kockázatot, és valós járványhelyzetet teremthetnek.
(16.30)
Vonatokba zsúfolás, napokig közterületen állomásoztatás és hasonlók, ezen esetekben annyi higiénés infrastruktúra volt, ami egy közepes könnyűzenei fesztiválra is kevés.
A plakátkampányra kidobott milliárdok, a magyar lakosság szándékos riogatása mellett a kormányzat szándékosan elmulasztotta a menekültek megfelelő ellátását. Ezen haladéktalanul változtatni kell, a befogadóhelyeknek megfelelő kapacitással, megfelelő higiénés állapotokkal és infrastruktúrával kell rendelkezniük, sőt megfelelő számú egészségügyi szakember is kell, aki a szűrést el tudja látni, és nyilvánvalóan ehhez szükségesek eszközök is.
Az is rendkívül fontos, hogy meg kell értetni a menekültekkel, hogy mi fog történni velük, és azt is, hogy ez az ő érdekük. Ezért tolmácsok kellenek, ki kell alakítani a megfelelő bizalmi állapotot. Teljesen hétköznapi példa, hogy senki sem szívesen fordul orvoshoz, ismerjük a fogorvostól vagy a tűszúrástól való félelmet; ha ez azzal párosul, hogy nem kapunk tájékoztatást, hogy mi fog történni, akkor bármilyen félelem megerősödhet. Nem közhely az a hozzáállás, hogy a gyógyításnál a gördülékeny kommunikáció legalább olyan fontos, mint a gyógyszer.
Vége a nyárnak, a kormányzati tétlenkedést eddig, úgy tűnik, komolyabb következmények nélkül megúsztuk, de a beköszöntő ősz és tél nem sokat várat magára, így különösen fontossá válik az, hogy a megfelelő körülményeket biztosítsák, hiszen a menekültek szervezete gyengébb lesz, nagyobb eséllyel terjednek el a teljesen hétköznapi és a komolyabb egészségkárosodást okozó fertőzések is. És ismételjük, ez nem a menekültekre lesz csak hatással, de a magyar állampolgárok is fokozott veszélybe kerülhetnek.
Kérdés, hogy a fűtött és megfelelő higiénés állapotokkal rendelkező tranzitzóna biztosítására alkalmas-e az állam, ha nem, akkor segítséget kell kérni az EU-tagországoktól, pénzbeli, természetbeni és szakemberekre kiterjedő segítséget. Láthatjuk, hogy a magyar állam a saját rendőrei, katonái élelmezéséről sem tud vagy képes gondoskodni, így hogy lesznek képesek olyan zónát fenntartani, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak arra az időszakra, amíg a szűrővizsgálat lefolytatására várakoznak a menekültek.
A hepatitis-fertőzöttek száma jelenleg sem elenyésző a magyar lakosság körében, de a bevándorlók között jelentős esélye van, hogy magasabb arányban forduljon elő, mint az ország lakossága körében, ugyanis mind a kiinduló országok, mind a tranzitországok olyanok, hogy az egészséges ivóvízhez való hozzáférés korlátozott, és a csatornázottság, valamint a többi tényező is alacsony szintű. Ezért a hepatitis populáción belül ismert száma mindezen országokban magasnak mondható. Ha Szíriát nézzük, akkor az elmúlt két évtizedben javult a helyzet, ami a jobb infrastruktúrával volt magyarázható, de mivel évek óta háború van, az utóbbi időben mégis romolhatott a helyzet.
A HIV-fertőzés külön kategória, más a terjedése; persze komoly betegség, de közel 10 ezer vizsgált személyből 11 eset alacsony incidencia, új előfordulás. Ha a magyarországi helyzetet nézzük, akkor elmondható, hogy évente országosan közel 200 új esetet találnak hazánkban, ez sajnos nyilvánvalóan emelkedő tendencia, ami nem jó jel, évente körülbelül 10-15 fővel növekszik az új esetek száma. A helyzetet tovább rontja, hogy a kormányzat ellehetetlenítette a tűcsereprogramokat, és úgy általában szemérmesen hallgat az egész problémáról. Nem jó üzenet az, hogy az állam nem tesz semmit a tendencia ellen, csak akkor, amikor menekülteket lehet hibáztatni miatta.
Fontos megemlíteni, hogy dr. Paller Judit vezetésével az Országos Tisztiorvosi Hivatal még ilyen politikai környezetben is korrektül teljesít, nem kelt pánikot, mindig higgadtan elmondja, hogy nincs veszély, de a kockázatokra felhívja a figyelmet. Fontos lenne hallgatni rájuk is. A törvényben szereplő javaslat tartalmi elemeit Paller Judit is kérte, tehát az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz köthető, a cél az, hogy a kérelmet benyújtó menekültek maximálisan korrekt és humánus körülmények közé kerülhessenek, és az ellátásuk is a legmagasabb színvonalat képviselje, akkor szakmailag nem igazán kifogásolható, és ez támogatható is lenne.
A problémát a megvalósíthatóság, az erőforrások hiánya és a kormány viselkedése jelenti. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a kormány nem önző belpolitikai célként akarja a helyzetet felhasználni, és nem azt akarja demonstrálni, hogy a menekültek egészségügyi kockázatot jelentenek. Itt a lehetőség bebizonyítani, hogy nem arról van szó, hogy az erőforrások nem biztosításával teremt a kormány válsághelyzetet vagy a média számára félelemkeltésre alkalmas képeket és helyzeteket. És azt is csak remélni lehet, hogy a kormány nem azt akarja demonstrálni, hogy a tömeges bevándorlás tönkreteszi a magyar egészségügyi rendszert.
Az LMP javaslatait már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hoztuk, amelyekben az áll, hogy miközben a kormány január óta a menekültválság okozta súlyos krízisről beszél, semmit nem tett az elmúlt fél évben, hogy a menekülteket ellátó intézményrendszer képes legyen megfelelni a megnövekedett terhelésnek. Ezt bizonyítja, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetését 8,9 milliárd forintról 8,6 milliárd forintra csökkentették a nyáron elfogadott 2016-os költségvetésben. Az LMP szerint a BÁH költségvetését azonnal és jelentősen emelni kell, ezért az idei és a jövő évi költségvetéshez is módosító indítványokat nyújtottunk be, amelyekben háromszorosára, mintegy 25 milliárd forintra növelnénk az intézmény büdzséjét.
A BÁH költségvetésének jelentős emelése nélkül Magyarország nem lesz képes humánus, az emberi jogok érvényesülését szavatoló módon és a magyar embereket is sújtó fennakadások nélkül eleget tenni a nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségeinek. A BÁH költségvetésének megemelését követően elő kell írni a szervezet számára, hogy minden menekülttáborban biztosítsa az állandó egészségügyi ellátást, illetve a migránsok pszichiátriai, különös tekintettel a poszttraumás stressz betegségekre történő kezelését is. Köszönöm a figyelmet.
